Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for

  • Author or Editor: Koós Sándor x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Bakacsi Zsófia, Koós Sándor, and Pásztor László
Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Zsófia Bakacsi, Sándor Koós, András Nagymarosy, and Péter László

A kovával átitatott, alig mállott riolittufát feltáró fúrásban élénk vízmozgás volt megfigyelhető a fizikai aprózódás során felnyílt kőzetrepedéseknek köszönhetően, a mérések alapján számolt hidraulikus vezetőképessége a vályog–homokos vályog fizikai talajféleségű szintekéhez hasonló.

A megjelenése alapján „vulkáni homok”-ként aposztrofált, mállott riolittufa víz-vezető képessége az előzetesen vártnál kisebb volt, nagyságrendekkel maradt el a „tényleges” homok vezetőképességétől, megjelenése jelentősen lelassította a szel-vényekben tapasztalt vízmozgást; számolt hidraulikus vezetőképessége nagyság-rendileg az agyagos vályogéhoz áll közel. A tapasztalt jelenség oka egyrészt az, hogy a mállás során a kőzetrepedések eltömődtek, eltűntek, másrészt pedig az, hogy a mállott agyagos rész a durvább szemcséjű „mállási maradék” pórusterébe üleped-ve a nedvességmozgás számára rendelkezésre álló pórusteret jelentősen lecsökken-tette.

Az eredmények azt jelzik, hogy a szőlőterületek termőhelyi adottságait meghatá-rozó tényezők értékelésénél nemcsak a felszínközelben található kőzet típusát, de annak mállottsági fokát is figyelembe kell venni.

Munkánkat a Tokaj Kereskedőház Zrt. támogatta.

Restricted access
Restricted access

Jelen cikkünkben egy olyan kísérletet mutattunk be, melyben a talaj szén-dioxid kibocsátását bolygatatlan szerkezetű nagy talajoszlopokból mértük laboratóriumi körülmények között. Az adatokat kielemeztük és a mintavétel ütemezését optimalizáltuk az adatok alapján. Nem találtunk statisztikai különbséget a 3 és 6 óra hosszan tartó inkubáció után mért emisszióértékek között. Így, az inkubáció időtartalmát 3 órára állítottuk be. A különböző talajművelési módokból [szántás (SZ); direktvetés (DV); mélylazítással kombinált tárcsázás (L+T)] származó mintákból mért emisszióértékek összehasonlítása alapján elmondható, hogy a legmagasabb CO 2 -kibocsátásokat a DV kezelésből, míg a legalacsonyabbakat a SZ kezelésből mértük. Ez a kevésbé bolygatott kezelésben a magasabb hozzáférhető szerves-C-tartalommal magyarázható. A vizsgált talajnedvesség-tartományban a kísérlet elején a talajnedvesség növekedésével emelkedő CO 2 -emisszió értékeket mértünk. A kísérlet negyedik hete után csökkenést figyeltünk meg a CO 2 -emisszió értékeiben a szabadföldi vízkapacitás körüli nedvességtartalomnál. Minden kezelésben az idő múlásával – ahogy a szubsztrátok kiürültek – az emisszióértékek egyre alacsonyabbak lettek. Eredményeink ismételten rámutatnak arra, hogy a talajban végbemenő folyamatok gyorsasága és összetettsége miatt szükséges és fontos a terepi és laboratóriumi mérések egymást kiegészítő, együttes értékelése.

Restricted access