Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Kornél Kovách x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Magyar Onkológia
Authors:
András Petri
,
József Hőhn
,
Ádám Balogh
,
Kornél Kovách
,
László Andrási
, and
György Lázár

Absztrakt

A máj daganatos áttéteinek kezelése nagy kihívást jelent. Mai ismereteink szerint a colorectalis carcinoma májáttéteinek leghatásosabb kezelési módja a metastasisok sebészi eltávolítása. Összehasonlítottuk a szinkron májmetastasis miatt egyidejű vastagbél- és májreszekción átesett betegek adatait a kétüléses beavatkozásokéval. Dolgozatunkban a szegedi Sebészeti Klinikán 1999. január 1. és 2008. december 31. között vastagbélrák miatt kezelt 1597 beteg adatait retrospektíven dolgoztuk fel. A kezelés eredményét 152 betegen külön vizsgáltuk, akiknek májáttéte volt. A májáttétek aránya 9,52% volt. Az áttétek 40,8%-ban a rectumból és 31,8%-ban a szigmabélből származtak. A 152 májáttétes betegből 109 (71,7%) irreszekábilisnek bizonyult. Szinkron májáttét miatt szimultán májreszekciót 14 (32,6%), kétüléses műtétet 29 esetben (67,4%) végeztünk. Szimultán műtét esetén csak ún. kis májreszekciót végeztünk. Az áttétek átmérője a szimultán műtétek esetében 2,6 cm, a kétüléses műtéteknél 4,6 cm volt. A transzfundált vér mennyisége 0,3 U/beteg volt. A szimultán operáltak esetében csak ún. kis szövődményeket észleltünk. A hospitalizáció 13,1 nap volt a szimultán, és 11,7 nap a kétüléses műtétek esetében. Az átlagos túlélés 37,3, illetve 47,9 hónap volt (p<0,005). A szimultán májreszekció alkalmas módszer a kis, de akár többszörös szinkron májáttétek eltávolítására. Úgy gondoljuk azonban, hogy a betegek szelekciójának kritériumai sem a szinkron, sem az elektív májműtétekre vonatkozóan nem kellően kidolgozottak.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
György Lázár
,
János Tajti Jr.
,
Melinda Látos
,
Attila Paszt
,
Zsolt Simonka
,
Szabolcs Ábrahám
,
Kornél Kovách
,
Klaudia Farkas
, and
Tamás Molnár

Absztrakt:

Bevezetés: A colitis ulcerosában szenvedő betegpopuláció 20–30%-a szorul élete során sebészi kezelésre. Napjainkban a proctocolectomia ileoanalis pouch képzésével az általánosan elfogadott műtéti módszer, melynél egyre szélesebb körben alkalmazzák a laparoszkópos technikát. Célkitűzés: Az elmúlt 13 évben szerzett tapasztalatainkat mutatjuk be colitis ulcerosa kezelésében a hagyományos és a minimálisan invazív technika vonatkozásában. Módszer: 2005. január 1. és 2018. május 31. között 89 beteg (48 nő és 41 férfi) került műtétre intézetünkben colitis ulcerosa miatt. A betegek átlagéletkora a laparoszkópos és a nyitott csoportban 45,06 ± 14,4, illetve 39,8 ± 13,4 év volt. Vizsgáltuk a műtétre kerülő betegek általános állapotát, a műtéti beavatkozások korai és késői eredményeit, különös tekintettel a szövődményekre és az életminőség változásaira. Eredmények: Perioperatív időszakban a két csoport ápolási napjainak számában (10,3 ± 3,3 vs. 11,2 ± 3,7) és transzfúziós igényében (2,6 ± 2,2 vs. 2,8 ± 1,7) különbséget nem találtunk, azonban a laparoszkópos műtéteket követően az intenzív osztályon töltött napok száma (2,1 ± 0,9 vs. 2,5 ± 1,6) és a passzázs megindulásának napja (1,2 ± 0,5 vs. 1,6 ± 0,7) szignifikánsan rövidebb volt. Hosszú távú szövődmények, mint a passzázszavar, a septicus állapot, a posztoperatív sérvek és az „egyéb” komplikációk száma a laparoszkópos csoportban szignifikánsan kevesebb volt. Az akut műtéteket vizsgálva a laparoszkópia szignifikáns előnye igazolódott a műtét utáni passzázsrendeződés napjainak kapcsán (1,2 ± 0,4 vs. 1,8 ± 0,7). Következtetés: A colitis ulcerosa sebészi kezelésében a minimálisan invazív technika a nyitott műtétekhez képest kedvezőbb perioperatív eredményeket és hosszú távon jobb életminőséget biztosít, a kevesebb késői szövődmény megjelenésének és a betegek stabilabb pszichés állapotának következtében. Orv Hetil. 2020; 161(33): 1363–1372.

Open access

A gastro-oesophagealis refluxbetegség és a Barrett-nyelőcső sebészi kezelése

Surgical treatment of gastroesophageal reflux disease and Barrett's esophagus

Magyar Sebészet
Authors:
Zsolt Simonka
,
Attila Paszt
,
Kornél Kovách
,
Illés Tóth
,
Zoltán Horváth
,
József Pieler
,
János Tajti
,
Ádám Leprán
,
László Tiszlavicz
,
István Németh
,
András Rosztóczy
,
Márton Lup
, and
György Lázár

Introduction

For the centenary of the Department of Surgery, University of Szeged we have investigated and summarized the results and outcomes of 779 anti-reflux surgery cases between 1. January 2000 – 31. May 2021. The indication for surgery was made in close collaboration with the internal medicine workgroup depending on the results of endoscopy and functional tests. The primer indication for surgery was medical therapy-resistant reflux disease. Based on our clinical practice we performed laparoscopic Nissen fundoplication in 98,2% of the cases.

Besides the long- and short-term postoperative complications, we investigated the long-term effect of anti-reflux surgery on acid and bile reflux, and the improvement of the patients' quality of life using the Visick score, and modified GERD-HRLQ score. Our investigations have proven the effect of acid and bile reflux in the pathogenesis of Barrett's esophagus and furthermore we have confirmed that laparoscopic anti-reflux surgery restores the function of the lower esophageal sphincter and eliminates acid and bile reflux, so in certain cases Barrett's esophagus regression can be achieved. But due to the heterogeneity of GERD and Barrett's esophagus long-term and regular endoscopic control is necessary.

Open access