Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Kornél Tamás x
  • All content x
Clear All Modify Search

The Discrete Element Method (DEM) for describing the action mechanism between soil and sweep tool can be used to perform a detailed analysis of draft force, soil cutting, clod-crushing and loosening by taking into account the tillage speed and the three soil phases. This study describes the simulation of the 3D DEM soil model and a cultivator sweep digitized with a 3D scanner, showing the soil—sweep interaction as a function of implement draft force and implement operating speed.

The suitability of the model is validated by comparing the results of laboratory and simulated shear tests (static validation) with the results of soil bin tests (dynamic validation). The mechanical parameters of the sandy soil used for the soil bin tests were measured using the direct shear box test. Cohesion for the soil model used during simulations was set using the parallel bond contact model, where the determining factors were the Young modulus for particle contact (E c) and bonding (Ē c), the Poisson’s ratio (nu), the normal (σ) and shear (τ) bond strength and the radius of the related volume (cylinder). Once the DEM model parameters were set, the draft force values measured during dynamic testing were harmonized using the value for viscous damping (c i).

The dynamic soil—sweep model was validated using the viscous damping applied based on the simulated and measured draft force values. The validation of the Young modulus to 0.55e6 Pa (K n = 1.73e4 N/m, K s = 8.64e3 N/m) enabled us to set the draft force values of the model for different speeds (0.8–4.1 m/s) with an accuracy of 1–4%.

During the analysis of changes in tillage quality, the developed dynamic soil—sweep model showed a high degree of porosity (48%) due to grubbing in the attenuated speed range (0.5–2.1 m/s), and a decreasing tendency (0.41–0.39%) in the non-damped speed range (2.1–4.1 m/s). After the initial equilibrium state, the ratio of average particle contacts for the given porosity decreased in the attenuated speed range (coord number: 4.8), and a slight decrease was also found above speeds of 2.1 m/s (coord number: 5.2). In the model, clod-crushing was examined based on the ratio of sliding contacts, and we found a continuous increase (sliding fraction: 2–15%) in the speed range used for the simulation (0.8–4.1 m/s).

Restricted access

Absztrakt:

A szegedi cardiomyopathiás és ioncsatorna-betegek regiszterének létrehozásával az volt a cél, hogy a Szegedi Tudományegyetem Kardiológiai Központjában gondozott, cardiomyopathiában és ioncsatorna-betegségben szenvedő magyarországi betegpopuláció adatait sokrétűen elemezhessük. A regiszter a legfőbb primer cardiomyopathiák (hypertrophiás, dilatatív, restriktív, arrhythmogen jobb kamrai, bal kamrai non-compact, tako-tsubo cardiomyopathia) és ioncsatorna-betegség (hosszú és rövid QT-szindróma, Brugada-szindróma, katecholaminerg polimorf kamrai tachycardia) adatait gyűjti. Az adatbázisban szereplő betegségek közül a legtöbb beteg a hypertrophiás cardiomyopathiás betegcsoportba tartozik, amelyben 388 beteg szerepel. Hasonlóan népes a dilatatív cardiomyopathiás (310 beteg) és a hosszú QT-szindrómában szenvedő betegcsoport (111 beteg). A szegedi regiszter adatai a részletesebben elemzett HCM vonatkozásában lényegi mutatóit tekintve megegyeznek hasonló regiszterek adataival, mind morbiditási és mortalitási mutatói, mind főbb klinikai paraméterei szempontjából. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 101–105.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Réka Andó, Kornél Dános, Lili Lakatos, Péter Fritz, István Kucsera, and László Tamás

Absztrakt:

A dirofilariosis egy élősködő fonalféreg által okozott fertőző betegség. Az emberi fertőzésekért – szúnyog csípésével közvetítetten – többnyire a Dirofilaria repens felelős, az eredeti behatolás közvetlen környezetétől nem messze kialakuló bőrdirofilariosist okozva (csomót). Az utóbbi időben az emberen észlelt dirofilariosis növekvő tendenciát mutat.

Esetismertetésünkben egy 35 éves nőbeteg néhány hete tartó halántéktáji fájdalmának és duzzanatának hátterében a bőr alatti zsírszövetbe és részben a temporalis izomba ágyazott fonalférget igazoltunk. A hosszas kivizsgálás alatt több lehetséges diagnózis is felmerült: orbánc, kezdődő herpes zoster fertőzés, arteritis temporalis. A végső eredményt a halántékrégió ultrahangvizsgálata szolgáltatta, mely helminthiasist véleményezett. Infektológus javaslatára sebészi feltárás és az elváltozás eltávolítása történt, melynek feldolgozása során egy nőstény fonalféreg igazolódott. Orv Hetil. 2018; 159(45): 1844–1847.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: György Lázár, János Tajti Jr., Melinda Látos, Attila Paszt, Zsolt Simonka, Szabolcs Ábrahám, Kornél Kovách, Klaudia Farkas, and Tamás Molnár

Absztrakt:

Bevezetés: A colitis ulcerosában szenvedő betegpopuláció 20–30%-a szorul élete során sebészi kezelésre. Napjainkban a proctocolectomia ileoanalis pouch képzésével az általánosan elfogadott műtéti módszer, melynél egyre szélesebb körben alkalmazzák a laparoszkópos technikát. Célkitűzés: Az elmúlt 13 évben szerzett tapasztalatainkat mutatjuk be colitis ulcerosa kezelésében a hagyományos és a minimálisan invazív technika vonatkozásában. Módszer: 2005. január 1. és 2018. május 31. között 89 beteg (48 nő és 41 férfi) került műtétre intézetünkben colitis ulcerosa miatt. A betegek átlagéletkora a laparoszkópos és a nyitott csoportban 45,06 ± 14,4, illetve 39,8 ± 13,4 év volt. Vizsgáltuk a műtétre kerülő betegek általános állapotát, a műtéti beavatkozások korai és késői eredményeit, különös tekintettel a szövődményekre és az életminőség változásaira. Eredmények: Perioperatív időszakban a két csoport ápolási napjainak számában (10,3 ± 3,3 vs. 11,2 ± 3,7) és transzfúziós igényében (2,6 ± 2,2 vs. 2,8 ± 1,7) különbséget nem találtunk, azonban a laparoszkópos műtéteket követően az intenzív osztályon töltött napok száma (2,1 ± 0,9 vs. 2,5 ± 1,6) és a passzázs megindulásának napja (1,2 ± 0,5 vs. 1,6 ± 0,7) szignifikánsan rövidebb volt. Hosszú távú szövődmények, mint a passzázszavar, a septicus állapot, a posztoperatív sérvek és az „egyéb” komplikációk száma a laparoszkópos csoportban szignifikánsan kevesebb volt. Az akut műtéteket vizsgálva a laparoszkópia szignifikáns előnye igazolódott a műtét utáni passzázsrendeződés napjainak kapcsán (1,2 ± 0,4 vs. 1,8 ± 0,7). Következtetés: A colitis ulcerosa sebészi kezelésében a minimálisan invazív technika a nyitott műtétekhez képest kedvezőbb perioperatív eredményeket és hosszú távon jobb életminőséget biztosít, a kevesebb késői szövődmény megjelenésének és a betegek stabilabb pszichés állapotának következtében. Orv Hetil. 2020; 161(33): 1363–1372.

Open access