Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Kovács Gergő Péter x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Összefoglalás

A Szent István Egyetem Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában (Szárítópuszta) 2009-ben vizsgáltuk a műtrágyázás és a talajművelési kezelések kombinációinak hatását cukorcirokra. A kísérleti terület a Gödöllői dombvidék kistáján fekszik. A szabadföldi kísérletet kedvezőtlen adottságú, rozsdabarna erdőtalajon állítottuk be. A terület éghajlata kontinentális típusú, jellemzőek az időjárási szélsőségek. A kísérlet évében a vegetációs időben lehullott csapadék 133 mm volt. A talaj K és foszfor ellátottsága megfelelő, N-ellátottsága gyenge. A kísérletben 4 talajművelési eljárás (szántás, kultivátorozás, tárcsázás, direktvetés) és 6 különböző trágyakezelés (50, 100 kg/ha N hatóanyag; 40, 80 kg/ha K hatóanyag) szerepelt. A kísérletben használt cukorcirokhibrid a Sucrosorgo. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a talajművelés módja és a trágyakezelés is hatással volt a zöldtömeg alakulására és a hektáronkénti etanol kihozatalra. A kontrollhoz képest az 50 kg/ha N hatóanyagszinten 9,8%–47,6%; 100 kg/ha N 9,7%–32%, 40 kg/ha K hatóanyagszinten 8,5%–17,6%, 80 kg/ha K 8,5%–33,9%, és a kombinált műtrágyaszinteken 50 kg/ha N–40 kg/ha K 9,2%–34,4%; 100 kg/ha N–80 kg/ha K 9,9%–39,9% refraktrométeres szárazanyag (Brix) növekedést mértünk a cukorcirok szárában. A talajművelés módja is hatással volt a kapott eredményekre. A direktvetéshez képest kontroll tápanyag-ellátási szinten a szántásos kezelésnél 82%-os, tárcsásnál 57%, kultivátorosnál 47%-os betakarításkori zöldtömeg-többletet mértünk. A direktvetés a 2009-es aszályos évben nem bizonyult megfelelőnek a cukorcirok számára. További kísérletek szükségesek annak megállapítására, hogy az évjárathatás miképpen befolyásolja a cukorcirok beltartalmi paramétereit.

Restricted access

Összefoglalás

A Szent István Egyetem Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában Gödöllőn kedvezőtlen termőhelyi körülmények között rozsdabarna erdőtalajon 2007–2009 években három másodvetésű zöldtrágyanövény (facélia, mustár, olajretek) fejlődését, illetve beltartalmi paramétereinek alakulását vizsgáltuk két tápanyagdózis (0 kg/ha N, 50 kg/ha N) függvényében.

A kis mennyiségű 50 kg/ha nitrogén hatóanyag mindhárom növénynél többszörösére növelte a biomasszát – három év átlagában facéliánál 3,11-szeresére, mustárnál 3,09-szeresére, olajreteknél 2,78-szeresére. A szárazanyag növekedése valamivel elmaradt a zöldtömeg-növekedés mértéke mögött, mert nitrogén kiegészítés hatására a zöldtrágyanövények víztartalma is növekedett. Egy kilogramm nitrogén hatóanyag facéliánál három év átlagában hektáronként 455,9 kg-mal növelte a zöldtömeget és 31,8 kg-mal a száraztömeget. Mustárnál a zöldtömeg-növekedés 377,9 kg, a száraztömeg-növekedés 43,5 kg volt. Olajreteknél a zöldtömeg 342,9 kg-mal a száraztömeg 26,6 kg-mal nőtt. Nitrogén-kiegészítés nélkül azonban adott gyenge adottságú termőhelyen nem minden esetben volt elérhető az elégséges biomassza.

A hektáronként felvett NPK mennyisége szintén nőtt a nitrogén hatására − 2008–2009 átlagában facéliánál 3,32/2,89/2,63-szeresére, mustárnál 3,73/2,63/2,94-szeresére, olajreteknél pedig 3,54/2,62/2,51-szeresére. Egy kilogramm nitrogén hatóanyag a 2008–2009 évek átlagában facéliánál további 1,4 kg, mustárnál 3,0 kg, olajreteknél 2,1 kg nitrogén felvételét tette lehetővé. A nitrogén hatóanyag jelentősen elősegítette a foszfor és a kálium felvételét is. A nitrogén a P2O5 felvehetőségét kg-onként facéliánál 0,4 kg-mal, mustárnál és olajreteknél egyaránt 0,6 kg-mal növelte. A plusz nitrogén hatóanyag elősegítette a K2O felvehetőségét, hatóanyag kg-onként facéliánál 1,7 kg-mal, mustárnál 2,6 kg-mal, olajreteknél 1,8 kg-mal.

A kapott eredmények alapján adott termőhelyen másodvetésű zöldtrágyázásnál lehetőség szerint minden esetben, de a kalászosok szalmájának helyben hagyásakor feltétlenül javasolandó a nitrogén kijuttatás.

Restricted access

A rodostói Rákóczi-ház megvásárlásának körülményei.

Adalékok a magyar–török kapcsolatok 20. századi történetéhez

Építés - Építészettudomány
Authors: Fodor Gábor, Kovács Máté Gergő, and Kövecsi-Oláh Péter

A rodostói (ma Tekirdağ) Rákóczi-ház magyar állami tulajdonba kerülése, a ház múzeummá alakítása, a törökországi magyarok hamvainak hazahozatala viszonylag jól ismert fejezetei a magyar történetírásnak. Az elmúlt évtizedekben számtalan értékes tudományos értekezés született a témában.1 A szerzők célja ezúttal a már feltárt eredmények újonnan megismert forrásokkal történő kibővítése, illetve a történészi megközelítés mellé a történeti-építészeti szempontok beemelése volt. Az írás célja volt továbbá, hogy néhány érdekes adalékkal szolgáljon a Rodostóban évtizedeken át tiszteletbeli konzulként tevékenykedő Aslan család történetére vonatkozóan is. Mindehhez pedig kiváló alkalmat biztosít az Oszmán Birodalomba menekült nemzeti nagyjaink magyarországi újratemetésének 110. évfordulója.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Birkás Márta, Balla István, Gyuricza Csaba, Kende Zoltán, Kovács Gergő Péter, and Percze Attila

A magyar talajművelésben a kezdetektől az 1900-as évek közepéig a hagyományos szántásos rendszerek domináltak. Az ekék tökéletesedése révén a mélyebb szántások hozzájárultak a talajminőség romlásához.

Az 1900-as évek első évtizedeiben a külföldön kidolgozott művelési módszerek még kevesek érdeklődését keltették fel, azonban a szántásnál kedvezőbb körülmények létrehozása érdemi figyelmet keltett.

Az 1970-es évektől a talajvédő művelés Magyarországon is kedvező fogadtatásra talált. Kísérletekkel igazolódott, hogy a direktvetés előnyei – folyamatosság esetén – a hatodik-hetedik évtől észlelhetők. A mulcshagyó művelés kultivátor alkalmazása esetén rövidebb idő alatt nyújtotta a várt talajvédelmi előnyöket, ennek tudható be a gyorsabb terjedése. A kultivátoros művelés értékét a felszínvédő mulcshagyás, a talajminőség megóvás és a biológiailag aktív talaj erősítette meg.

Az időjáráshoz kapcsolható szélsőségek megjelenése az 1980-as évektől újabb művelési megoldások felé fordították a figyelmet. A talajlazítás a vízbefogadás és tárolás, a mulcshagyás, valamint a növények mélyebb gyökerezése révén került a korábbinál szélesebb körű alkalmazásra. A sávos művelési rendszer a nemzetközileg bizonyított eredmények hátterével számos magyar gazdálkodónál is sikeressé vált.

A magyar talajművelés előrehaladásában a talajközpontú szemlélet kiszélesedése, a növényközpontú szemlélet felváltása révén eredményezett kedvező változásokat a talajállapot javulásában.

Tekintettel a talajok sokféleségére és a talajállapot eltéréseire, jelenleg a termőhelyhez, talajhoz adaptált művelési rendszer alkalmazása látszik eredményesnek. Az időjárási szélsőségek fokozódása általában és adott termőhelyen is rangsorba állítja a lehetséges módszereket. A korábban jónak tartott megoldások, beleértve a szántást, ugyanis már egyre kevésbé biztonságosak.

A talajkímélő művelés iránti érdeklődés közel százhúsz évre tekint vissza Magyarországon. Sajátos, de az előrehaladás és a visszatartás tényezői a talajművelésben párhuzamosan jelentek meg az eltelt évek alatt. A művelési előrehaladást visszafogó tényezők között a sok évtized óta fennálló hiedelmek voltak a leginkább hátráltatók, mivel figyelmen kívül maradt a talajvédelem, továbbá a klímaváltozással kapcsolatos veszélyek enyhítésének igénye. Az előrehaladást a talajvédelem felvállalása, a gazdálkodási színvonal emelésének esélye és a klímakár csökkentés kényszere mozdította elő. Az előrehaladást alátámasztó tényezők között legfontosabbak a talajállapot tartós javulása és a klíma eredetű károk enyhítése, továbbá a termés biztonság megtartása és javulása.

Open access