Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Kovács Kristóf x
  • All content x
Clear All Modify Search

A cikk a modern technológia kognitív képességekre gyakorolt rövid és hosszú távú hatását vizsgálja. Elsőként a különböző video- és fejlesztő játékok kognitív funkciókra gyakorolt hatását tekintjük át, kiemelve az ezzel kapcsolatos vizsgálatok módszertani nehézségeit. Ezt követően a technológia munkamemóriára gyakorolt hatását vizsgáljuk meg, a közeli és távoli transzferhatásokra összpontosítva. Végül a Flynn-hatás (az IQ-tesztek átlagos eredményében tapasztalt folyamatos növekedés) okait tekintjük át, azt vizsgálva, hogy milyen szerepe lehet a modern technológiának a jelenségben. Az áttekintett kutatások eredményei alapján azt láthatjuk, hogy bár a kognitív fejlesztő játékok és a munkamemóriatréningek fejleszthetnek szűkebb, főként játékspecifikus készségeket, egészséges felnőttek esetében a transzferhatás – és különösen a munkamemória-tréningek esetében a fluid intelligenciára gyakorolt hatás – további alátámasztást igényel. Ugyanakkor az IKT-eszközök és az internet használata átalakíthatja a reprezentációk természetét és az információfeldolgozást.

Restricted access

Az adaptív számítógépes tesztelés (CAT) a kognitív képességek mérésének legkorszerűbb formája, amely egyfelől a modern tesztelméletre, másfelől az informatikai lehetőségekre épül. Jelen tanulmányban egy gyakorlati példán, a Mensa HungarIQa adaptív IQ-tesztjén keresztül mutatjuk be a CAT elméletét és gyakorlatát. A cikk először áttekinti az intelligencia kutatásának legfontosabb eredményeit és az IQmérés történetét és módszereit. Ezt követően a pszichometria főbb területeit, a klasszikus tesztelméletet és az item-válasz elméletet tárgyalja, valamint a CAT alapjait. Végül bemutatja egy konkrét adaptív IQteszt készítésének folyamatát, az itemek készítésétől az item-paraméterek becslésén és az adaptív algoritmus összeállításán át a teszt validálásáig.

Restricted access

A tanulmány - Arthur Jensen munkásságát középpontba helyezve - áttekinti az IQ-vita elmúlt 30 évének történetét. Bemutatja az általános intelligencia klasszikus, örökléselvű koncepcióját, valamint az azzal szembeni legfontosabb kihívásokat. Külön hangsúlyozza a koncepció társadalmi vonatkozásait és jelentőségét, valamint a biológiai orientációjú intelligenciakutatás helyét a pszichológiában. Végül bemutatja a közelmúltban újra fellángoló IQ-vitában elhangzott fontosabb érveket.

Restricted access
Acta Alimentaria
Authors: E. Kovács, P. Merész, Z. Kristóf, and E. Németh-Szerdahelyi

Colour, texture, pectin autolysis, membrane permeability and microstructure (SEM, TEM), β-galactosidase and polygalacturonase were studied in apricots (cv. Magyar kajszi) harvested in mature green, straw yellow, bright orange and deep orange stages. The L* increased from mature green to straw yellow then decreased from straw yellow to deep orange state. The a* values increased with ripening. The bright and deep orange apricots were significantly softer than the mature green and straw yellow ones and the membrane permeability increased with ripening. The presence of β-galactosidase enzyme was proved by immunoblotting analysis using monoclonal anti-β-galactosidase clone GAL-13 (Sigma) in all ripening stages. The enzyme activity was very low in mature green stage and increased significantly (P>95%) with increasing ripeness and during storage. The PG activity was very low in the mature green apricot. A significant (P>95%) increase was observed in the straw yellow apricot and in the riper fruits. The mature green apricot showed a regular, the straw yellow and bright orange samples showed a moderately regular tissue structure, while the tissue of the deep orange apricot collapsed (SEM). The cell wall and the middle lamella of the green apricot (TEM) were intact. Generally, there were intact cytoplasm membranes with some damaged parts. In the straw yellow apricot, the cell wall started to loosen, the middle lamella lost pectic polysaccharides. The structure of the cytoplasm was not recognisable, the tonoplast and the cytoplasm membrane were injured. The cell wall of the bright orange apricot was similar to that of the straw yellow ones. The middle lamella dissolved and hairy, fibrillar structure of cell wall was found in the deep orange samples.

Restricted access

Ripeness: The colour of green (ripeness stage I), pit hardening (II), light red (a, b) (III, IV), red (V) and dark red (VI) sour cherry fruits ( Prunus cerasus cv. Kántorjánosi) were characterised by CIELAB L*, a* and b* values. L* and b* decreased as a function of ripeness, a* intensively increased between green (I) and pit hardening (II) stages. The cell wall of green fruit was intact, but the electron dense cytoplasm concentrated along the cell wall and showed a number of degradation signs. The pit hardening stage (II) resulted in more structural break down in the cytoplasm and in the cell wall. Large numbers of plastoglobuli were in the plastids resulting in chloroplast-gerontoplast conformation. The most striking feature of light red fruits is the dissolution of the walls. Middle lamellae almost completely disappeared. In ripe fruits, the wall degradation was even more prominent. The regular structure of the cytoplasm had almost completely disappeared. The total pectin content between pit hardening and light red stages was the highest. The autolysis of pectin increased between pit hardening (II) and light red-a stage (III), then it slowly decreased. The largest activity of β-galactosidase was in the green (I) stage, and then in the pit hardening stage (II) it suddenly decreased. In light red-a/b (III/IV) stages the activity of β-galactosidase again started to increase. The activity of polygalacturonase did not depend on the grade of ripeness. Storage: In the first period of storage, the activity of β-galactosidase and polygalacturonase of sour cherry decreased, then in the second period of storage increased.

Restricted access

A rövid távú emlékezet és a munkamemória mérésére számos különböző eszközt dolgoztak ki, a számterjedelemtől a komplex terjedelmen át az N-vissza feladatig. Jelen cikk áttekinti az emlékezeti terjedelem mérésének elméleti és módszertani kérdéseit, kitérve a munkamemória-kapacitás területáltalános jellegére, fluid intelligenciával és iskolai teljesítménnyel való kapcsolatára, valamint az életkori különbségekre is. Bemutatásra kerül öt, az emlékezeti terjedelem laboratóriumi vagy online környezetben való mérésére alkalmas feladat magyar változata: a Corsi- és a számterjedelmi feladat oda és visszafelé mért változatai, valamint az N-vissza feladat. A feladatok magyar változatát nagyjából 1000 fős, három életkori csoportot (10, 14 és 18 évesek) tartalmazó mintán vettük fel. Az emlékezeti feladatok életkori változásain és egymással való kapcsolatán kívül bemutatjuk a fontosabb percentilis értékeket tartalmazó normatáblázatokat is.

Restricted access

Colour (L*, a*, b*, h o and chroma), β-galactosidase, polygalacturonase (PG) activity, pectin content, ultrastructure and volatile compounds were determined, in mature green and in yellow ber fruits ( Zizyphus mauritiana Lamk. cv. Umran).The L* did not, but a*, b* and h o significantly differed between mature green and yellow ber fruit. The pectin content and its solubilization (soluble pectin and neutral sugars), the activity of PG was higher in yellow ber fruits and in the outer part of fruits. Activity of β-galactosidase was higher in mature green ber fruits. The cell walls of mature green fruits were usually homogeneous, the density of the middle lamellae decreased in yellow bers, and at the same time, the structure of chloroplastids disintegrated. The aroma of yellow ber is characterized by the presence of even carbon number of ethyl esters from C4 to C14.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Tibor Szili-Kovács, Ágnes Bálint, Györgyi Kampfl, Krisztina Kristóf, György Heltai, Sándor Hoffmann, András Lukács, and Attila Anton

Az utóbbi időben az atmoszférába irányuló folyamatosan növekvő üvegházhatású gázok kibocsátása fokozott figyelmet érdemel. Míg a talaj felszínéről történő gázemissziót széleskörűen tanulmányozzák, viszonylag kevesen vizsgálják a talajprofilon belül az üvegházhatású gázok transzportját és koncentrációváltozását. Vizsgálatunk célja ezeknek a folyamatoknak a tanulmányozása volt bolygatatlan talajoszlopokban. Mivel a talajlevegő mintavétele gyakran körülményes, különösen vízzel átitatott és nedves talajokban, egy szilikoncsöves talajlevegő mintavevőt fejlesztettünk ki bolygatatlan talajoszlopok számára. Hat bolygatatlan talajoszlopot preparáltunk a Pannon Egyetem Georgikum Mezőgazdaságtudományi Karának keszthelyi tartamkísérleti területének művelés alól kivont részéről. A talajlevegő mintavételezéséhez szilikoncsöveket helyeztünk el a talajoszlop három eltérő mélységében (20, 40 és 60 cm). Mivel a szilikoncső falán keresztül a gázok diffúzióval könnyen átjutnak, a szén-dioxid és dinitrogén-oxid koncentrációját mérni tudtuk. A talajoszlopokba kukoricát vetettünk és a növények növekedése során közel egyenlő időközökben vizsgáltuk a talajgáz összetételét. Míg a CO 2 koncentrációja a talajmélységgel szignifikánsan változott, addig a N 2 O eloszlása alig változott. A talajlevegő CO 2 - és N 2 O-tartalma időben jelentősen változott. A tenyészidőszak alatt a CO 2 -koncent-ráció két csúcsot mutatott, ezek közül az első csúcs a 20 cm-es mélységben korábban jelent meg, mint a 40 és 60 cm-es mélységben. A 20 cm-es mélységben a CO 2 -koncentráció időbeli ingadozása sokkal kisebb volt. A második csúcs után a CO 2 koncentrációja mind a három mélységben fokozatosan lecsökkent. A N 2 O-koncentráció egy maximumot mutatott a kísérlet kezdeti szakaszában, ami egybeesett a kezdeti intenzív gyökérnövekedéssel, és feltehetően a talajlégzés általi jelentős O 2 -fogyasztás miatt növekedett az anaerob talajtérfogat, ami a denitrifikáció fokozódásához vezetett. Ezt követően a N 2 O-képződés fokozatosan lecsökkent. A talaj gázösszetétel dinamikájában nyomon követhető változások a gyökérlégzés intenzitásával, a talajnedvesség és a hőmérséklet változásával állhattak kapcsolatban, amire közvetett módon a csapadék- és léghőmérséklet adatok alapján következtettünk.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: György Heltai, Attila Anton, Sándor Hoffmann, Tibor Szili-Kovács, Katalin Berecz, Györgyi Kampfl, Krisztina Kristóf, Erik Molnár, Márk Horváth, and Ágnes Bálint

A Keszthelyen 1963-ban beállított „Szerves- és műtrágyák hatását összehasonlító tartamkísérlet” kiválasztott kezeléseiből vett talajokkal beállított tenyészedénykísérletben és ezzel párhuzamosan a szegélyparcellákból kiemelt bolygatatlan talajoszlopokban vizsgáltuk az ásványi- és istállótrágyák, valamint a talajba bedolgozott növényi szerves anyag hatását a talajlevegőben a tenyészidő folyamán felhalmozódó CO2 és N2O gázok képződésének dinamikájára.A CO2-koncentráció a tenyészidő folyamán a kezdeti stagnálás után egy, vagy több maximum elérése után a kezdeti szintre csökkent mindkét kísérleti rendszerben, s a változás jó korrelációt mutatott a napi középhőmérséklet változásával.A N2O képződésének időbeli változása a talajoszlopokban nem mutatott egyértelmű tendenciát, míg a tenyészedényekben csak a vetést követő 6. napig mértünk koncentrációnövekedést.A bolygatatlan talajoszlopokban a felszíntől 40 cm mélységig a CO2-koncentráció szignifikánsan növekedett, 40–60 cm között már nem változott számottevően. Ugyanez a tendencia mutatkozott a N2O-koncentráció mélység szerinti változásában, de a nagyobb mérési bizonytalanság miatt kevésbé egyértelműen. A tenyészedényekben a 20 cm mélyen elhelyezett csapdákban mért CO2-koncentráció értékek nagyságrendileg megegyeztek a talajoszlopban 20 cm mélyen mért értékekkel. A trágyázatlan kezelésekben a növények jelenléte mind a talajoszlopban, mind a tenyészedényekben növelte a CO2- és a N2O-produkciót. A trágyázási kezelések hatására a talajoszlopokban csökkent mindkét gáz produkciója. Szerves trágya alkalmazásakor növény jelenlétében ez a csökkenés kisebb mértékű volt, mint ásványi trágya esetében. A trágyázási kezelések hatására a tenyészedényekben növények jelenlétében növekedett a talajban a CO2 és N2O produkciója. A növekedés a trágyakezelések termésnövelő hatása sorrendjében istállótrágya < ásványi trágya < (istállótrágya+ásványi trágya) fokozódott.Összegezve megállapítható, hogy a CO2 és N2O gázképződés és a talajból történő kilépés feltételei a bolygatatlan és a művelt talajban eltérnek, s e folyamatra jelentős hatással van a növények jelenléte és anyagcseréje. Kísérleteink eredményeként létrehoztunk egy olyan adatbázist, amelyre alapozva megfelelő matematikai modellek alkalmazásával reálisan becsülhető a mezőgazdasági talajok CO2 és N2O emissziója különböző tápanyagellátási és művelési módok esetén.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Lakatos, Zsófia Czeglédi, Gyula Dávid, Zsófi Kispál, Lajos S. Kiss, Károly Palatka, Tünde Kristóf, Tamás Molnár, Ágnes Salamon, Pál Demeter, Pál Miheller, Tamás Szamosi, János Banai, Mária Papp, László Bene, Ágota Kovács, István Rácz, and Péter László Lakatos

Az utóbbi évek tanulmányai a komplementer és alternatív gyógymódok (CAM) egyre gyakoribb alkalmazásáról tudósítanak gyulladásos bélbetegségben (IBD). Ugyanakkor az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a betegek jelentős hányada nem tartja be az orvos előírásait. A tanulmány célja a terápiás nonadherencia és a CAM-alkalmazás gyakoriságának felmérése volt hazai IBD-betegekben. Módszer: multicentrikus vizsgálatban 655 IBD-beteg [Crohn-beteg (CD): 344, átlagos életkor: 38,2 (SD 12,9) év; colitis ulcerosa (UC): 311, átlagos életkor: 44,9 (SD 15,3) év] töltött ki a szokásos szakorvosi vizit során a demográfiai adatokra, gyógyszer-adherenciára és CAM-ra vonatkozó kérdőívet. A klinikai adatokat a kezelőorvos egészítette ki a betegdokumentáció alapján. Amennyiben a beteg az előírt gyógyszerek több mint 80%-át bevette, adherensnek tekintettük. Eredmények: a betegek által önként jelzett nonadherencia (CD: 20,9%, UC: 20,6%) és CAM (CD: 31,7%, UC: 30,9%) használata CD-ben és UC-ben nem tért el. A nonadherencia leggyakoribb okai: feledékenység (47,8%), túl sok/feleslegesnek gondolt gyógyszer (39,7%), mellékhatásoktól való félelem (27,9%), túl gyakori adagolás. A CAM leggyakoribb formája a gyógytea (47,3%), a homeopátia (14,6%), a speciális diéta (12,2%) és az akupunktúra (5,8%) volt. CD-ben a betegségtartam, az utolsó vizittől eltelt idő, az alacsonyabb iskolázottsági szint és a megelőző műtétek voltak a nonadherenciára hajlamosító tényezők. Az alternatív módszerek használata fiatalabb életkorban, magasabb iskolázottsági szint és immunszuppresszív szer szedése esetén volt jellemző. UC-ben ezenfelül a CAM igénybevétele gyakoribb volt nők és pszichiátriai/pszichológiai kezelés alatt állók körében. Következtetés: a nonadherencia és az alternatív gyógymódok igénybevétele gyakori IBD-ben. Az ellenőrző vizitek során különös figyelmet kell fordítani a hajlamosító tényezők feltárására, a betegek együttműködésének és az orvos–beteg kapcsolatnak a javítására.

Open access