Search Results
You are looking at 1 - 4 of 4 items for
- Author or Editor: Krisztina Csókási x
- Refine by Access: All Content x
A viselkedéses gátló és aktiváló rendszer skálák (BIS-BAS) hazai adaptációja
Hungarian adaptation of behaviour inhibition system/behaviour activation system scales (BIS-BAS scales)
Háttér
A Carver és White (1994) által kidolgozott Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálák (BIS-BAS Skálák) a legszélesebb körben használt és leginkább idézett mérőeszköz, amely Gray (1982, 1991) Megerősítésre való érzékenység elméletén alapul (Reinforcement Sensitivity Theory , RST).
Cél
A kérdőív magyar nyelven nem érhető el, ezért jelen tanulmány célja e hiány pótlása, a kérdőív nagy elemszámú mintán történő hazai adaptációja során szerzett pszichometriai jellemzők közreadásával.
Módszer
A kérdőívet keresztmetszeti kutatás során vizsgáltuk, egészséges felnőttek 1430 fős mintáján (M=29,36 év). Az alkalmazott kérdőívek: Eysenck Személyiség Kérdőív (EPQ), Büntetés és Jutalomérzékenység Kérdőív (SPSRQ), Zuckerman–Kuhlman Személyiség Kérdőív (ZKPQ).
Eredmények
A reliabilitásvizsgálat jó belső megbízhatóságot jelez (Cronbach-α=0,70–0,82), az intraklassz korreláció alapján a kérdőív skálái időben megbízhatóak (ICC=0,76–0,88). A feltáró faktoranalízis öt önálló főkomponenst azonosított, amelyek a teljes variancia 57%-át magyarázzák. A kérdőív konfirmatív faktoranalízise az eredeti négyfaktoros struktúrával szemben a szorongás és a félelem konstruktumát egymástól elkülönítő, revideált RST-elméletet támasztja alá. A kérdőív skáláinak konvergens és diszkriminatív validitása során kapott eredmények összhangban állnak a nemzetközi adatokkal.
Konklúzió
A BIS-BAS Skálák magyar adaptációja alkalmas a viselkedéses gátló és aktiváló rendszer szenzitivitásának mérésére, ugyanakkor a revideált RST-elmélet igazolása további empirikus kutatásokat tesz szükségessé.
NEHÉZSÉGEKKEL SZEMBENI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG (REZILIENCIA) ÉS AZ ÉLETSTRATÉGIA ÖSSZEFÜGGÉSE FIATAL FELNŐTTEK POPULÁCIÓJÁBAN
THE ASSOCIATIONS BETWEEN RESILIENCE AND LIFE HISTORY STRATEGY AMONG UNIVERSITY STUDENTS
Háttér és célkitűzés
a vizsgálat a lassú, ún. K-életstratégia és a nehézségekkel szembeni ellenálló képesség, valamint a szorongásérzékenység lehetséges összefüggéseit tárja fel. Evolúciós, pozitív és klinikai pszichológiai területeket ötvöző vizsgálatunk megközelítésmódja újdonságnak számít. Célunk a reziliencia és a K-stratégia közötti összefüggések vizsgálata.
Módszer
a papír-ceruza alapú tesztekkel végzett vizsgálatban hozzáférhetőségi egyetemista mintavételezés során 674 személy vett részt, önkéntes alapon. A résztvevők által kitöltött kérdőívcsomag a Connor–Davidson Reziliencia Kérdőívet, az Életstratégia Kérdőívet és a Szorongásérzékenység Indexet tartalmazták.
Eredmények
A korrelációs és lineáris regressziós statisztikai elemzések igazolták, hogy pozitív kapcsolat figyelhető meg a lassú életstratégia és a reziliencia között. A szorongásérzékenység ugyanakkor negatív összefüggést mutat az említett változókkal. A nemi különbségek szintén megmutatkoznak, bár a minta jellemzői miatt ezek további vizsgálata szükséges.
Következtetések
Az eredményeink alapján elmondható, hogy a fiatal felnőttek esetén gyenge, ám szignifikáns kapcsolat áll fenn a K-életstratégia és a reziliencia között. Az életstratégiához tartozóan a reziliens személyek intim és tartós partnerkapcsolatokra törekednek, emellett kognitív szinten jellemzőjük az előrelátás, a tudatos és következetes tervezési képességek kibontakoztatása. A szorongásérzékenység bár helyenként statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutat a fenti változókkal, ezek mértéke sok esetben igen alacsony. A nemi különbségek releváns szempontként jelenhetnek meg, ám ezek tisztázásához a minta további bővítése szükséges.
A Többdimenziós Párkapcsolati Stressz Kérdőív magyar változatának (MSQ-C-Hu) pszichometriai mutatói
Psychometric characteristics of the Hungarian version of Multidimensional Stress Questionnaire for Couples (MSQ-C-Hu)
Elméleti háttér: A diádikus stressz olyan stresszteli eseményből származik, amely közvetlenül vagy közvetve egy pár mindkét tagját érinti, és megküzdési erőfeszítésekre készteti őket. Cél: Tanulmányunkban a párkapcsolatban élők által észlelt akut és krónikus időtartamú intra-, illetve extradiádikus stressz mértékének mérésére kidolgozott Többdimenziós Párkapcsolati Stressz Kérdőív (Multidimensional Stress Questionnaire for Couples, MSQ-C) magyar változatát (MSQ-C-Hu) mutatjuk be, és értékeljük pszichometriai jellemzőit. Módszerek: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatunkban 609 fő 18 évnél idősebb, a kitöltés időpontjában legalább 12 hónapja párkapcsolatban élő személy vett részt (327 nő, 282 férfi; átlagéletkoruk 31,6 [SD = 11,7] év). A résztvevők az MSQ-C-Hu kérdőíven kívül megválaszolták a Kapcsolati Elégedettség Skála (RAS-H), az Élettel Való Elégedettség Skála (SWLS-H), a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív (STAI) kérdéseit, valamint nyilatkoztak szubjektív testi tüneteikről (PHQ-15) és szociodemográfiai jellemzőikről. A résztvevők közül 447 fő kitöltötte a Diádikus Megküzdés Kérdőívet is (DCI-H). Eredmények: Megerősítő faktoranalízisünk igazolta az MSQ-C-Hu kérdőívnek az eredetivel megegyező faktorszerkezetét (akut stressz: χ 2/df = 1,353; CFI = 0,992; TLI = 0,991; RMSEA = 0,024; krónikus stressz: χ 2/df = 1,517; CFI = 0,988; TLI = 0,986; RMSEA = 0,029). A mérőeszköz belső konzisztenciája megfelelőnek bizonyult, 0,74–0,88 Cronbach-α értékekkel. A szociodemográfiai változók közül a diádikus stressz a párkapcsolat jellegével (p értékek 0,005 és 0,145 között) és időtartamával (p ≤ 0,029), az együttélés időtartamával (p ≤ 0,014), az iskolai végzettséggel (p értékek 0,022 és 0,153 között), a háztartás anyagi helyzetével (p ≤ 0,002) és a gyermekneveléssel (p < 0,001) mutatott szignifikáns kapcsolatot. Magasabb diádikus stressz esetén a párkapcsolati elégedettség és az élettel való elégedettség alacsonyabb mértékűnek, míg a vonás- és állapotszorongás, illetve a fizikai tünetek mértéke magasabbnak bizonyult. A legerősebb együttjárás az intradiádikus stressz és a párkapcsolati elégedettség között mutatkozott (akut intradiádikus stressz r = –0,586; p < 0,001; krónikus intradiádikus stressz r = –0,657; p < 0,001). További eredményeink igazolták, hogy a magasabb diádikus stressz alacsonyabb saját páros megküzdés (r értékek –0,158 és –0,354 között, p < 0,001), partner páros megküzdése (r értékek –0,243 és –0,451 között, p < 0,001), pozitív közös páros megküzdés (r értékek –0,245 és –0,491 között, p < 0,001) és összesített közös megküzdés (r értékek –0,228 és –0,467 között, p < 0,001) értékekkel jár együtt, valamint magasabb negatív közös páros megküzdéssel (r értékek 0,280 és 0,471 között, p < 0,001). Következtetés: Eredményeink alapján az MSQ-C magyar nyelvű válto zata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyul a diádikus stressz mérésére.
Background: Dyadic stress means a stressful event that affects both members of a couple directly or indirectly, evoking coping efforts. Aim: In our study, we present the Hungarian version (MSQ-C-Hu) of Multidimensional Stress Questionnaire for Couples (MSQ-C), the questionnaire developed to measure the acute and chronic levels of intra- and extradyadic stress experienced by partners in intimate relationships, and evaluate its psychometric characteristics. Methods: A total of 609 individuals (327 women, 282 men; mean age 31.6 [SD = 11.7] years) completed the research survey. The criteria of participation included the age of minimum 18 years and being involved in an intimate relationship for at least 12 months. In addition to the MSQ-C-Hu questionnaire, participants answered the questions of Relationship Assessment Scale (RAS-H), Satisfaction With Life Scale (SWLS-H), State-Trait Anxiety Inventory (STAI), and reported their subjective physical symptoms (PHQ-15), as well as their sociodemographic characteristics. 447 people also completed the Dyadic Coping Inventory (DCI-H). Results: Confirmatory factor analysis revealed the same factor structure of the MSQ-C-Hu questionnaire as the original questionnaire (MSQ-C) had (acute stress: χ 2/df = 1.353, CFI = 0.992, TLI = 0.991, RMSEA = 0.024; chronic stress: χ 2/df = 1.517, CFI = 0.988, TLI = 0.986, RMSEA = 0.029). The internal consistency of the instrument proved to be sufficient, (Cronbach-α values of 0.74–0.88). Dyadic stress was associated with the type (p varies between 0.005 and 0.145) and duration (p ≤ 0.029) of the relationship, the duration of cohabitation (p ≤ 0.014), level of education (p varies between 0.022 and 0.153), the financial situation of the household (p ≤ 0.002), and parenting (p < 0.001). The higher the dyadic stress was, the lower relationship satisfaction and life satisfaction were, while the more the somatic complaints and higher the state and trait anxiety were. The strongest correlation was found between intradyadic stress and relationship satisfaction (acute intradyadic stress r = –0.586, p < 0.001, chronic intradyadic stress r = –0.657, p < 0.001). Our results demonstrated that higher dyadic stress was associated with lower dyadic coping of the own (r varies between –0.158 and –0.354; p < 0.001), dyadic coping of partner (r varies between –0.243 and –0.451; p < 0.001), positive common dyadic coping (r varies between –0.245 and –0.491; p < 0.001), and total score of dyadic coping (r varies between –0.228 and –0.467; p < 0.001), as well as higher negative common dyadic coping (r varies between 0.280 and 0.471; p < 0.001). Conclusions: Our results indicate that MSQ-C-Hu is a reliable and valid measurement tool for measuring dyadic stress.
Elméleti háttér: A rezíliencia azon jellemzőket foglalja magában, amelyek elősegítik a veszélyeztetett életkörülmények ellenére történő sikeres alkalmazkodást, enyhítik a stressz negatív hatásait és lehetővé teszik a változásokkal szembeni adaptív megküzdést. A Connor-Davidson Rezíliencia Skála (CD-RISC) a lelki ellenálló képesség mérésére kidolgozott eszköz. Cél: A kutatás célja a 25-itemes CD-RISC magyar nyelvre adaptálása és pszichometriai elemzése volt. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 100 fős autoimmun betegcsoport (átlagéletkor = 51,49 év; szórás = 12,87 év) és 164 fős egészséges kontrollcsoport vett részt (átlagéletkor = 43,77 év; szórás = 15,78 év), akik az alábbi kérdőíveket töltötték ki: Connor-Davidson Rezíliencia Skála, Kórházi Szorongás és Depresszió Skála (HADS), Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCI). Eredmények: Magyar mintán a konfirmatív faktorelemzés nem igazolta az eredeti rezíliencia-kérdőív 5-faktoros struktúráját, míg a feltáró faktorelemzés 6 faktort eredményezett. A kérdőív Cronbach-alfa értéke magas (0,869) volt. A CD-RISC az elvárásoknak megfelelő irányú és mértékű korrelációt mutatott a validáláshoz alkalmazott mérőeszközökkel. Szignifikáns pozitív korrelációt találtunk a TCI önirányítottságot (r = 0,449; p < 0,001) és együttműködést (r = 0,171; p < 0,05) mérő skáláival; míg szignifikáns negatív együttjárást a TCI ártalomkerülést mérő skálájával (r = –0,558; p < 0,001) és a HADS depressziót (r = –0,477; p < 0,001) és szorongást (r = –0,326; p < 0,001) mérő alskáláival. Egy bináris logisztikus regresszió-analízis eredményei igazolták, hogy a CD-RISC alkalmas az autoimmun beteg és egészséges csoport elkülönítésére a rezíliencia értékek mentén. Következtetések: Összességében elmondhatjuk, hogy a 25-itemes CD-RISC magyar változatának pszichometriai mutatói megfelelőek, a kérdőív megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a rezíliencia mérésére.
