Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Krisztina Deutsch x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
József Marton
,
Attila Pandúr
,
Emese Pék
,
Krisztina Deutsch
,
Bálint Bánfai
,
Balázs Radnai
, and
József Betlehem

Bevezetés: Az alapszintű életmentő beavatkozások ismerete és az ezzel kapcsolatos, megfelelő készségek évente milliók életét mentheti meg Európában. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki az alapszintű életmentő beavatkozások ismeretének összehasonlítását több európai ország fiataljai körében. Módszer: Összesen 13 európai országból 1527 önkéntes részvételével történt a vizsgálat. A kérdőív szociodemográfiai és alapszintű életmentő ismereteket vizsgáló kérdéscsoportokból állt. A maximálisan elérhető pontszám 18 volt. Eredmények: Az alapszintű életmentő beavatkozások oktatásában részesült fiatalok átlagosan 11,91 pontot értek el, míg azok, akiket nem oktattak életmentésre, átlagosan 9,6 pontot (p<0,001). A volt szocialista országok fiataljainak átlagos eredménye 10,13 pont volt, a nyugat-európai diákoké pedig 10,85 pont (p<0,001). A legjobb eredményt a svéd fiatalok szerezték, a legrosszabbat pedig a belgák. Következtetések: Az eredményekből kiderül, hogy az európai országok fiataljai körében jelentős eltérések vannak az alapszintű életmentő beavatkozásokkal kapcsolatos ismeretekben. A nyugat-európai országokban élők, illetve az oktatásban részesültek magasabb ismeretszinttel rendelkeznek. Orv. Hetil., 2014, 155(21), 833–837.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Bálint Bánfai
,
Krisztina Deutsch
,
Melinda Petőné Csima
,
Sára Jeges
,
Dóra Domina-Tancsics
,
József Betlehem
, and
Kinga Lampek

Absztrakt

Bevezetés: A gyermek-alapellátás fejlesztése abban az esetben valósulhat meg hatékonyan, ha ismerjük az ellátók és ellátottak véleményét is. Célkitűzés: A kutatás célja volt a 0–7 éves gyermeket nevelő szülők elégedettségének felmérése gyermekük háziorvosával kapcsolatban. Módszer: A kutatás a Társadalmi Megújulás Operatív Program 6.1.4/12/1-2012-0001 „Koragyermekkori (0–7 év) program” kiemelt projekt keretében zajlott Budapesten és további öt megyében. Az adatfelvételt követően 980 kérdőív volt értékelhető (n = 980), továbbá 10 fókuszcsoportos interjúban 93 szülő (n = 93) vett részt. Eredmények: A kérdőívekben adott válaszok alapján (1–4 skálán értékelve) a szülők leginkább az orvostól kapott tájékoztatással voltak elégedettek (3,8), legelégedetlenebbek pedig a várakozási idővel és a rendelés időpontjával (3,4). A fókuszcsoportos interjúk eredménye hasonlóan alakult a kérdőíves vizsgálat eredményeihez. Következtetések: Az eredmények birtokában a megkérdezett szülők kérdőívekben és fókuszcsoportos interjúkban adott válaszai alapján „inkább elégedettek” vagy „elégedettek” gyermekük háziorvosával, ami jó eredménynek tekinthető, de a negatív vélemények értékelésével további javulás lehetséges. Orv. Hetil., 2015, 156(31), 1253–1260.

Restricted access

Az elsősegélynyújtási attitűd változása a COVID–19-járvány idején

Changes of first-aid attitude during the COVID–19 pandemic

Orvosi Hetilap
Authors:
József Betlehem
,
Henrietta Bánfai-Csonka
,
János Musch
,
Krisztina Deutsch
,
Emese Sánta
, and
Bálint Bánfai

Összefoglaló. Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2 ) okozta járvány hirtelen megnövekedett betegszámai és halálozásai komoly kihívás elé állították az egészségügyi ellátás minden színterét. A magas időfaktorú kórképek ellátásában a laikusok által végzett elsősegélynyújtás alapvető fontosságú a beteg túlélése és maradandó egészségkárosodásának elkerülése szempontjából. Az áttekintés célja rávilágítani arra, hogy a SARS-CoV-2 okozta járvány idején az első észlelők által megkezdett azonnali beavatkozások késlekedése mögött az elsősegélynyújtói attitűd változása feltételezhető. A társadalmilag fontos elsősegélynyújtás fenntartása érdekében az Európai Újraélesztési Tanács is módosította az elsősegélyre, az alapvető, eszköz nélküli újraélesztésre vonatkozó irányelveit, továbbá ajánlásokat fogalmazott meg a járvány idején a biztonságos elsősegélynyújtás oktatásával kapcsolatban. A hazai adaptáció érdekében a jelen áttekintés összefoglalja a legfontosabb eljárásrendi szempontokat, kiegészítéseket, és kitér azok gyakorlati alkalmazhatóságára is. Az eljárásrendek változásának legfőbb célja, hogy a segítségnyújtói szándékot a koronavírus-járvány előtti motiváltsági szintre lehessen visszahozni és azt tovább fokozni szakszerű oktatási anyagok és korszerű módszerek révén. Orv Hetil. 2021; 162(15): 571–578.

Summary. The sudden increase in the number of patients and deaths from this novel type of coronavirus (SARS-CoV-2) pandemic poses a serious challenge to all arenas of health care delivery system. The care of high-time dependent-factor illnesses is essential for the survival of a patient and the need for avoiding impairment of health. The purpose of the review is to highlight that a change in first-aid attitudes can be assumed behind the delay in immediate interventions initiated by first responders during the SARS-CoV-2 pandemic. To maintain socially important first aid, the European Resuscitation Council amended its guidelines on first aid, basic life support and made further recommendations at the time of pandemic on first-aid education, too. For effective domestic adaptation, the present overview summarises the most important aspects of guidelines and their supplements and also covers their practical implementations. The main purpose of the change in guidelines is to bring the willingness of the first responders back to the level before the coronavirus pandemic, and to further enhance it with professional educational materials and modern methods. Orv Hetil. 2021; 162(15): 571–578.

Open access

Segítség a távolból – A videoasszisztált újraélesztés jelene és jövője

Help from a distance – The present and the future of video-assisted cardiopulmonary resuscitation

Orvosi Hetilap
Authors:
Bálint Bánfai
,
József Betlehem
,
János Musch
,
Krisztina Deutsch
,
Emese Sánta
,
Luca Ferkai
, and
Henrietta Bánfai-Csonka

A kórházon kívül bekövetkezett keringésmegállások esetén a túlélésben nagy szerepe van a minél előbb, szakszerűen megkezdett újraélesztésnek. A bajbajutottat általában egy laikus személy észleli, a segítségnyújtási hajlandóság azonban elmarad az elvárhatótól. A segítségnyújtási aránynak és az újraélesztés minőségének javulásához hozzájárulhat a diszpécserasszisztált újraélesztés alkalmazása, melynek során a szakember a segélyhívás során instruálja a helyszíni ellátót. A széles körben bevezetett telefonasszisztált újraélesztés továbbfejlesztett változata a videoasszisztált újraélesztés, mely a hangalapú kommunikáción túl biztosítja a videoalapú kommunikációt is, ezzel pontosabb képet adva a helyszínről, a bajbajutottról és az ellátóról egyaránt, valamint biztosítva a valós idejű visszajelzés lehetőségét. Korábban a témában főként szimulált környezetben történtek felmérések, melyek kimutatták a videoasszisztált újraélesztés pozitív hatásait. A technológia néhány országban már a valós ellátási rendszerbe is bekerült. A pozitívumok ellenére fontos megvizsgálni az eddig kevésbé kutatott aspektusokat is, melyek a technológia hatékonyságát befolyásolják. Ilyen lehet a kamerapozíció, a képminőség, a környezeti viszonyok, valamint az ellátók és a diszpécserek ismerete és attitűdje a videoasszisztált újraélesztéssel kapcsolatban. Az utóbbiak tisztázása azért fontos, mert a technológia rendelkezésre állása önmagában még nem garancia a sikeres implementációra. Összefoglalva, javasolt egy nemzeti CPR-regiszter létesítése. A V-CPR-módszer bevezetéséhez hazai környezetben végzett tanulmányokra van szükség. Javasolt egy szakmai konszenzus-munkacsoport alakítása az összes érintett szakértő bevonásával a V-CPR irányelveinek kidolgozásához. Orv Hetil. 2023; 164(1): 11–18.

Open access