Search Results
You are looking at 1 - 10 of 20 items for
- Author or Editor: Krisztina Károly x
- Refine by Access: All Content x
This paper investigates the expression of authorial identity in English published research articles and Hungarian EFL students’ MA theses written in English. Based on the analysis of a computer corpus of 100 research papers in applied linguistics, it compares the frequency of one indication of author identity, author pronouns, and the rhetorical functions for which these pronouns are used in the two corpora. Frequency counts show that student writers employ a considerably higher number of author pronouns than expert writers do. Concordances of the data reveal that qualitative differences also appear in the two corpora regarding the rhetorical functions fulfilled by the personal reference used. The study also reports on the results of interviews conducted with student writers to reveal the reasons for their performance and shed light on their perceptions of pronoun use in English academic discourse. The interviews portray a considerable discrepancy between what students claim about the nature of academic discourse and what they actually do in writing. It is therefore argued that EFL students need special training in EAP courses that pays attention to the various aspects of style and takes into account the students’ stereotypical cultural, linguistic, academic and educational background.
XVIII FIT World Congress
Shanghai, China, 4–7 August 2008
The link between gender issues and translation in recent years has developed into an intertwining of theory and practice. For instance, feminist writing has given a deep insight into the questions of how to translate from one culture to another the issues at stake; new attention to traditionally neglected historical subjects has led us to consider the role women played in the past in all the proc-esses involved with translation (a role often hidden behind traditional historical reconstructions) whilst bearing in mind the present; the need to reflect upon specifically feminist translation strategies has increasingly been highlighted; the notion of gender as a cultural construction has started to be seen as a tool of in-vestigation in Translation Studies.
This study focuses on the notions of explicitation and implicitation in translation and aims to provide empirical evidence for operational asymmetry (Klaudy 2001). Bi-directional (SL=L1→TL=L2 and SL=L2→TL=L1) comparisons show that when explicitation takes place in the L1→L2 direction, implicitation can be observed in the L2→L1 direction. This phenomenon is referred to as symmetric explicitation. It may also happen, however, that when explicitation is carried out in the L1→L2 direction, no implicitation occurs in the L2→L1 direction. This phenomenon is referred to as asymmetric explicitation. It would be logical to suppose that all cases of language-specific explicitation in the L1→L2 direction are symmetrical (i.e., matched by implicitation in the L2→L1 direction), but this does not seem to be the case. The present paper reports on the findings of an empirical study designed to investigate the validity of the asymmetry hypothesis in the translation of reporting verbs in literary texts translated from English into Hungarian and from Hungarian into English. Using the method of two-way qualitative translation analysis, the study demonstrates that translators tend to prefer the more explicit forms to the more implicit ones in both directions and often fail to perform implicitation. The study may thus provide further evidence for the assumption that semantic explicitation is in fact a universal translation strategy.
It is known that bacterial lipopolysaccharide (LPS) is not absorbed from the gastrointestinal tract in significant quantities. However, the question remained whether oral LPS modified the structure or function of the gut. In the present experiment Escherichia coli O83 LPS was administered to growing rats in repeated oral doses of 400 mg/kg body weight (b. w.), every 8 h. After three days of treatment, morphometric and histochemical examinations of the small intestine did not show significant differences between treated and control rats. It is concluded that repeated oral administration of high doses of E. coli O83 LPS had no demonstrable effect on intestinal structure and cell proliferation in a rat model.
A nem alkoholos zsírmáj a leggyakoribb májbetegség metabolikus szindrómában. Kialakulása összetett, többtényezős, döntően az inzulinrezisztencián alapuló folyamat, amelyben az endokrin rendszer eltérései is jelentősek. Több endokrinológiai megbetegedés okozhat zsírmájat, így például a hypothyreosis, hyperlipidaemia és elhízás révén vezethet nem alkoholos steatohepatitis kialakulásához. A felnőttkori növekedésihormon-hiány szintén elhízást, a metabolikus szindrómához hasonló anyagcsere-rendellenességet okoz. A hypercortisolismus is a metabolikus szindrómára jellemző jegyekkel társul. Addison-kóros betegekben is gyakran kisfokban nő a májenzimek aktivitása. A nem alkoholos zsírmáj kétszer gyakoribb postmenopausában, mint praemenopausában, a női nemi hormonpótló kezelés csökkenti ugyanakkor a májelzsírosodás kockázatát. Az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség, az alvási apnoe, a szív-ér rendszeri betegségek és a nem alkoholos zsírmáj is gyakoribb polycystás ovarium szindrómában. Férfiakban a csökkent androgénszint, nőkben a hyperandrogenismus elhízás és inzulinrezisztencia révén vezethet nem alkoholos zsírmáj kialakulásához. A zsírsejtek által termelt hormonok (leptin, aciláció stimulálta fehérje és adiponektin) is szerepet játszhatnak a nem alkoholos zsírmáj kialakulásában. A cryptogen májbetegségek hátterében az endokrin rendszer eltéréseire is gondolnunk kell. A nem alkoholos zsírmáj és az endokrin rendszer összefüggésének megismerése bővítheti a jövőben a kezelés lehetőségeit.
Absztrakt
A közlemény célja az igazságügyi fogászat módszereivel kapcsolatos szakirodalom átfogó áttekintése, a korábbi és a legújabb adatok ismertetése. Napjainkban a természeti katasztrófák teremtik a legfontosabb alapját az igazságügyi fogászat létének. A rendelkezésre álló módszerek között vannak olyanok, amelyek egyszerűen alkalmazhatók és nem igényelnek számottevő technológiai hátteret. A módszereket akkor használhatjuk fel a legeredményesebben, ha az adott személy előzetes fogászati dokumentációja rendelkezésre áll. A legjobb fogászati azonosítási módszernek a fogászati protézisek bizonyultak, amelyek akár 99,9%-os azonosítást is lehetővé tesznek. Más módszerek kombinációjával szintén magas szenzitivitást érhetünk el (40–99,9%). Fontos megemlíteni, hogy a régi és új módszerek szétválasztása nem tanácsos. A szerzők rámutatnak arra, hogy a jelenlegi eljárások használata és további fejlesztése szükséges ahhoz, hogy képesek legyenek egy vagy több áldozat/személy azonosítására a gyakorlatban. A közlemény több lehetséges eljárást kínál, amelyek az igazságügyi fogászati azonosítás terén egy új hazai ajánlás alapját képezhetik, és a tömegkatasztrófák áldozatainak azonosításánál segédkező egységek eredményesen alkalmazhatják. Orv. Hetil., 2015, 156(19), 755–763.
Streptococcus pneumoniae is responsible for a high level of morbidity and mortality, especially among children. For a long time, only the polysaccharide vaccine was available against pneumococcal infections, but in the last decade special conjugate vaccines were developed for paediatric use. These vaccines have made a deep impact on serotype distribution all over the world, by suppressing those serotypes included in the vaccines, while new, previously rare types emerged. These changes have been monitored closely in numerous publications all over the world. Nevertheless, data on pneumococcal serotypes in Hungary were mostly published in Hungarian, therefore not available in the international literature. In this meta-analysis, our aim was to collect and summarise all available data, and try to follow the changes observed after the introduction of the conjugate vaccines.
This article offers an overview of the birth and the publication output of Across Languages and Cultures: A Multidisciplinary Journal for Translation and Interpreting Studies spanning the period between 2000 and the present day. It presents the circumstances and the aims of its creation and, based on the results of a thorough bibliometric analysis, it reveals how the journal has evolved into a Q1 international journal of Translation Studies through publishing individual as well as collaborative research conducted internationally. The analyses present the activity of the journal dominantly (but not exclusively) in figures, relating to the number and the lengths of the articles it publishes, its authorship, the countries where its authors work and its citations. The second part of the study reveals the main focuses, themes and languages of inquiry as reflected by the most frequently used words and expressions in the titles, abstracts and the lists of keywords of the articles. The paper ends by demonstrating the ways in which the journal has contributed to furthering and shaping translation research in Hungary, Europe and worldwide.
