Search Results

Bevezetés: Bár a sötéttől való félelem előfordulási gyakorisága gyermekkorban a legmagasabb, a jelenség fiatal felnőttkorban sem elhanyagolható. Célkitűzés: A sötéttől való félelem korai maladaptív sémákkal és kötődési minőséggel mutatott összefüggéseinek feltárása fiatal felnőttkorban, valamint a félelem nemi különbségeinek kimutatása. Módszer: A kérdőívcsomagot a félelem gyakoriságát és intenzitását mérő saját fejlesztésű kérdőív, a Young-féle Séma Kérdőív rövidített változata és a kötődés dimenzionális mérését szolgáló két mérőeszköz alkotta. A teszteket 120 egyetemista (közülük 68 nő) töltötte ki. Eredmények: A sötéttől való félelem gyakorisága az elkerülő, intenzitása a független és a szorongó kötődési minőséggel mutatott kapcsolatot. A sötéttől való félelem jellemzői számos korai maladaptív sémával összefüggést mutattak. A nők sötéttől való félelme a férfiakénál intenzívebb és gyakoribb volt. Következtetések: Az eredmények rámutatnak, hogy a sötéttől való félelem fokozott mértékének hátterében a személy kognitív jellegzetességeinek és kötődési mintázatának sajátosságai állnak. Ez a sötéttől való félelem lehetséges klinikai relevanciájára hívja fel a figyelmet. Orv. Hetil., 2014, 155(49), 1967–1972.

Elméleti háttér: Az anya–magzat kötődés gyakran vizsgált, ugyanakkor bizonytalan tartalmú konstruktum. A korábbi kutatásokban egymásnak ellentmondó eredmények születtek a jelenség dimenzionalitásával és korrelátumaival kapcsolatban. Cél: A szerzők célja, hogy a magyarországi várandósok populációjára reprezentatív mintán vizsgálják meg az anya– magzat kötődés konstruktumát, és felmérjék annak bizonyos szociodemográfiai és pszichoszociális változókkal való együttjárását. Módszerek: Az elemzés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat első, várandós szakaszának adatain történt, harmadik trimeszterben járó várandósok körében (n = 7115). Az adatok forrását a védőnők által szóban, valamint önkitöltős formában begyűjtött kérdőíves adatok szolgáltatták. Az anya– magzat kötődés felmérése a Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű, 20 tételes változatával történt. Eredmények: A Maternal–Fetal Attachment Scale-HU-20 kétfaktoros struktúrába szerveződött, egy 15- és egy 5-tételes alfaktorba. Az elfogadható belső konzisztenciájú faktorokat Hangolódás (Cronbach-α = 0,795) és Interakció (Cronbach-α = 0,606) alskáláknak neveztük el. Kétváltozós statisztikai elemzésekben az anya–magzat kötődés összpontszáma a vizsgált változók (kor, gesztációs hét, társas támogatottság, pozitív és negatív párkapcsolati interakciók, depresszió, általános és várandóssággal összefüggő szorongás, paritás, iskolai végzettség, partnerkapcsolati helyzet, jövedelem) mind-egyikével szignifikáns összefüggést mutatott, legszámottevőbb összefüggést a társas támogatottsággal (τb = 0,166; p < 0,001) és a pozitív párkapcsolati interakciókkal (τb = 0,202; p < 0,001). A két aldimenzió számos prediktor változóval eltérő mértékben és/vagy irányban függött össze. Többváltozós elemzésben a vizsgált változók hatása, a kor, a negatív párkapcsolati interakciók és a partnerkapcsolati helyzet kivételével szignifikánsnak bizonyult, továbbá az alacsonyabb iskolai végzettségű és alacsonyabb jövedelmű csoporthoz való tartozás inkább a kötődés interaktív aspektusaival, míg a magasabb végzettség a kötődés hangolódó aspektusaival járt együtt. Következtetések: Az anya–magzat kötődés reprezentatív mintán való vizsgálata hozzájárulhat az anya–magzat kötődést befolyásoló demográfiai és pszichoszociális tényezők kölcsönhatásainak megismeréséhez és az eltérő társadalmi hátterű nők várandósság-élményének jobb megértéséhez.

Introduction: Maternal–fetal attachment is a widely studied concept with debated latent content. Previous research found controversial results considering its dimensionality and associations. Aim: Investigation of the construct of maternal–fetal attachment, and its associations with certain sociodemographic and psychosocial variables in a representative sample of Hungarian pregnant women. Method: The analysis was conducted among pregnant women in the third trimester (n = 7115), from Cohort ’18 Growing up in Hungary. Questionnaire data were collected from participants by health visitors. Maternal–fetal attachment was assessed using the 20-item version of the Hungarian Maternal–Fetal Attachment Scale. Results: A two-factor solution emerged, consisting of the dimensions „attunement” (15 items, Cronbach’s α = 0.795) and „interaction” (5 items, Cronbach’s α = 0.606) with acceptable internal consistencies. Bivariate analyses showed significant associations between the total score of maternal–fetal attachment and maternal age, education, parity, partnership status, income, gestational age, perceived social support, positive and negative interactions with the partner, depression, general and pregnancy related anxiety. Highest correlations were found with perceived social support (τb = 0.166, p < 0.001) and positive interactions with the partner (τb = 0.202, p < 0.001). The two subscales were associated with the variables with varied magnitude and/or direction. In the multivariate analyses, all the variables had significant effect on maternal–fetal attachment except maternal age, negative interactions with the partner and partnership status. Lower maternal education and income were more strongly associated to “interaction”, while higher maternal education was more strongly associated to “attunement”. Conclusions: The study of maternal–fetal attachment in representative samples helps us understand the interaction between relevant sociodemographic and psychosocial variables and provides insight into the varied experience of maternal–fetal relation of women from different social background.

Összefoglaló. Bevezetés: Jóllehet Magyarországon a várandósok a társadalombiztosítási rendszer által támogatott komplex várandósgondozási ellátásra jogosultak, mégis sokan vesznek közülük igénybe privát szolgáltatásokat. Ezt a döntést többek között a biztonságérzet fokozása és a várandósgondozást végző szakember szülésig tartó folytonosságának biztosítása motiválja. Nemzetközi szakirodalmi adatok alapján mindemellett feltételezhető, hogy hazánkban is befolyásolja a választást a társadalmi-gazdasági helyzet. Célkitűzés: A jelen elemzés célja annak vizsgálata magyarországi várandósok reprezentatív mintáján, hogy az állami/magán/vegyes finanszírozású várandósellátás igénybevétele mennyiben kapcsolódik bizonyos demográfiai, szocioökonómiai, egészségi és pszichológiai változókhoz. Módszer: Az elemzés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat első, várandós anyák körében zajló szakaszának súlyozott adatain történt (n = 8287). Az adatok forrását a védőnők által szóbeli interjúk során felvett, valamint önkitöltős formában begyűjtött kérdőíves adatok szolgáltatták. Eredmények: Az egyes várandósgondozási formák igénybevétele erősen összefüggött a várandós korával, iskolai végzettségével, anyagi helyzetével és foglalkozási presztízsével. Közepes erősségű kapcsolatban állt a várandós partnerkapcsolati helyzetével és meglévő gyermekeinek számával, míg gyenge összefüggésben az egészségi állapotával és pszichés tüneteivel. A finanszírozási formához mindemellett erősen kapcsolódott az, hogy a várandós választott orvossal, szülésznővel tervezte-e szülését. Megbeszélés: A kapott eredmények rámutatnak, hogy a várandósellátás különböző finanszírozású formáinak igénybevétele jelentős mértékben együtt jár a várandós szocioökonómiai és demográfiai sajátosságaival, míg egészségi és pszichés állapotával csupán gyenge összefüggésben áll. Következtetés: A hazai várandósgondozást jellemző kettős finanszírozás háttér-egyenlőtlenségek egész sorát hordozza magában. Jövőbeli elemzésekben vizsgálat tárgyává szükséges tenni, hogy ez mennyiben mutat összefüggést ellátásminőségi és -hozzáférési különbségekkel, valamint ezeken keresztül a várandós és gyermeke egészségével. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1402–1412.

Summary. Introduction: While pregnant women in Hungary are entitled to complex pregnancy care financed by the social security system, many of them do use private services. This decision is motivated, among other things, by increasing the sense of security and ensuring the presence of the doctor providing pregnancy care at the birth. However, based on the international literature, it can be assumed that this decision is influenced by the socio-economic background as well. Objective: The aim of the present analysis is to examine the extent to which the use of public/private/mixed funded pregnancy care is related to certain demographic, socioeconomic, health related and psychological variables on a representative sample of pregnant women in Hungary. Method: The analysis was performed on the weighted data of the first, pregnant wave of the Cohort ’18 Growing Up in Hungary (n = 8287). The analysis is based on data from personal interviews and self-administered questionnaires conducted by the health visitors among pregnant women in 2018. Results: The use of different forms of pregnancy care was strongly related to the age of the pregnant women, their education, financial situation and occupational prestige. It was moderately correlated with the pregnant woman’s partnership status and their parity, while it was weakly correlated with her health status and psychological symptoms. The form of financing of the pregnancy care was, however, strongly related to whether the pregnant woman planned to give birth with a chosen doctor or midwife. Discussion: The results show that the use of different forms of pregnancy care is greatly associated with the socioeconomic and demographic characteristics of the pregnant women, while it is only weakly related to the health status and mental wellbeing. Conclusion: Double funding in the Hungarian pregnancy care system carries a whole range of background inequalities. Future analyses should examine whether this has an impact on the quality and availability of care and, indirectly, on the health of pregnant women and their children. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1402–1412.

Absztrakt:

Bevezetés: Bár a várandóssággal kapcsolatos szorongás jelentős negatív hatást gyakorolhat az anyai, a szülési és a gyermeki kimenetekre egyaránt, hazánkban mind ez idáig nem képezte kutatás tárgyát e szorongástípus gyakoriságának és jellegzetességeinek felmérése. Célkitűzés: A jelen kutatás célja a Rini és munkatársai által kifejlesztett Várandóssággal Összefüggő Gondolatok Kérdőív (Pregnancy Related Thoughts) magyarra adaptálása és pszichometriai mutatóinak elemzése. Módszer: A kutatás alapjául szolgáló online kérdőívet 248 várandós töltötte ki a 4–40. gesztációs héten (M = 27,9; SD = 9,52). Átlagéletkoruk 30,46 év (SD = 4,94) volt. A tesztbattéria a Várandóssággal Összefüggő Gondolatok Kérdőív mellett releváns demográfiai és egészségi kérdéseket, generalizált szorongás- és depressziószűrő teszteket, kapcsolati elégedettségi skálát és kontrollérzet-kérdőívet tartalmazott. Eredmények: A Várandóssággal Összefüggő Gondolatok Kérdőív 9 tételes formában megbízható és érvényes, egydimenziós kérdőívnek mutatkozott, amelynek összpontszáma az első trimeszterben tartó várandósok esetén volt a legmagasabb. A várandóssággal kapcsolatos szorongás a várt irányban, mérsékelt mértékben korrelált a következő változókkal: vonásszorongás, depresszió, külső kontrollosság, szubjektív egészségi állapot és párkapcsolati elégedettség. Emellett a várandósság során vérzést vagy hasi fájdalmat tapasztalt nők a többieknél szignifikánsan magasabb várandósságspecifikus szorongásról számoltak be. Következtetés: A kutatás keretei között adaptált kérdőív hasznos eszköze lehet a várandóssággal összefüggő szorongás magyarországi viszonylatokban történő feltérképezésének. Orv Hetil. 2018; 159(43): 1754–1760.