Search Results

You are looking at 1 - 10 of 34 items for

  • Author or Editor: Krisztina Kovács x
Clear All Modify Search

Az arcok felismerésének képessége alapvető észlelési funkció. A kísérletünk célja, hogy megvizsgáljuk, hogy a szenzoros memória alkalmas-e a nemi kategóriák (férfi/nő) kódolására, illetve a kategóriák közötti váltás észlelésére. Akérdést az eseményhez kötött potenciálok (EKP) módszerével vizsgáltuk, feladatfüggő kísérleti helyzetben. A különböző nemű arcingereket figyelt kakukktojás elrendezésben mutattuk be, azaz a ritka célingerek egy gyakori arcokból álló szekvenciában kerültek bemutatásra. A kísérleti személyek (n = 14) feladatát a ritka nemi kategóriába tartozó arcok azonosítása alkotta, melyet gombnyomással jeleztek (női vagy férfiarcok változó szekvenciája; a célingerek 20 százalékos valószínűséggel jelentek meg a szekvencián belül). Az adott nemen belül az egyes képeken ábrázolt személyek különbözőek voltak. Az N170 komponens megjelenése mellett — mely az arcfeldolgozás neurális korrelátumaként ismert — a ritkán bemutatott arcok negatívabb EKP-t váltottak ki, mint a gyakori arcok. A 300 ms csúcslatenciával jelentkező negatív különbséget vizuális eltérési negativitás (vEN) komponensként értelmeztük, mely a nemi kategóriák közötti váltás automatikus detekciójának idegi korrelátuma. Az alkalmazott kísérleti helyzetből adódott, hogy a célingerként bemutatott arcok előhívták a P3 komponens családot (frontális P3a∼290 ms csúcslatenciával és parietális P3b∼550 ms csúcslatenciával). A férfi és női célingerekkel kiváltott válaszok között nem találtunk különbséget. Az eredmények szerint az észlelő rendszer automatikusan kódolja a nemi kategóriák közötti változást (vEN). Ehhez ki kell alakítania a nemi kategóriák reprezentációját, mely előrejelzi a várható arcinger megjelenését. A P3 komponensek megjelenése igazolja a különböző figyelmi és perceptuális kategorizációs folyamatok jelenlétét, melyek már függetlenek az ingerek fizikai megjelenésétől. Összességében elmondható, hogy kísérletünkkel demonstráltuk az észlelő rendszer érzékenységét a nemi arcok diszkriminációs folyamataira.

Restricted access
Acta Juridica Hungarica
Authors: Mátyás Bencze, Ágnes Kovács and Krisztina Ficsor
Restricted access
Society and Economy
Authors: Krisztina Perlaky-Tóth, Olivér Kovács and Jacqueline Dufalla
Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Kovács Krisztina, F. Földi Rita, Smohai Máté, Géczi Gábor and Gyömbér Noémi

Háttér és célkitűzések

Jelen tanulmány célja a Szülői Bevonódás a Sportban Kérdőív magyar változatának (PISQ-H) pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése.

Módszer

A keresztmetszeti kutatás keretében a kérdőív érvényességét és megbízhatóságát 13-21 év közötti (M = 16,76 év; SD = 2,79 év) 471 fős (40,3% fiú és 54,2% lány, 5,5% hiányzó adat) kényelmi mintán ellenőriztük. A fent említett kérdőív mellett felvételre került az Észlelt Szülői Autonómiatámogatás Kérdőív is.

Eredmények

A feltáró faktoranalízis során négy elkülönülő faktort kaptunk (Dicséret és támogatás, Szülői nyomásgyakorlás, Aktív bevonódás, valamint Direkt, kontrolláló viselkedés). A kérdőív alskáláinak belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α: 0,640,85). A mérőeszköz időbeli stabilitásának vizsgálata során szignifikáns (p < 0,001), pozitív irányú, erős teszt-reteszt korrelációs együtthatókat kaptunk (Dicséret és támogatás alskála: r(67) = 0,82; Szülői nyomásgyakorlás alskála: r(67) = 0,81; Direkt, kontrolláló viselkedés alskála: r(67) = 0,93; és Aktív bevonódás alskála: r(67) = 0,94. A konstruktum validitás vizsgálata során a korábbi kutatásokkal megegyező, gyenge-mérsékelt erősségű korrelációt kaptunk a PISQ-H két alskálája és az Észlelt Szülői Autonómiatámogatás Kérdőív között (r = 0,30–0,56; p < 0,001).

Következtetések

A Szülői Bevonódás a Sportban Kérdőív kérdőív magyar változata pszichometriailag megfelelő mérőeszköznek tekinthető.

Open access

It is known that bacterial lipopolysaccharide (LPS) is not absorbed from the gastrointestinal tract in significant quantities. However, the question remained whether oral LPS modified the structure or function of the gut. In the present experiment Escherichia coli O83 LPS was administered to growing rats in repeated oral doses of 400 mg/kg body weight (b. w.), every 8 h. After three days of treatment, morphometric and histochemical examinations of the small intestine did not show significant differences between treated and control rats. It is concluded that repeated oral administration of high doses of E. coli O83 LPS had no demonstrable effect on intestinal structure and cell proliferation in a rat model.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Balázs Bende, Krisztina Borbála Kovács, Norbert Solymosi and Tibor Németh

The objective of this study was to describe the epidemiology of canine urolithiasis in Hungary in order to determine the annual incidence of urolithiasis and to identify breeds at risk for different types of urolithiasis. Data of a total of 2,543 canine uroliths analysed in the laboratory of the Budapest Urolith Centre were evaluated retrospectively from 2001 to 2012. Logistic regression was used to assess odds ratios for the proportion of each affected breed compared to those of crossbreeds. The annual incidence of urolithiasis was evaluated by the number of submissions compared to the estimated number of dogs in the population from which the samples originated. Epidemiologic data revealed a relatively high and increasing proportion of struvite urolithiasis. Statistical analysis of breed predispositions resulted in the detection of breeds not having been reported at risk (e.g. Bernese Mountain dog — struvite, Bichon Frise, Bolognese, Tibetan Terrier — purine, French Bulldog — cystine). Conflicting results were revealed for some other breeds previously described as being affected by certain types of urolithiasis (Chihuahua, Pekingese, Shih Tzu, English Cocker Spaniel). Regardless of the type of urolithiasis, its average cumulative incidence in the dog population of Hungary was found to be 1.76/10,000/year.

Restricted access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Dávid Sipos, Adrienn Nyul, Krisztina Kovács, Hussain Alizadeh and Zoltán Péterfi

Absztrakt:

Bevezetés: Míg korábban az antibiotikumok felfedezésével, klinikai alkalmazásával az orvostudomány jelentős előrelépést tett az infekciós kórképek kezelésében, a 21. században az antibiotikumok igen széles körű, gyakorta nem megfelelő felhasználásával e betegségek ismét reneszánszukat élik, a multirezisztens kórokozók pedig egyre nagyobb kihívást jelentenek a mindennapi orvoslásban. Különösen igaz ez a csökkent védekezőképességű betegekre. Mindezek szükségessé teszik, hogy az antibiotikumokat megfontoltan, az országos és helyi rezisztenciaviszonyoknak megfelelően alkalmazzuk. Célkitűzés: Egy hároméves periódusban felmérni tanszékünkön a véráramfertőzések leggyakoribb bakteriális kórokozóit, azok antibiotikum-érzékenységét és a multirezisztens kórokozók arányát. Módszer: A vizsgált időszakban a valós véráramfertőzést mutató pozitív hemokultúrás minták eredményeinek feldolgozása. Eredmények: A vizsgálati eredmények alapján tanszékünkön a véráramfertőzések legnagyobb részéért Gram-negatív kórokozók tehetőek felelőssé, előtérben az Enterobacteriaceae család tagjaival. Hematológiai betegek esetében megszokott módon, emellett fontos kórokozó a Pseudomonas aeruginosa. A Gram-pozitív baktériumok és multirezisztens kórokozók okozta véráramfertőzések gyakorisága kisebb. A Pseudomonas törzsek között magasabb carbapenemrezisztencia mellett kedvezőbb érzékenységi eredmények észlelhetőek piperacillin/tazobaktám, valamint cefepim tekintetében. Következtetések: Ahogy vizsgálatunk is mutatja, Hematológiai Tanszékünkön a Pseudomonas-ellenes antibiotikumok kiegyensúlyozott alkalmazásával sikerült egy olyan középutat megtalálni, amely mind a magas rizikójú betegcsoport empirikus kezelésének, mind pedig a multirezisztens kórokozók adta kihívásoknak meg tud felelni.

Open access

Az alkoholfogyasztás meghatározói közül az alkohol fogyasztásának következményeire vonatkozó elvárásokat és a szenzoros élménykeresést vizsgáltuk. Kutatásunk célkitűzései 1 . az Alkohol Következményeinek Elvárása Kérdőív magyar változata struktúrájának igazolása; valamint 2 . a szenzoros élmény­keresés és az alkoholfogyasztás közötti kapcsolat magyarázata az alkoholhasználat következményeinek elvárásával. A vizsgálati elrendezés: keresztmetszeti, kérdőíves kutatás._a

Restricted access

Háttér és célkitűzések

Az utánpótlássport specifikumai közé tartozik a korai lemorzsolódás elleni küzdelem, mely területen a szülői és edzői támogatás minősége kiemelt jelentőségű a sportolók motivációjának fenntartásában. A vizsgálat célja, hogy felmérje a kapcsolatot az utánpótláskorú sportolók célorientációja és az észlelt szülői és edzői autonómia támogatás mértéke között.

Módszer

A felmérésben 127 (fiú n = 65, lány n = 62), 12–21 év közötti (átlagéletkor:16,16 év; szórás 3,00) karatéka vett részt és töltötte ki a 3×2 Teljesítés–cél kérdőív a sportban (3×2 AGQ-S; Mascret, Elliot és Curry, 2015) skálát, az Észlelt edzői autonómia támogatás kérdőívet (SCQ; Deci, 2001; Hagger, Chatzisarantis, Barkoukis, Wang és Baranowski, 2005) és az Észlelt szülői autonómia támogatás kérdőívet (PASSES; Hagger és mtsai, 2007).

Eredmények

Az eredmények alapján kapcsolat van a sportoló feladatcéljai és az észlelt autonómia támogatás között (edzői rs = 0,314 p < 0,001; szülői rs = 0,292 p = 0,002). Ez a kapcsolat különösen az alacsonyabb edzésszámmal és kisebb eredményekkel jellemezhető sportolóknál lelhető fel, de eltűnik, ha az edzések száma emelkedik, vagy ha országos szinten értek el eredményeket. A kiemelt eredményekkel rendelkező sportolók esetében kapcsolat jelenik meg a célorientációk és az észlelt szülői autonómia támogatás között (rs = 0,707 p = 0,005). A feladatcélokat a lineáris regressziós modellek szerint az észlelt szülői autonómia támogatás növekvő mértéke jelezte előre.

Következtetések

Eredményeink alapján kitűnik, hogy a sportolói karrier kezdeti szakaszában a szülők és az edzők szerepe is jelentős, valamint kirajzolódik az, hogy a szülői szerepkör befolyását érdemes lehet újraértelmezni. Gyakorlati szempontból – a korai lemorzsolódás mértékének csökkentése érdekében – az utánpótlásképzés rendszerébe hasznos lenne beépíteni a sportháromszög dinamikai sajátosságainak megismertetését pszichoedukációs keretek között.

Open access