Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Krisztina Neculai x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A munkahelyi stressz egészségkárosító hatását egyre több szakirodalmi adat támasztja alá. Kutatásunk céljai: a pedagógusok lelki egészsége és a munkahelyi stressz közti kapcsolat feltárása, valamint az énhatékony­ság és a túlvállalás lelki egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Módszerek: Kérdőíves, keresztmetszeti vizsgálatunk általános iskolai peda­gógu­sok körében folyt. A vizsgálati mintát 87 pedagógus alkotta, mindegyikük nő. A munkahelyi stresszt a Siegrist-féle modell keretein belül értelmeztük, mérésére az Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanságának kérdőívét alkalmaztuk. Az énhatékonyság mérésére a Schwarzer-féle énhatékonyság kérdőívet, a mentális egészségi állapot felméréséhez pedig a Maslach-féle kiégés kérdőívet, a Beck depresszió kérdőív rövidített változatát és a Maastricht vitális kimerültség kérdőív rövidített változatát használtuk fel. Az adatok elemzését lineáris regressziós eljárás segítségével végeztük. Eredmények: A vizsgálat eredményei szerint a pedagógusok lelki egészségének fontos meghatározó tényezője az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalansága. A túlvállaló magatartás és az énhatékonyság mind a kiégés, mind a vitális kimerültség prediktorának bizonyult, viszont a depressziós tünetek egyik egyéni jellemzője sem mutatkozott szignifikáns magyarázó tényezőnek. A túlvállalás és a munkahelyi stressz közötti interakció szignifikánsnak bizonyult a vitális kimerültség tekintetében, míg az énhatékonyság a munkahelyi stressz és a kiégés kapcsolatának volt moderáló tényezője. Következtetések: A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a különböző mentális egészségi változókra eltérő módon és mértékben hatnak a munkahelyi stressz káros hatásait is befolyásoló egyéni jellemzők. A lelki egészség megőrzését célul kitűző intervenciós programok megtervezésénél a jelen tanulmányhoz hasonló vizsgálatok eredményeit is érdemes lenne figyelembe venni.

Restricted access

Jelen kutatás célkitűzése a pszichés jól-lét kapcsolatának elemzése öt munkahelyi stressz-tényezővel: az alacsony munkahelyi kontrollal, a munkatársi társas támogatottság hiányával, a munkával kapcsolatos bizonytalansággal, valamint a munkával és a főnökkel való elégedetlenséggel. Módszerek: Elemzéseinket a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés egy almintáján végeztük, azon nők körében, akik az oktatás és kultúra területén dolgoztak (n = 451). A pszichológiai jól-létet négy mutató mentén vizsgáltuk: a depressziós tünetegyüttes, a vitális kimerültség, a szorongás, valamint az általános jól-lét mentén. Az adatok statisztikai feldolgozásához lépésenkénti lineáris regressziót alkalmaztunk. Eredmények: Eredményeink szerint a munkahelyi kontroll az általános jól-lét védő tényezőjének bizonyult, míg a főnökkel való elégedetlenség vitális kimerültséggel, depressziós tünetegyüttessel és alacsonyabb általános jól-léttel társult. A munkával való elégedetlenség mind a négy elemzett mentális jól-lét indikátor alakulását bejósolta. A munkahelyi biztonságérzet alacsony szorongással és magas általános jól-lét pontszámmal járt együtt. Nem várt módon, a munkatársi támogatottság és az általános jól-lét között fordított irányú együttjárást találtunk. Következtetések: A kutatás eredményei részben alátámasztják a létező ismereteket a munkahelyi tényezők és a mentális egészség közötti kapcsolatot illetően. Az ilyen témájú vizsgálatok fontos kiindulási pontot képezhetnek a munkával kapcsolatos stresszt kezelő programok megtervezésében és bevezetésében.

Restricted access

Magyarországon a munkahelyi stressz mérésére kifejlesztett, nemzetközileg is elismert, validált mérőeszköz nem áll rendelkezésre. Jelen tanulmány célkitűzése a rövidített Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kér­dőív (Effort-Reward Imbalance Questionnaire) pszi­chometriai jellemzőinek vizsgálata hazai mintán. Módszerek: Vizsgálatunkat a Hungarostudy 2005 országos felmérés 1654 résztvevője körében végeztük. A skálák belső konzisztenciájának meghatározásához Cronbach-alfa mutatókat számoltunk, a faktorstruktúra elemzéséhez faktoranalízist végeztünk. Nem, életkor, iskolai végzettség és a munka jellege szerint képzett csoportok összehasonlításával vizsgáltuk a kérdőív diszkrimációs érvényességét. Depressziós tünetegyüttesre, általános jól-létre, pszichoszomatikus tünetekre, egészségi állapotra, valamint a munka terhelő jellegére vonatokozó skálák, illetve kérdések segítségével vizsgáltuk a konvergens validitást. Eredmények: A mérőeszköz skáláinak belső konzisztenciája igen jónak bizonyult, a faktorstruktúra - kisebb eltérések mellett - jól tükrözte a kérdőív szerzői által közölteket. A mérőeszköz dimenziói mentén szignifikáns különbségek mutatkoztak a különböző korúak, iskolai végzettségűek és különböző munkát végzők között, ami a kérdőív megfelelő diszkriminációs validitására utal. A konvergens érvényességet igazolja a mérőeszköz komponensei és az egészségi állapot között mutatkozó kapcsolat. Következtetések: A rövidített Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív magyar verziójának igen jó megbízhatósága és érvényessége a mérőeszköz hazai mintán való alkalmazhatóságát bizonyítja.

Restricted access