Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Krisztina Pintér x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The carbon balance of the sandy pasture (Bugac) and the mountain meadow (Mátra) varied between −171 and 96 gC m−2 year−1, and −194 and 14 gC m−2 year−1, respectively, during the study period (2003–2009). Large part of interannual variability of net ecosystem exchange (NEE) was explained by the variation of the annual sum of precipitation in the sandy grassland ecosystem, while this relationship was weaker in the case of the mountain meadow on heavy clay soil. These different responses are largely explained by soil texture characteristics leading to differences in soil water contents available to plants at the two grasslands. The grassland on heavy clay soil was more sensitive to temporal distribution of rainfall for the same reason. The mountain meadow therefore seems to be more vulnerable to droughts, while the sandy grassland is better adapted to water shortage. The precipitation threshold (annual sum), below which the grassland turns into source of carbon dioxide on annual basis, is only 50–80 mm higher than the 10 years average precipitation sum. In extremely dry years (2003, 2007 and 2009), even the sandy grassland ecosystem was not stable enough to maintain its sink character.

Restricted access

Summary

The text Dumuzi and Geštinanna belongs to the problematic group of Sumerian narratives. A possible explanation for the unusual formulations in the text might be the attempt of an ancient scribe to comment on the problems of the stories of the god Dumuzi, which was adjusted to the form of the narrative text. The „author” summarized theological questions in an implicit way, with hermeneutical techniques. The special use of cuneiform signs is one such example applied to refer to the nature of Dumuzi. Also, many other formulas appear in the text, which intertextually allude to the relationship of Dumuzi, the king, and Inana.

Open access

Az Inana és Šukaletuda című mítosz •

Áldás vagy átok a hírnév?

Antik Tanulmányok
Author:
Anna Krisztina Pintér

Az alábbi tanulmány a sumer Inana és Šukaletuda mítosz új magyar fordítását tartalmazza, illetve egy elemzést a szöveg egyik problematikus részéről, Šukaletuda „megáldásáról”. Az elemzésben amellett érvelek, hogy a szöveg szóhasználata arra vonatkozó utalásokat rejt, hogy Šukaletuda, a kertész, alacsony származású, uralkodói szerepkörök betöltésére alkalmatlan személy, és az uralkodókat utánzó, jogtalan tette után kap isteni büntetést. A mítoszról szóló eddigi elemzések a szöveg ezen aspektusára még nem tértek ki.

Open access

The present article contains the philological edition of the Old Babylonian Sumerian composition Dumuzi and Ĝeštinanna (UET 6, 11), a study of its literary characteristics, intertextual elements, allusions, and early hermeneutic techniques.

Open access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Marianna Papp
,
János Balogh
,
Krisztina Pintér
,
Szilvia Fóti
,
Péter Koncz
,
Marian Pavelka
,
Eva Darenova
, and
Zoltán Nagy

Az utóbbi évtizedben zajló kutatások kimutatták, hogy a talajok CO2-kibocsátása jelentős napi és szezonális változékonyságot mutat. A manuális mérőrendszerekkel azonban ez nehezen követhető nyomon. Éppen ezért megjelent az igény a nagyobb időbeli felbontású automata mérőrendszerekre, több gyártó készítette el saját fejlesztésű műszerét. Ezeknek a rendszereknek a hátránya, hogy drágák és többnyire zárt rendszerben működnek, ahol a bonyolult kamranyitó-záró mechanika csökkentheti a működésbiztonságot. További hátrányt jelent a kamrák meglehetősen nagy mérete, ami miatt gyepállományokban nehezen alkalmazhatók.Az általunk kifejlesztett nyílt rendszerű mérőeszköz alkalmasnak bizonyult ezen problémák kiküszöbölésére: a kisméretű kamrák (d = 5 cm) könnyen elhelyezhetők a növények között, nyílt rendszerben nem szükséges kamranyitó-záró mechanikát építeni, és a rendszer olcsón kivitelezhető.A kifejlesztett 10 kamrás mérőrendszer kalibrálását laboratóriumi körülmények között végeztük el, valamint összehasonlítottuk terepi mérések segítségével egy nemzetközileg is hitelesnek számító mérőrendszerrel. A kapott eredmények szerint a kifejlesztett mérőrendszer alkalmas hosszú időtartamú automata-mérésekre, segítségével nagy mennyiségű adat nyerhető.

Restricted access
Central European Geology
Authors:
Krisztina Buczkó
,
Enikő K. Magyari
,
Éva Soróczki-Pintér
,
Katalin Hubay
,
Mihály Braun
, and
Miklós Bálint

Abstract

A high-resolution paleolimnological record from Lake Brazi (TDB-1; 45°23’47″N, 22°54’06″E, 1740 m a.s.l.), a small, glacial lake in the Retezat (South Carpathian Mountains, Romania) provides a sensitive record of the impacts of late glacial climatic change on siliceous algal assemblages. The sequence, ranging from 15,700 cal yr BP to 9500 cal yr BP, suggests that the most significant changes in diatom assemblages took place at 12,800 and 10,400 cal yr BP, when alkaliphilous fragilarioid taxa were replaced by acidophilous diatoms. Altogether eight zones were distinguished with sharp and rapid changes of diatom assemblages. The paper discusses the application of siliceous algae in multi-proxy paleolimnological analyses, demonstrates the advantages and disadvantages of this proxy and presents the story of floristic discovery of unique diatom assemblages, the closest recent analogs of which are found in the arctic region.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors:
Zoltán Nagy
,
Szilárd Czóbel
,
János Balogh
,
László Horváth
,
Szilvia Fóti
,
Krisztina Pintér
,
Tamás Weidinger
,
Zsolt Csintalan
, and
Zoltán Tuba
Restricted access

Szántóföldi szénmérleg egy közép-magyarországi mintaterületen

Carbon balance of a cropland site in Middle-Hungary

Agrokémia és Talajtan
Authors:
János Balogh
,
Krisztina Pintér
,
Szilvia Fóti
,
Giulia De Luca
,
Ádám Mészáros
,
Meryem Bouteldja
,
Malek Insaf
,
Gábor Gajda
, and
Zoltán Nagy

2017. októberétől 2021. októberéig terjedő időszakban vizsgáltuk egy középmagyarországi szántóföld szénforgalmát gázcseremérések segítségével. A mért nettó ökoszisztéma gázcsere (NEE) adatokból kumulált összegeket számoltunk éves bontásban, illetve az egyes növényállományok és ugar időszakok szerint. Gazdálkodási adatok segítségével számoltuk a területre behozott (import) és onnan elvitt (export) szénmennyiségeket, valamint az NEE, az import és az export áramokat összesítve szénmérleget (NECB) számítottunk az NEE összegekhez hasonló bontásban.

Az eredmények alapján a szántóföld minden évben szénelnyelőnek bizonyult, annak ellenére, hogy a vizsgált időszak során több vízhiányos periódus is hátráltatta a növények megfelelő fejlődését és ezzel a szénfelvételt. A mért éves átlagos NEE összeg –69,6 g C m–2 év–1 volt. Ezzel szemben a teljes – laterális áramokat is tartalmazó – szénmérleg minden évben és minden növényállomány esetében veszteségesnek bizonyult, átlagosan –168 g C m–2 év–1 volt a szénveszteség mértéke. Ennek a deficitnek a jelentős része a vízhiányos időszakok alatti lecsökkent szénfelvételnek köszönhető, ezt jól mutatja a két őszi búza állomány szénmérlege közötti 66 g C m–2-es különbség, ahol az első állomány jó vízellátás mellett, a második pedig vízhiányos időszak alatt fejlődött. Nedvesebb időszakban vélhetően kevésbé jelentős a szénveszteség mértéke.

A szakirodalom alapján nincs olyan módszer, amellyel önmagában kompenzálni lehet egy ilyen mértékű veszteséget, azonban több olyan eljárás is létezik, amelyek kombinációjával jó eredményeket lehet elérni. Fontos lenne a hazánkban jól alkalmazható módszerek feltárása és azok szénmérlegben játszott szerepének számszerűsítése.

Open access