Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for

  • Author or Editor: Krisztina Szabó x
Clear All Modify Search
Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Számos adat támasztja alá, hogy az alvás ideje alatt jelentkező légzészavar-epizódok szoros összefüggést mutatnak krónikus szív-ér rendszeri és mentális megbetegedésekkel. Célkitűzés: A jelen vizsgálatban arra kerestük a választ, hogy az alvás ideje alatt fellépő oxigénszaturáció-csökkenés és annak időtartama milyen hatással van a depresszió kialakulására, illetve annak mértékére. Módszer: A vizsgálatban 76 személy adatait dolgoztuk fel. Az alvás ideje alatt mért oxigénszaturációt poliszomnográfiás szűrőkészülék adataiból nyertük. A depressziós tünetekre vonatkozó adatgyűjtés validált kérdőívvel történt. Az éjszakai oxigénszaturáció-csökkenés kórképet befolyásoló hatását esélyhányados-számítással szemléltettük. Eredmények: Az alvás ideje alatti átlagos oxigénszaturáció 90% alatti értéke a depresszió kialakulásának kockázatát több mint kétszeresére növeli. Kockázati tényezőként szerepel továbbá a depresszió súlyosságának kialakulásában is. A csökkent szaturáció mellett töltött alvásidőtartamot vizsgálva az főként a súlyos depresszió kialakulásának veszélyét növeli. Következtetések: Az alvás alatt jelentkező hypoxia és a hypoxiás periódusok időtartama kockázati tényezőként szerepel a depresszió kialakulásában, aminek terápiás és diagnosztikus következményei vannak. Orv Hetil. 2019; 160(20): 780–783.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az alvás minősége komoly szerepet játszik az egyén nappali teljesítőképességében és egészségi állapotában, erős hatást gyakorolva ezáltal a társadalomra. Célkitűzés: Jelen vizsgálat a légzészavarok csoportjába tartozó obsruktív alvási apnoe szindróma kialakulásának és súlyosságának valószínűségét méri, a kórkép vezető rizikótényezőinek esélyhányadosain keresztül. Módszer: A vizsgálatban 127 fő vett részt. Az alvásszerkezet vizsgálatához poliszomnográfiás szűrőkészülék adatai kerültek feldolgozásra. A tápláltság mértéke testtömegindexben , a nyakkörfogat adatai cm-ben kerültek rögzítésre. Eredmények: A nem mint rizikótényező vizsgálata alapján elmondható, hogy a férfiak esélyhányadosa a nőkéhez viszonyítva az alvási apnoe szindróma kialakulására több mint háromszoros. A súlyos kórkép kialakulására több mint négyszer esélyesebbek. A vizsgált férfiak csoportjában a rizikótényezők esélyhányadosai közül a nyakkörfogat a legjelentősebb prediktora az obstruktív alvási apnoénak. A női csoport vezető esélyhányadosa a BMI. Következtetések: Az apnoés betegek több mint 50%-a nem számol be nappali aluszékonyságról, ami felhívja a figyelmet a rizikótényezők esélyhányadosainak szelekcióban betöltött szerepére. Orv Hetil. 2017; 158(21): 823–828.

Restricted access
Author: Krisztina Szabó
Open access
Authors: J. Varga, Krisztina Rigó, Csilla Lamper, J. Téren and G. Szabó

Kinetics of ochratoxin A production was examined in a number of ochratoxin producing isolates representing different sections of the Aspergillus genus. Both weak and high ochratoxin producers were tested using immunochemical or high-performance liquid chromatograhic methods. All isolates were found to produce the highest amounts of ochratoxin A after 7-10 days of incubation. Ochratoxin production varied between 30 - 5×105 ng ml-1 among the Aspergillus isolates tested. The A. albertensis and A. melleus isolates examined were found to produce ochratoxin A constitutively. A. albertensis produced the highest amounts of ochratoxin A at 30 °C after 7 days' incubation in YES liquid medium. Ergosterol content and ochratoxin production of A. albertensis cultures were in good correlation.

Restricted access
Authors: Krisztina Eleki, Richard Cruse, László Fodor, Lajos Szabó and Sándor Holló
Restricted access
Authors: Krisztina Hagymási, Zoltán Péter, Éva Csöregh, Emese Szabó and Zsolt Tulassay

Az idegen testek, illetve a táplálékbezoárok ritkán okoznak epeúti elzáródást. Általában korábbi epeúti beavatkozást követően (endoszkópos sphincterotomia, biliodigesztív anastomosis) vagy duodenumdiverticulum jelenlétekor jönnek létre. Legtöbbször nem okoznak panaszt, elhagyják a gyomor-bél rendszert, de epeúti elzáródáskor hasi görcsös fájdalom, elzáródásos sárgaság jelentkezik. Az endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia nyújt segítséget a felismerésben és a kezelésben. A szerzők 91 éves nőbetegük kórtörténetét ismertetik, akinél hányás, jobb bordaív alatti nyomásérzékenység hátterében paradicsomhéj okozta epeúti elzáródás igazolódott. Orv. Hetil., 2011, 152, 1907–1910.

Open access
Authors: Krisztina Fischer, Orsolya Galamb, Béla Molnár, Zsolt Tulassay and András Szabó

A gyermekkori nephrosis 90%-a idiopathiás nephrosis szindróma. Az idetartozó három kórkép, a minimal change betegség, a mesangialis proliferatio és a focalis sclerosis hasonló klinikai képpel jelentkező, eltérő prognózisú és terápiás válaszú betegség. Dolgozatunk célja az idiopathiás nephrosis szindrómába tartozó kórképek kialakulásával, progressziójával összefüggő genetikai ismeretek, génexpressziós változások áttekintése és funkcionális csoportosítása. A génexpressziós változások meghatározásának eszközeként, dolgozatunk röviden összefoglalja a northern blot, a ribonuclease protection assay, az in situ RNS-hibridizáció, a kvantitatív RT-PCR és a microarray módszerek lényegét. Az eddig elvégzett vizsgálatok a DNS-szintézis és repair gének, növekedési faktorok, extracelluláris mátrix, extracelluláris ligandreceptorok, extracelluláris jelátvitel zavarai mellett kiemelik a metabolikus és transzporter gének, illetve az immunszabályozó gének molekuláris eltéréseit, amelyek összefüggésben vannak az idiopathiás nephrosis szindróma eddig megismert molekuláris hátterével. A chiptechnológia fejlődésével és elterjedésével ezek a markerek és a hagyományos vizsgálati módszerek párhuzamos alkalmazása rutindiagnosztikai szempontból is fontossá válhat.

Restricted access
Authors: Ilona Jámbor, Krisztina Szabó, Margit Zeher and Gábor Papp

Absztrakt:

A mikro-RNS-ek (miRNS) 18–25 nukleotid hosszúságú, egyszálú, endogén, nem kódoló kis RNS-ek, melyek fontos szerepet játszanak a génexpresszió poszttranszkripcionális szinten történő finomhangolásában. A fehérjét kódoló gének körülbelül 90%-a áll a miRNS-ek regulációs hatása alatt, melyek így kulcsszerepet játszanak különböző biológiai folyamatokban, többek között a sejtfejlődés, -proliferáció, -differenciálódás, -apoptózis és az immunhomeosztázis szabályozása során. Egyes miRNS-ek expressziójában bekövetkező változások hozzájárulhatnak számos kórkép, köztük szisztémás autoimmun betegségek kialakulásához is. A jelen tanulmányban összefoglaljuk a miRNS-ek biogenezisét, az immunrendszer szabályozásában betöltött szerepüket, illetve áttekintjük a legújabb kutatási eredményeket szisztémás lupus erythematosusban, primer Sjögren-szindrómában, rheumatoid arthritisben és szisztémás sclerosisban. A jövőben a miRNS-ek nemcsak mint biomarkerek segíthetnek majd a diagnózis és prognózis meghatározásában, hanem potenciális terápiás célpontokként is alkalmazhatók lehetnek az autoimmun betegségek modern terápiájában. Orv Hetil. 2019; 160(15): 563–572.

Open access
Authors: Mária Gődény, Éva Szabó, Mária Bidlek, Krisztina Fehér, Tímea Nagy and Miklós Kásler

A betegség kimenetelét legszignifikánsabban a megelőzés és a korai diagnózis befolyásolja. Az emlőrákban szenvedők 90%-a meggyógyulhatna az idejekorán felállított diagnózis és megfelelő terápia alkalmazásakor. A diagnosztikai módszerekkel szemben, így a képalkotói diagnosztikával szemben is, az a legfontosabb követelmény, hogy az emlődaganatot korán felfedezze, elhelyezkedését, stádiumát pontosan meghatározza annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb terápiás módszer legyen kiválasztható. Feladatuk az is, hogy a terápia hatékonyságát pontosan ellenőrizzék, a betegséget megbízhatóan kövessék, annak érdekében, hogy a recidíva is korán kimutatható legyen. Az elmúlt két évtizedben a radiológiai vizsgálómódszerek köre emlődaganat vonatkozásában is jelentősen kibővült, és a hagyományos mammográfiás eljárások (röntgen-, ultrahang-mammográfia) mellé felsorakoztak a funkcionális, metabolikus, teljestest-információval is szolgáló képalkotók, a komputertomográfia (CT), mágneses rezonancia (MRI) és a pozitronemissziós tomográfia (PET/CT). Az MRI egyre fontosabbá válik az emlőrák kimutatásában és karakterizálásában. A vizsgálómódszerek multimodális alkalmazásával egyre jobb analízis végezhető, amelyet a növekvő statisztikai értékek hitelesen szemléltetnek, azonban egyik képalkotói vizsgálat sem elég specifikus arra, hogy szövettani diagnózist adjon, de a képalkotó módszerek által vezérelt mintavétel citológiára vagy hisztológiára pontossá teszi a diagnózist. Orv. Hetil., 2012, 153, 3–13.

Restricted access