Search Results

You are looking at 1 - 10 of 15 items for

  • Author or Editor: Krisztina Végh x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Erdőmaradványos csernozjom talajon beállított szabadföldi kísérletben három éven át vizsgáltuk hat kukorica genotípus - két hibrid és szülőtörzseik - vízellátottságát és vízhasznosítását. Megállapítottuk, hogy a vizsgált genotípu-sok jelentősen eltérő vízgazdálkodásúak. A hibridek vízfelvételi hatékonyságában és vízhasznosításában eltérő mechanizmusok is szerepet játszanak. Főbb megállapításaink az alábbiak: - A talajnedvesség- és gyökérprofilok eltérnek a különböző genotípusoknál. - Az Mv 444 nagy gyökérsűrűsége a mélyebb talajrétegekben előnyös a felső talajrétegek kiszáradása esetén. - A vízhasznosítási együttható legmagasabb értékeit a két hibridnél mutattuk ki. - Alacsony vízellátottságon egyéb mechanizmusok is közrejátszanak az alkalmazkodásban, úgymint különbségek a növekedési sebességben, tápanyag- igényben és transzspirációban, valamint a biomassza és tápanyag allokációban.

Restricted access
Restricted access

A talajból és természetes ásványból feltáródó kálium forgalmát - elsősorban az ásványi összetételre gyakorolt hatásait - tanulmányoztuk gyökérközegben, valamint gyökérhatás nélkül, azonos feltételek között kezelt talajban. Megvizsgáltuk a bányatermék ortoklászőrlemény hatását a talajra, a kukorica gyökérsűrűségére és K-felvételére, valamint az agyagásványokra. Nagyadagú földpátkezelés hatására a kukorica gyökérsűrűsége jelentősen csökkent, míg K-felvétele nőtt. A montmorillonit társulásainak viszonyát tanulmányozva azt tapasztaltuk, hogy a kísérleti talajban leggyakoribb közberétegződés a montmorillonit-illit formáció. A társulásokban több a rendezetlen, mint a rendezett illit szerkezet. A rendezetlenség növekedésének oka lehet a mesterségesen előállított magas káliumszint. Ha az egyéb feltételek adottak, a K-felesleg részvételével létrejöhetnek olyan ad hoc szerkezetek, melyeknek szabad töltésfeleslege lehetővé teszi részvételüket közberétegződés kialakulásában. Az plagioklász (A+A) és ortoklász (O) mennyiségi viszonyának az ortoklász irányába történő elmozdulásának okát is ebben látjuk. Mennyiségileg a következő társulás a montmorillonit-csillám és a montmorillonit-klorit rétegződés. A leírtakon kívül a mintában még meghatároztunk vas- és nátrium-montmorillonitot is. A kukorica gyökérkörnyezetéből származó mintában a 25%-os ortoklász-terhelésnél a röntgenamorf rész mennyisége jelentősen növekedett. Ezt a jelenséget gyökérhatásnak tulajdonítjuk. A pásztázó elektronmikroszkóp (PEM) és transzmissziós elektronmikroszkópos (TEM) vizsgálatokkal, különböző technikák alkalmazásával, az archívumunkból kiválasztott néhány példán bemutattuk azokat a topográfiai és fizikai változásokat, mállás és újraképződés egy pillanatát, melyek a különböző ásvány-alakulatokat létrehozzák.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Krisztina Végh
,
J. Csillag
,
A. Lukács
,
B Panwar
, and
Gy. Füleky

Potassium uptake is the result of numerous simultaneous processes influencing the potassium dynamics in the rhizosphere.The presented research has focused on plant-soil interactions in the potassium supply of soil in the root environment of maize. It was assumed that: 1. roots promote the mobilization of K by the acidification of the rhizosphere soil, 2. roots increase wetting-drying cycles in their environment, and 3. soil total K content affects K release and fixation in the bulk of soil and the root environment.The promoting effect of root activity was detected on K release from soil when feldspar was added as K source to the root environment. A 2-unit reduction of soil pH multiplied K concentration in the soil solution, depending on the feldspar rate. Feldspar application significantly increased the solubility and release of potassium into the soil solution.The effect of pH reduction on the K concentration of soil solution was several magnitudes higher than that of the wetting-drying cycles both in the untreated and feldspar treated soils.Potassium uptake by maize over two generations greatly exceeded the exchangeable pool in the growing media. As a consequence of the exhaustive K uptake K release slowed down to the soil solution, as reflected in the H2O extractable K and ExK contents.Significant K fixation was detected after the K removal of maize in feldspar treated soils. On the contrary, in the treatments without plants increasing feldspar rates increased both H2O extractable K and ExK contents.One-term Langmuir equation, corrected with the originally sorbed amount of K, was fitted to measured data. The maximum amount of potassium adsorption (Kmax, mg∙kg−1) and the equilibrium constant (k) were calculated. The potassium buffering capacity was estimated at zero equilibrium concentration. Both K buffering capacity and the energy of K fixation were high for the rhizosphere soil. In rhizosphere soil samples the energy of K fixation was one magnitude higher as compared to the bulk soil and decreased substantially with feldspar addition. In soils without plants the k equilibrium constant did not change as the result of drying-wetting process only in the case of the 50% soil/feldspar mixture.In the liquid phase of the soil without feldspar application potassium concentration decreased in the one-year drying-wetting cycle, presumably it got into more strongly bounded forms in the low K status soil. In 50% feldspar enriched soil samples potassium concentration in the soil solution increased, likely as a consequence of a slow dissolution of the K content of feldspar.

Restricted access

Experiments were carried out on an acidic, clay loam soil (Ragály) to study the release of potassium into the soil solution as affected by soil acidification and soil water content. Two replicates of air-dried samples were acidified with HCl solutions to various water contents: soil suspensions (at 1:10, 1:5, 1:2.5 and 1:1 soil:water ratios) and wet soil samples having water potentials of -0.1 kPa, -20 kPa and -100 kPa were prepared. Constant acid loads, corresponding to 0, 5, 12.5, 25, 37.5, 50 and 62.5 mmol H+/kg soil were applied to each soil water content series. At field capacity acid loads of 75, 87.5 and 100 mmol H+/kg soil were also applied. After one week of incubation the liquid phases were extracted by centrifugation with a rotor speed corresponding to -1500 kPa (equal to the conventional wilting point of plants). At constant soil water content, the potassium concentration in the liquid phase of the soil (cK) increased with decreasing pH according to an exponential relationship (cK = a e-bpH). The slope (b) was higher at low soil water contents. At constant acid load, the potassium concentration in the liquid phase increased with decreasing soil water content (q) according to a hyperbolic relationship cK = a' + b' {1 / (qq-qq')}, where q' denotes the gravimetric soil water content at -1500 kPa water potential. The slope (b') was higher at lower pH values. The combined effect of the matrix of changing acid load and soil water content gave a three-dimensional surface characterizing the plant available potassium concentration over a wide range of these parameters: ln cK (mg/L) = 4.79 - 0.66 pH + 9.79 {1/(qq-qq'); R2 = 0.87. A finely ground (<100 mmm) feldspar mixture (80% orthoclase + 20% albite) was added as potassium source to the air-dried samples of a slightly acidic sandy soil in 0:1, 1:3 and 1:1 feldspar:soil ratios (Somogysárd). Two replicates of the control and feldspar-enriched soil samples were moistened to field capacity with HNO3 solutions of 0, 0.25, 0.50, 0.75 and 1.0 mol/L concentrations (equal to acid loads of 0, 50, 100, 150 and 200 mmol H+/kg soil). The soil solution was extracted with the above centrifugation method. After feldspar application, the potassium concentration in the soil solution increased many times as compared with the control. Due to acid treatment the soil pH decreased by three units and the potassium concentration in the soil solution increased according to a saturation curve. Due to a two-unit decrease in soil pH, the potassium concentration increased threefold in the control and sixfold in feldspar-enriched (1:3) soil. This decrease in pH may take place due to root activity, promoting the dissolution of potassium minerals, and increasing potassium availability in the rhizosphere. The impact of drying-rewetting was also studied at the above feldspar:soil ratios. After one week of incubation the samples were kept in open vessels for one year, irrigated weekly with distilled water to field capacity, then the soil solution was extracted by centrifugation. The concentrations were compared to those measured in a soil solution obtained from soil not subjected to the drying-rewetting procedure. The potassium concentration decreased in the liquid phase of the soil with no added feldspar: presumably it entered more strongly bounded forms during the drying-rewetting cycles. In the feldspar-enriched soil, however, the potassium concentration in the soil solution increased, which may be the consequence of the slow dissolution of the feldspar mineral.

Restricted access
Művészettörténeti Értesítő
Authors:
Pál Lővei
,
János Végh
,
Mária Prokopp
,
Anna Jávor
, and
Krisztina Passuth
Restricted access
Cereal Research Communications
Authors:
Krisztina Végh
,
Kálmán Rajkai
,
Tibor Szili-Kovács
,
Imre Cserni
, and
Tamás Németh
Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Erzsébet Osztoics
,
Marianna Magyar
,
Krisztina Rajkainé Végh
,
Julianna Csillag
,
Tünde Takács
, and
Péter Csathó
Restricted access