Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: Kun Bernadette x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

This commentary addresses a recent article by Griffiths et al. (2018) about myths in work addiction. In response to the narrative review, I reflect on all the myths that the authors highlighted and the argument on how they tried to counter them. In comparison to an earlier overview by Robinson (1998), it is clear which myths about work addiction are persistent and represent the most important issues about this problem. Most of the myths were countered by the authors, but some of them need more evidence to be unequivocally defeated. The commentary focuses on the most important future research directions based on the myths discussed in this paper.

Open access

Az egészségromlás és az egészségmagatartás-változás kvalitatív vizsgálata munkafüggők körében

Deterioration of health and change in health behavior among individuals at risk of work addiction: a qualitative study

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Bernadette Kun, Anna Hamrák, Viktória Kenyhercz, Zsolt Demetrovics, and Zsuzsa Kaló

Háttér és célok

Egyre több kutatás irányul a munkafüggőség rizikófaktorainak és következményeinek feltárására. Bár az elméleti modellek feltételezik, hogy a túlzott munkavégzés többek között az egészségi állapotra is negatív hatással van, a kutatások alapvetően kvantitatív módszerekkel vizsgálták-e kérdést; kvalitatív vizsgálatok, amelyek a munkafüggő személyek saját élményeit elemzik, alig születtek. Célunk az volt, hogy munkafüggő személyek egészségi állapotának, egészség-magatartásának, és ezek munkavégzési szokásokkal való összefüggéseit elemezzük.

Módszer

Egy korábbi kutatásunk alapján a munkafüggőség szempontjából rizikócsoportba tartozó személyeket kértünk fel a kutatásban való részvételre, és összesen 29 fővel (15 férfi és 14 nő) készítettünk félig strukturált interjúkat. Az interjúk kitértek a személyek pályaorientációjára, munkavégzési szokásaikra, munkamotivációikra, munkafüggőséggel kapcsolatos élményeikre, testi és lelki egészségükre. Az interjúkból készült átiratok elemzése deduktív és induktív szinten is zajlott, Braun és Clarke (2006) hatlépéses módszerét követve kvalitatív témaelemzéssel történt.

Eredmények

Az interjúalanyok a túl sok munkavégzés következtében számos szempontból tapasztalták az egészségromlás jeleit. Az általános egészségromlás mellett mozgásszervi és autoimmun betegségek kialakulásáról, kardiovaszkuláris és gyomorbetegségekről, túlsúlyról, alvászavarokról és kiégésről is beszámoltak. Az egészség-magatartásuk mentén is negatív irányú változásokat tapasztaltak: az egészségtelen táplálkozás és a kevés fizikai aktivitás mellett az alvás önmaguktól való megvonása is jellemző volt.

Következtetések

Kutatásunk rámutatott arra, hogy az érintettek a fizikai egészségi állapotukban megjelenő panaszaikat a túlzott munkavégzés és munkafüggőség következményeként írták le. Az eredményeink arra utalnak, hogy a munkafüggőség nem „pozitív addikció”, sőt, a jelenséget addiktológiai megközelítésből érdemes tárgyalni, mivel a munkafüggőség tünettanában is rokonságot mutat más függőségekkel.

Background and aims

An increasing amount of studies examine the risk factors and outcomes of work addiction. Several theories posited that work addiction associates not only to negative psychological and social consequences but work addiction leads to deterioration of health status. Most of the studies explore the relationship between work addiction and physical health by using cross-sectional quantitative methods and only a few amounts of qualitative studies analyzed the personal experiences of individuals with work addiction. The aim of the current study was to explore and analyze the associations between working habits, physical health status, and health behaviors among individuals at risk of work addiction.

Methods

In our previous study, applying a valid work addiction measure, we have identified a group of individuals who showed a high risk of work addiction and we asked them to participate in the current study. Finally, 29 individuals (15 males and 14 females) have been asked by a semi-structured interview. Topics of career orientation, working habits, work motivations, experiences of work addiction, and physical and mental health have been involved in the interviews. The texts of the interviews have been analyzed by qualitative content analysis, by using both deductive and inductive methods. We applied the six steps of thematic analysis by Braun and Clarke (2006).

Results

Individuals with a high risk of work addiction have reported several negative signs of deterioration of physical health as a consequence of excessive work, such as motoric diseases, autoimmune diseases, cardiovascular and gastrointestinal diseases, obesity, sleep disorders, and burnout. They have experienced negative changes in their health behavior too: unhealthy eating behaviors, lack of physical activity, and a lower need for sleep have been reported.

Conclusion

Our results have indicated that at-risk population considered physical health symptoms as consequences of excessive work and work addiction. Considering our results, work addiction is not a “positive addiction”, moreover, the problem has to be conceptualized as a behavioral addiction because the negative consequences of overwork have been experienced by these individuals.

Open access

Az egészségromlás és az egészségmagatartás-változás kvalitatív vizsgálata munkafüggők körében

Deterioration of Health and Change in Health Behavior Among Individuals at Risk of Work Addiction: A Qualitative Study

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Kun Bernadette, Hamrák Anna, Kenyhercz Viktória, Demetrovics Zsolt, and Kaló Zsuzsa

Háttér és célok

Egyre több kutatás irányul a munkafüggőség rizikófaktorainak és következményeinek feltárására. Bár az elméleti modellek feltételezik, hogy a túlzott munkavégzés többek között az egészségi állapotra is negatív hatással van, a kutatások alapvetően kvantitatív módszerekkel vizsgálták-e kérdést; kvalitatív vizsgálatok, amelyek a munkafüggő személyek saját élményeit elemzik, alig születtek. Célunk az volt, hogy munkafüggő személyek egészségi állapotának, egészség-magatartásának, és ezek munkavégzési szokásokkal való összefüggéseit elemezzük.

Módszer

Egy korábbi kutatásunk alapján a munkafüggőség szempontjából rizikócsoportba tartozó személyeket kértünk fel a kutatásban való részvételre, és összesen 29 fővel (15 férfi és 14 nő) készítettünk félig strukturált interjúkat. Az interjúk kitértek a személyek pályaorientációjára, munkavégzési szokásaikra, munkamotivációikra, munkafüggőséggel kapcsolatos élményeikre, testi és lelki egészségükre. Az interjúkból készült átiratok elemzése deduktív és induktív szinten is zajlott, Braun és Clarke (2006) hatlépéses módszerét követve kvalitatív témaelemzéssel történt.

Eredmények

Az interjúalanyok a túl sok munkavégzés következtében számos szempontból tapasztalták az egészségromlás jeleit. Az általános egészségromlás mellett mozgásszervi és autoimmun betegségek kialakulásáról, kardiovaszkuláris és gyomorbetegségekről, túlsúlyról, alvászavarokról és kiégésről is beszámoltak. Az egészség-magatartásuk mentén is negatív irányú változásokat tapasztaltak: az egészségtelen táplálkozás és a kevés fizikai aktivitás mellett az alvás önmaguktól való megvonása is jellemző volt.

Következtetések

Kutatásunk rámutatott arra, hogy az érintettek a fizikai egészségi állapotukban megjelenő panaszaikat a túlzott munkavégzés és munkafüggőség következményeként írták le. Az eredményeink arra utalnak, hogy a munkafüggőség nem „pozitív addikció”, sőt, a jelenséget addiktológiai megközelítésből érdemes tárgyalni, mivel a munkafüggőség tünettanában is rokonságot mutat más függőségekkel.

Background and aims

An increasing amount of studies examine the risk factors and outcomes of work addiction. Several theories posited that work addiction associates not only to negative psychological and social consequences but work addiction leads to deterioration of health status. Most of the studies explore the relationship between work addiction and physical health by using cross-sectional quantitative methods and only a few amounts of qualitative studies analyzed the personal experiences of individuals with work addiction. The aim of the current study was to explore and analyze the associations between working habits, physical health status, and health behaviors among individuals at risk of work addiction.

Methods

In our previous study, applying a valid work addiction measure, we have identified a group of individuals who showed a high risk of work addiction and we asked them to participate in the current study. Finally, 29 individuals (15 males and 14 females) have been asked by a semi-structured interview. Topics of career orientation, working habits, work motivations, experiences of work addiction, and physical and mental health have been involved in the interviews. The texts of the interviews have been analyzed by qualitative content analysis, by using both deductive and inductive methods. We applied the six steps of thematic analysis by Braun and Clarke (2006).

Results

Individuals with a high risk of work addiction have reported several negative signs of deterioration of physical health as a consequence of excessive work, such as motoric diseases, autoimmune diseases, cardiovascular and gastrointestinal diseases, obesity, sleep disorders, and burnout. They have experienced negative changes in their health behavior too: unhealthy eating behaviors, lack of physical activity, and a lower need for sleep have been reported.

Conclusion

Our results have indicated that at-risk population considered physical health symptoms as consequences of excessive work and work addiction. Considering our results, work addiction is not a “positive addiction”, moreover, the problem has to be conceptualized as a behavioral addiction because the negative consequences of overwork have been experienced by these individuals.

Open access

Tanulmányunkban a magyar népesség addiktológiai problémáinak feltérképezésére irányuló országos reprezentatív felmérés (OLAAP 2007) általános módszertani hátterét és főbb metodológiai eredményeit mutatjuk be. A bevezető részben röviden ismertetjük a kutatás célját, majd a kutatás szervezési lépései, a vizsgálati minta kiválasztásának stratégiája és a felmérésben használt mérőeszközök bemutatása következik. A felmérésben a dohányzás, az alkoholhasználat és az egyéb pszichoaktív szerek használata mellett a következő viselkedési addikciók prevalenciáját mértük: kóros játékszenvedély (SOGS), evési zavar (SCOFF), problémás internet használat (PIUQ), testedzés addikció (EAI, EDS), kényszeres vásárlás (QABB), munkafüggőség (WART). A további alkalmazott mérőeszközök a következők voltak: Derogatis-féle Tünetlista (SCL-90), Temperamentum és Karakter Kérdőív rövidített változat (TCI), valamint a Barratt Impulzivitás Skála (BIS-11). A vizsgálat módszertani eredményei között a részvételi hajlandósággal, illetve a vizsgálati battéria megbízhatóságával és érvényességével kapcsolatos eredményeket mutatjuk be. Mindezek alapján megállapítható, hogy a vizsgálati mintánk korcsoportos és területi eloszlásait mérlegelve reprezentatívnak tekinthető, a kutatásban felhasznált mérőeszközök megbízhatóságára és érvényességére utaló mutatók megfelelőek, az alkalmazott skálák kiváló pszichometriai jellemzőkkel rendelkeznek. Mindezek alapján a felmérés lehetőséget nyújt arra, hogy kutatásunk eredményeit a magyar lakosság egészére kiterjesszük, általánosítsuk, és az adatokat időbeli és nemzetközi kontextusban értelmezzük.

Restricted access

Háttér: Az érzelmi intelligencia vizsgálata napjaink pszichológiai kutatásainak egyik ígéretes területe. Több, az érzelmi intelligencia mérésére szolgáló eszköz magyar nyelvre történő adaptálása van jelenleg folyamatban. Ezen mérőeszközök közül az egyik a Wong és Law Érzelmi Intelligencia Skála (WLEIS-HU). Célkitűzés: Kutatásunk célja a WLEIS skála két független mintán történő hazai adaptációja, a kérdőív belső konzisztenciájának ellenőrzése, továbbá a faktorstruktúra és a skála konvergens validitásának vizsgálata volt. Módszer: A kutatásban egy 157 fős egyetemista (átlagéletkor 20,9 év [szórás 1,56], férfiak aránya 38,9%), valamint egy 430 fős fiatal labdarúgó fiúkból álló (átlagéletkor 14,0 év [szórás 0,82]) csoport vett részt. A konvergens validitást egy harmadik, 76 fős egyetemista mintán (átlagéletkor 23,5 év [szórás 3,39], férfiak aránya 40,8%) vizsgáltuk. A WLEIS faktorstruktúráját konfirmatív faktoranalízissel ellenőriztük. Eredmények: Az eredmények szerint magyar nyelven a kérdőívnek egy módosított, 14-tételes verziója alkalmazható (CMIN/df = 1,846; RMSEA (CI90) = 0,038 [0,031–0,045]; CFI = 0,935; TLI = 0,917). A kérdőív belső konzisztenciája és konvergens validitása megfelelő. Következtetések: A WLEIS-HU alkalmas mérőeszköz az érzelmi intelligencia négy alapvető komponensének (saját érzelmek értékelése, mások érzelmeinek értékelése, az érzelmek hasznosítása, az érzelmek irányítása) mérésére.

Restricted access

A szelf-szabályozás, ezen belül az érzelemszabályozás fejlődése és a fejlődés zavarai, illetve összefüggésük különböző pszichopatológiai állapotokkal az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a klinikai kutatásokban. Jelen tanulmányban egyrészt az érzelemszabályozás zavarait és fejlődéslélektani vonatkozásait tekintjük át, különös figyelemmel a fejlődési pszichopatológiai vonatkozásokra. Másrészt a maladaptív szabályozási mechanizmusok szerepét vizsgáljuk két klinikai vonatkozásban; az addikciók és az evési zavarok kapcsán. Mindkét zavar közös jellemzője a szabályozási deficit, különös tekintettel az affektusok szabályozásának nehézségeire. A tanulmány végén amellett érvelünk, hogy a maladaptív vagy diszfunkcionális érzelemszabályozási technikák legjobban mint transzdiagnosztikus rizikó- és/vagy fenntartó tényezők érthetők meg.

Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Bernadette Kun, Zsofia K. Takacs, Mara J. Richman, Mark D. Griffiths, and Zsolt Demetrovics

Abstract

Background

During the past three decades, research interest in work addiction has increased significantly. Most definitions concerning work addiction have specifically contained personality-related elements. However, the results of empirical studies concerning personality and work addiction are both few and mixed. The aim of the present study was to explore the role of personality in the background of work addiction.

Methods

The present study systematically reviewed and empirically carried out a meta-analysis on all the published studies examining the association between personality variables and work addiction (n = 28).

Results

The results of the meta-analysis indicated that perfectionism, global and performance-based self-esteem, and negative affect had the strongest and most robust associations as personality risk factors of work addiction. Among the Big Five traits, extraversion, conscientiousness, and intellect/imaginations showed positive relationships with work addiction. However, these associations were weak.

Conclusions

Based on the meta-analysis, personality appears to explain only a small amount of the variance of work addiction and further studies are needed to assess the interaction between individual and environmental factors.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ildikó Tombor, Borbála Paksi, Róbert Urbán, Bernadette Kun, Petra Arnold, Sándor Rózsa, and Zsolt Demetrovics

Tanulmányunkban áttekintjük a magyar felnőtt lakosság körében készült, a dohányzás prevalenciáját becslő országos reprezentatív felméréseket. Célkitűzés: Az Országos lakossági adatfelvétel az addiktológiai problémákról (OLAAP) felmérés dohányzásra vonatkozó eredményeinek bemutatása, valamint ezek összevetése a korábbi vizsgálatok eredményeivel. Módszer: A kutatás célpopulációja a 18–64 éves magyarországi népesség. A nettó minta nagysága 2710 fő volt. Az adatfelvétel részben személyes kérdezéssel, részben önkitöltős módszerrel történt. Eredmények: A magyar felnőtt lakosság 36,1%-a dohányzik (29,9%-a napi rendszerességgel). A nemi arányokat tekintve a férfiak 40,6%-a, míg a nők 31,7%-a dohányos (a napi dohányosok aránya nemek szerint 34,6%, illetve 25,3%). A dohányzás szempontjából kockázati tényezőként azonosítható a férfi nem, az alacsonyabb életkor, az alacsonyabb iskolai végzettség, a kedvezőtlenebb szocioökonómiai státus, valamint a szülők dohányzása. Következtetések: Eredményeink a korábbi évek heterogén eredményei közül a magasabb dohányzási prevalenciákat támasztják alá, illetve enyhe mértékű növekedést feltételeznek, amiért a dohányzás nők körében történt emelkedése felelős. A férfiak esetében stagnálás figyelhető meg.

Restricted access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors: Ildikó Tombor, Borbála Paksi, Róbert Urbán, Bernadette Kun, Petra Arnold, Sándor Rózsa, Tímea Berkes, and Zsolt Demetrovics

Abstract

Introduction

Our study reviews published assessments of smoking prevalence rates on Hungarian adult representative samples.

Aim

To report the results of a national representative survey on the prevalence of smoking carried out in 2007 and to compare the results of the present survey with those of former studies.

Methods

The target population was the entire Hungarian population aged between 18 and 64. Net size of the sample was 2,710 persons. Data collection partly used face-to-face interviews and more sensitive issues were assessed by self-rating questionnaires.

Results

The 36.1% of the Hungarian adult population smoke cigarettes (29.9% on a daily basis), 40.6% of males and 31.7% of females smoke regularly (rates of daily smokers are 34.6% and 25.3%, respectively). Male gender, lower age, lower education, lower socio-economic status, and parental smoking were identified as risk factors for smoking.

Conclusions

Present results show higher prevalence rates among the heterogeneous results of previous years, while suggesting a slight increase of smoking at the same time. This tendency is unequivocally owing to the increase in smoking among women; in men, stagnating prevalence rates can be observed.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Bernadette Kun, Róbert Urbán, Hedvig Balázs, Máté Kapitány, Henriett Nagy, Attila Oláh, and Zsolt Demetrovics

Háttér: Az érzelmi intelligencia jelenségének kutatásában kiemelt fontossággal bírnak a konstruktum operacionalizálására irányuló törekvések. Az elmúlt két évtizedben számos, a jelenség mérésére alkalmas eszköz született a világon, amelyek többsége az észlelt érzelmi intelligencia szintjét térképezi fel. Az egyik széles körben alkalmazott módszer az Érzelmek Mérése Skála (Assessing Emotions Scale, AES; SCHUTTE, MALOUFF és munkatársai, 1998), amelynek faktorstruktúrája azonban tisztázatlan. A szerzők által eredetileg javasolt egyfaktoros szerkezetet többen kritizálták többfaktoros megoldásokat javasolva. A mérőeszköz magyar verzióval eddig nem rendelkezett, mérési modelljét hazai környezetben még nem vizsgálták. Célkitűzés: Kutatásunk célja a skála (AES-HU) hazai adaptálása volt, valamint annak vizsgálata, hogy az eddig javasolt modellek közül melyik illeszkedik a legmegfelelőbben az empirikus adatokhoz. Módszer: Egy 702 fős hozzáférhetőségi mintán, megerősítő faktorelemzéssel vizsgáltuk az AES-HU skála egy-, három-, négy-, illetve hatfaktoros megoldásait. Eredmények: Eredményeink szerint a legmegfelelőbbnek egyértelműen a háromfaktoros modell bizonyult, annak ellenére, hogy az egy- és a négyfaktoros megoldást sem lehet végérvényesen elvetni. Diszkusszió: Az általunk megerősített háromfaktoros struktúra esetében új faktorelnevezéseket javaslunk. A faktorok szerkezetét jobban leírják ugyanis az „Érzelmek értékelése”, az „Optimizmus és érzelmek szabályozása”, illetve az „Érzelmek intraperszonális és interperszonális hasznosítása” elnevezések.

Restricted access