Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Kuritárné Szabó Ildikó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Ujhelyiné Nagy Anikó
and
Kuritárné Szabó Ildikó

A gyermekkorban (családon belül) elszenvedett traumatizáció fontos, de sokszor fel nem ismert patogén tényező, amely az egész személyiségfejlődést (de)formálhatja, és szerepet játszik nem csupán a későbbi pszichológiai károsodások, hanem az egészségkárosító viselkedésformák, valamint a krónikus egészségi problémák kialakulásában is. Míg a gyermekkori ártalmas élmények szerepe a mentális betegségek etiológiájában régóta ismert, addig a kapcsolata az akár élethosszig jelenlevő, krónikus szomatikus problémákkal és megbetegedésekkel csupán az utóbbi évtizedekben került a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába. A gyermekkorban elszenvedett krónikus traumatikus élmények sokrétű neurobiológiai, hormonális és immunműködésbeli eltéréseket eredményeznek, amelyek mediáló tényezőkként közvetítik az ártalom patogén hatását számos szervrendszer irányába. A nemzetközi kutatások eredményei bizonyították ezen élményeknek a felnőttkori egészségkárosodásban játszott oki szerepét, valamint azt is, hogy egy kellően fel nem ismert „járványról“ beszélhetünk, amennyiben a gyermekkori traumatizáció elterjedtségét és az abból következő kedvezőtlen következményeket tekintjük. Célunk az öszszefoglaló során áttekintést nyújtani a nemzetközi szakirodalomban fellelhető főbb kutatási eredményekről, amelyek összegzik eddigi tudásunkat az ártalmas gyermekkori élmények szomatikus egészségi állapotra gyakorolt hatásáról. Említést teszünk többek között a daganatos és kardiovaszkuláris megbetegedésekkel, egészségkárosító magatartásformákkal, emésztő- és légzőrendszerrel, krónikus fájdalomszindrómával, alvászavarokkal és korai halállal kapcsolatban feltárt összefüggésekről. Mindez hozzájárul a korai pszichoszociális rizikófaktorok elterjedtségének és felnőttkorra is átívelő súlyos következményeinek felismeréséhez, és felhívja a figyelmet a gyermekkori ártalmas élmények megelőzésének és kezelésének népegészségügyi jelentőségére.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Dániel Ferencz
,
Ildikó Kuritárné Szabó
, and
Zsuzsanna Vajda
Restricted access

Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a mentális és szomatikus egészségre gyermek- és serdülőkorban

The impact of adverse childhood experiences on mental and somatic health in childhood and adolescence

Orvosi Hetilap
Authors:
Beáta Kovács-Tóth
and
Ildikó Kuritárné Szabó

Számos kutatás bizonyítja, hogy a családon belüli bántalmazást elszenvedő gyermekek fokozottan ki vannak téve különböző, nagy rizikójú magatartásformáknak, kortársbántalmazásnak, mentális és szomatikus zavaroknak. Az a gyermek, aki rettegést keltő élményeket kénytelen ismétlődően átélni, a személyiségfejlődés összes területét tekintve súlyosan sérülhet. Magyarországon sürgető intézkedésekre lenne szükség ezen gyermekek azonosítása és a terápiás segítségnyújtás tekintetében is. Elhanyagolt kutatási terület a gyermekkori ártalmaknak és azok következményeinek vizsgálata, pedig a preventív és terápiás beavatkozásokat gyermek- és serdülőkorban ennek ismeretében lehetne célzottan megtervezni. Tanulmányunkban bemutatjuk az ártalmas gyermekkori élmények előfordulására vonatkozó nemzetközi adatokat. Részletesen tárgyaljuk az ártalmak összefüggéseit a gyermek- és serdülőkorban jelentkező biológiai és kognitív károsodásokkal, kötődési zavarokkal, az externalizációs és internalizációs zavarokkal, a szomatikus megbetegedésekkel, továbbá az egészségkárosító magatartásformákkal. Közleményünk célja az ártalmakra és a következményekre vonatkozó empirikus adatok bemutatása mellett a témára való figyelemfelhívás és érzékenyítés a szakemberek körében. Orv Hetil. 2023; 164(37): 1447–1455.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A súlyos és komplex gyermekkori traumatizáció lehetséges felnőttkori kimeneteleinek egyike a borderline személyiségzavar. A disszociatív jelenségek és a szándékos fizikai önsértések feltehetően a gyermekkori traumatizáció következményeként részei a borderline tünettannak. Célkitűzés: A vizsgálat célja a borderline betegek körében megjelenő disszociatív jelenségek és önsértések felmérése, valamint a disszociáció, az önsértés és a gyermekkori bántalmazás közötti kapcsolat feltárása volt. Módszer: A vizsgálati mintát 80 hospitalizált borderline páciens és 73 hospitalizált depressziós kontrollszemély alkotta. A gyermekkori traumatikus élményeket, a disszociációt és az önsértő viselkedést kérdőívek segítségével mértük fel. Eredmények: A borderline személyiségzavarban szenvedő betegek gyermekkorukban súlyos, multiplex traumatizációt éltek át. A különböző traumatípusok halmozódása és a behatolással járó szexuális abúzus a disszociáció rizikófaktorainak bizonyultak. Az önsértő viselkedés kialakulásának esélyét a gyermekkori traumatikus élmények halmozódása és a disszociáció jelentősen növelték. Következtetés: A borderline személyeknél a disszociatív tünetek és munkamódok a szándékos fizikai önsértéssel együtt a traumatikus kóreredetre figyelmeztetnek, és kitüntetett figyelmet igényelnek. Orv Hetil. 2017; 158(19): 740–747.

Restricted access