Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: László Andor x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Restricted access

Debts, crises and competitiveness

Interview with Ángel Gurría, Secretary-General of the OECD

Society and Economy
Authors:
László Andor
and
Tamás Pesuth

In this interview, Ángel Gurría looks back at a decade of financial and economic crisis and draws conclusions for macroeconomic policy. What concerns the European Economic and Monetary Union, he stresses the need to further improve the shock absorption capacity of the single currency. He insists that the OECD remains committed to going beyond GDP, and this is particularly relevant at a time when a new Jobs Strategy is being developed. He also highlights some key chapters in the 22 year long cooperation between the OECD and Hungary.

Restricted access

Abstract

By a broad-range PCR, we detected a novel herpesvirus (HV) in the specimen of a wels catfish (Silurus glanis) presenting disseminated, carp pox-like dermal lesions all over its body. The sequence analysis of the 463-bp PCR product from the viral DNA polymerase gene indicated the presence of a hitherto unknown virus, a putative member of the family Alloherpesviridae in the sample. Another PCR, targeting the terminase gene of fish HVs, provided an additional genomic fragment of over 1,000 bp. Surprisingly, the sequence of a co-amplified, off-target PCR product revealed its origin from a putative gene homologous to ORF87 and ORF45 of cyprinid HVs and anguillid herpesvirus 1 (AngHV-1), respectively. With specific primers, designed according to the genomic maps of the cyprinid and anguillid HVs, a genomic fragment of 15 kb was also amplified and sequenced by primer walking. In phylogeny inferences, based on several genes, the putative wels catfish HV clustered closest to various cyprinid HVs or to AngHV-1. The novel virus, named as silurid herpesvirus 2, represents a distinct species in the genus Cyprinivirus. However, its association with the skin disease remains unclear.

Open access

Abstract

This study examines the economic optimisation of existing district heating systems. A new approach has been taken to solving a long-standing problem. The authors describe the input-output model of the system, the balance equations for the thermal equilibrium of the system, and the heat transfer system. From the balance equations of the series-connected system elements, the resultant heat transfer balance equation and the resultant power transmission equation are derived. In an example, the authors detailed how perturbations in some input variables can be corrected with other variables. The equations presented and the concepts introduced form absolutely new scientific results.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
László Balázs
,
István Czigler
,
Andor Grósz
,
György Karmos
,
Sándor Szabó
, and
Zsolt Tótka

Háromezer méter feletti magasságokban az oxigén parciális nyomásának csökkenése következtében a szervezet oxigénellátása elégtelenné válik. A hegyibetegségként is ismert szindróma a legveszélyesebb velejárója az agyi hipoxia következményeként létrejövő funkciózavar. A reakciók lassulásával és szenzoros deficitekkel együtt jelentkezik az ítéletalkotás romlása. Ez utóbbi tünet megakadályozhatja, hogy a veszélybe került ember adekvát módon védekezzen. Kísérleteinkben 5500 méteres szimulált magasságban vizsgáltuk az eseményhez kötött agyi potenciálokat (EKP). A célingerekre adott motoros válaszok reakcióideje hipoxiás körülmények között sem különbözött a tengerszintnek megfelelő kontrollértékektől. Jelentősen csökkent azonban hipoxiában a célingerek által kiváltott P3 komponens frontális összetevője és az újdonságingerek által kiváltott P3 komponens is. Egy kontrollkísérletben azt vizsgáltuk, hogy adott teljesítmény szinten tartásához szükséges, megnövelt erőfeszítés is eredményezhet-e hasonló változásokat. Az erőfeszítés hatása a P3-ra különbözött a hipoxia során tapasztalt változásoktól. A megfigyelt EKP-változások téri eloszlása, az újdonság P3 hullámnak frontális patológiákban leírt csökkenése és más irodalmi adatok alapján feltételezzük, hogy a magassági hipoxiában éppen a frontális végrehajtó funkció korán jelentkező deficitje lehet felelős az ítéletalkotás és cselekvőképesség veszélyes romlásáért.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Imre Boncz
,
Lajos Döbrőssy
,
Zoltán Péntek
,
Attila Kovács
,
András Budai
,
László Imre
,
Réka Vajda
, and
Andor Sebestyén

Bevezetés: Az országos kiterjedésű, szervezett emlőszűrési program 2002 januárjában indult el Magyarországon a 45–65 év közötti nők számára 2 éves szűrési intervallummal. Célkitűzés: A dolgozat célja a szervezett országos emlőszűrési program 2008–2009. évi részvételi mutatóinak meghatározása. Módszer: Az elemzésben szereplő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási adatbázisából származnak. A 45–65 éves nők körében meghatározásra került azok aránya, akik a program 4. ciklusában (2008–2009) akár szűrési, akár diagnosztikai célú képalkotó emlővizsgálaton vettek részt. Eredmények: A szűrési célú képalkotó emlőfelvételen részt vettek aránya (átszűrtség) a 2000–2001-es 7,6%-ról a 2008–2009-es szervezett emlőszűrési ciklusban 31,2%-ra emelkedett. A diagnosztikus célú képalkotó emlőfelvételen részt vettek aránya (átvizsgáltság) pedig ugyanezen időszakokban 20,2%-ról 20,4%-ra (2008–2009) nőtt. Az országos lefedettség (átszűrtség + átvizsgáltság) ennek megfelelően a szervezett szűrés hatására 26,6%-ról (2000–2001) 50,1%-ra (2008–2009) nőtt a 45–65 év közötti nők esetében. A részvételi arány 2002–2009 között stagnált. Következtetések: Az emlőrák miatti halálozás érdemi csökkentéséhez az emlőszűrési program részvételi arányainak emelése szükséges. Orv. Hetil., 2013, 154(50), 1975–1983.

Restricted access

Stroke-ellátást támogató teleradiológiai hálózat a Nyugat- és Dél-Dunántúlon

Teleradiology-based stroke network in Western and Southern Transdanubia in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Bogner
,
Zoltán Chadaide
,
Gábor Lenzsér
,
István Kondákor
,
Gábor Tárkányi
,
Sándor Szukits
,
Eszter Juhász
,
Andor Sebestyén
,
József Janszky
,
András Büki
,
Tamás Dóczi
, and
László Szapáry

Összefoglaló. Bevezetés: A stroke kezelésének lehetőségei az utóbbi években jelentősen megváltoztak: a thrombolysis után bevezetésre került a mechanikus thrombectomia, és a terápiás időablak is jelentősen kitágult az utóbbi évek nagy multicentrikus tanulmányai alapján. Ezek a lehetőségek új igényeket fogalmaztak meg a képalkotó diagnosztikával szemben: az ischaemia okozta morfológiai elváltozások mellett az artériás és a kollaterális rendszer állapotát, valamint bizonyos esetekben az agy szöveti perfúzióját is szükséges meghatározni. Ezeket a komplex kiértékelési feladatokat ma már mesterségesintelligencia-algoritmusok támogathatják, melyek a kiértékelést pár perc alatt elvégezve segítenek a terápiás döntés kialakításában. Célkitűzés: A Dél- és a Nyugat-dunántúli régióban hat intézmény részvételével egy dedikált stroke teleradiológiai hálózat kialakítása. Módszer: A stroke-CT-kiértékelő szoftver és a képkommunikáció integrációja, a vizsgálati protokollok technikai paramétereinek egységesítése, a kiértékelési eredmények teleradiológiai megjelenítése valósult meg a hálózat kialakítása során. Eredmények: A hálózat egységesítette nemcsak a stroke-CT-protokollok beállításait, de beutalási és értékelési szempontjait is. A stroke-CT-kiértékelések és a mechanikus thrombectomiák száma is emelkedett az elmúlt egy évben. Következtetés: A dedikált teleradiológiai stroke-hálózat segítségével optimalizálni kívánjuk a régió stroke-ellátását: egyrészt lehetőleg ne maradjanak ellátatlanul a thrombectomiából valószínűleg profitáló betegek, másrészt ne terheljük az ellátórendszert olyan esetekkel, melyekről a teljes dokumentáció ismeretében derül ki, hogy nem javasolt a beavatkozás. Orv Hetil. 2021; 162(17): 668–675.

Summary. Introduction: The possibilities of cerebral stroke management have changed substantially during the last few years. Following a few multicentric studies, mechanical thrombectomy became an established method besides thrombolysis. In addition, the therapeutic window for both methods is much wider now than before. These changes described above demanded more information of CT morphological changes due to ischemia, but the condition and functionality of the arterial and collateral system, and occasionally tissue perfusion performance should also be characterized. Recently, evaluation of different computer tomographic (CT) measurements can be done using artificial intelligence based methods, which perform data analysis in a few minutes. Objective: To establish a dedicated stroke teleradiology network with artificial intelligence based image analysis in Western and Southern Transdanubia in Hungary that involves six partner institutes. Method: Integration of automated image analysis with teleradiology software was established, and the technical parameters of examination protocols were unified. Results of stroke CT image analysis became accessible through the teleradiology network. Results: The daily use of integrated central image analysis and image communication had a positive impact on referrals and therapeutic evaluation of stroke cases. The number of image processing and mechanical thrombectomy increased during the last year. Conclusion: With the help of the dedicated teleradiology stroke network, we want to optimize the stroke care in the region: on the one hand, patients who are likely to benefit from thrombectomy should not be left unattended, on the other, the health care system should not be burdened with cases, when intervention is not recommended having the complete clinical data accessed. Orv Hetil. 2021; 162(17): 668–675.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Julianna Rozália Sallai
,
Gábor Héjj
,
István †Ratkó
,
Aniella Hunka
,
Ilona Márkus
,
Judit Ortutay
,
Gábor Ormos
,
Andor Ujfalussy
,
László Szekeres
,
Antal Insperger
,
Tibor Varjú
, and
Géza Bálint

Rehabilitációs osztályon kezelt osteoporosisos betegek demográfiai és szociális adatairól, illetve életminőségéről még nem végeztek hazai felmérést. Cél: A szerzők célja kérdőíves felmérés segítségével négy hazai kórház reumatológiai rehabilitációs osztályain, illetve részlegén egy időszakban kezelt osteoporosisos betegek adatainak elemzése. Módszerek: A betegek demográfiai és szociális adatait a szerzők által összeállított kérdőív, az életminőségét SF-36 kérdőív segítségével vizsgálták. Az életminőséget ugyanazon intézményekben, ugyanazon időszakban kezelt, azonos módon kiválasztott rheumatoid arthritisben, arthrosisban vagy krónikus derékfájásban szenvedő betegek életminőségével hasonlították össze. Eredmények: A vizsgálatban való részvételre felkért 253 beteg közül 211 beteg töltötte ki a kérdőívet. A betegek 25,6%-a volt férfi. A betegek 58%-a volt 60 évesnél fiatalabb, 40%-a korábban nehéz fizikai munkát végzett. Több mint 50%-uk az érettséginél alacsonyabb iskolai végzettségű volt, és 6,7%-uknak volt egy fogyasztási egységre eső havi jövedelme 100 000 Ft felett. Az osteoporosisban szenvedő betegek életminősége SF-36 kérdőívvel mérve 34,7-nek bizonyult, ami szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a magyar népesség 70–90 pontos átlagértéke. Az osteoporosisos betegek SF-36-értékei minden tartományban alacsonyabbak voltak a rheumatoid arthritisben, arthrosisban vagy krónikus derékfájásban szenvedők értékeinél, de a különbség csak a fizikai működést tekintve volt szignifikáns. Az érzelmi szerepet illetően az osteoporosisos betegek pontértéke szignifikánsan alacsonyabb volt a rheumatoid arthritises és arthrosisos betegek pontszámához képest. Következtetések: Rehabilitációs osztályon kezelt osteoporosisos betegek életminősége azonosan rossz vagy rosszabb a rheumatoid arthritisben, arthrosisban vagy krónikus derékfájásban szenvedő betegekéhez képest. Orv. Hetil., 2012, 153, 1314–1319.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Julianna Rozália Sallai
,
Aniella Hunka
,
Gábor Héjj
,
István †Ratkó
,
Judit Ortutay
,
Ilona Márkus
,
Gábor Ormos
,
Andor Ujfalussy
,
László Szekeres
,
Antal Insperger
,
Tibor Varjú
, and
Géza Bálint

Bevezetés: Hazai kórházakban rehabilitált, rheumatoid arthritisben szenvedő betegek életminősége kevéssé ismert. Célkitűzés: A szerzők négy hazai kórház reumatológiai rehabilitációs osztályán rehabilitációban részesülő 239 rheumatoid arthritises beteg (169 nő, 70 férfi) demográfiai adatainak, szociális helyzetének, betegségükkel kapcsolatos életminőségük, illetve tájékoztatás és támogatás iránti igényeik felmérését tűzték ki célul. Módszer: Az életminőséget validált Short Form 36 generikus életminőség kérdőívvel vizsgálták. A demográfiai, szociális és egyéb adatok felmérésére e célokra készített kérdőíveket alkalmaztak. Eredmények: Megállapították, hogy a rheumatoid arthritises betegek a diagnózis megállapítása után viszonylag korán kerülnek intézeti rehabilitációra. A betegek 80,4%-a 50 év feletti volt, és szociális helyzetük az átlagosnál rosszabbnak bizonyult. Életminőségük is szignifikánsan rosszabb volt, mint az átlagnépességé, de megfelelt az arthrosisban, osteoporosisban, illetve krónikus derékfájásban szenvedőkének. A betegek életminőség-kategóriái körül a fizikai működés és fájdalom pontszámai voltak a legalacsonyabbak. A kísérő betegségek közül a hypertonia és az osteoporosis volt a leggyakoribb. Térd- és csípőműtétek esetén a rehabilitációra megfelelő időben került sor. A betegségükkel kapcsolatos felvilágosítást és oktatást a betegek nem tartják kielégítőnek. Következtetések: Kórházban rehabilitált, rheumatoid arthritisben szenvedő betegeket a rossz életminőség jellemzi. A betegek tájékoztatása és oktatása javításra szorul. Orv. Hetil., 2013, 154, 1381–1388.

Restricted access