Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: László Antal Z. x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Tanulmányomban a „kisebbség” és a „többség” közötti viszony sajátosságait vizsgálom az egészségügyi intézményekben. Ennek a gyakran feszültséget okozó viszonynak elsősorban a kulturális különbségekből adódó magyarázatait kerestem. Az elvégzett kutatások egyik legfontosabb eredménye az, hogy a „kisebbség” számára az egészségügyi intézmények - s különösen a kórházak - kétszeresen is félelmetesek. A „kisebbségi” lét fontos jellemzője a fenyegetettségérzés, amely a közösség erős integráló eleme. Ez a fenyegetettségérzés különösen erős a „többség” számára is félelmetes kórházakban. A különböző szokások és normák ebben a különleges helyzetben gyakran megoldhatatlan helyzet elé állítják az egészségügyi dolgozókat és a kisebbség tagjait. A különböző kultúrák alaposabb ismerete segíthetne abban, hogy javuljanak a gyógyítás lehetőségei az egészségügyi intézményekben.

Restricted access

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás. A „diagnózis” felállítása után a társadalmi élet szinte minden területén megkezdődött a „terápiás eljárások” kidolgozása. A „terápiának” és a „diagnózisnak” számos eleme érinti a társadalom egészének életét és az egészségügyi ellátást is. Ebben a válságos helyzetben csak az éghajlatváltozás miatt az egész társadalomnak és az egészségügyi ellátásnak a következő kihívásokkal kell megküzdenie: az éghajlatváltozás miatt kialakuló megbetegedések számának növekedése, a betegstruktúra megváltozása, a rendkívüli időjárási események miatt ellátási zavarok kialakulása és a környezettudatos egészségügyi ellátás iránti növekvő elvárások. A tanulmány első része összefoglalja, hogy milyen kockázatokat jelent az ökológiai válság és az éghajlatváltozás a társadalom életére, valamint azt is, hogy ez a válság és ez a változás milyen kihívásokat jelent az egészségügyi ellátás számára. A tanulmány második része azzal foglalkozik, hogy az emberek egészségét és életét veszélyeztető kihívásokra adható válaszok kidolgozásában miért van különleges és fontos szerepe a szociológiának és a pszichológiának. Végül a tanulmány harmadik része ismerteti a szociológiai és a pszichológiai klímaparadoxonokat, amelyek megakadályozzák, hogy érdemi válaszok szülessenek az ökológiai válság és az éghajlatváltozás miatt felmerülő kérdésekre, és azt, hogy a szociológia és a pszichológia milyen lehetőségeket lát ezeknek a paradoxonoknak a feloldására.

Restricted access

The paper first analyses the new changes of demographic processes that have taken place in the past decades, next a point of consideration, namely changes in the perception of time, is presented with the help of which one may get closer to an explanation of this social phenomenon threatening the future of industrially developed countries. The present paper studies what effects are produced by the difference in the perception of time on the number of births and on the struggle for extending life, and, finally, how this difference influences the shape of the population pyramid and the future of the entire society. After having presented the newest research results it is worth calling attention to the fact that the consideration of time as finite has acquired a ‘dominant’ position in the majority of industrially developed countries, the expression used by T. Kuhn in his work on the change of paradigm. This worldview primarily based on rationality has had a significant role in that the number of births declined in these countries, for as D.A. Coleman put it in his keynote speech at the European Congress on Demography in 1998, ‘it is not so obvious why rational and educated people should have children’. Research results dealing with this issue show that as a result of pushing sacral considerations into the background the stability of marriages (and partnerships) decreases and the number of children also declines. For people accepting and following a finite perception of time death will be more terrible. This fear of death is a strong incentive for pushing the limits of narrowed time as far as possible. This is why the struggle for lengthening life has such an important role in scientific research, in medical practice as well as in the life of modern people. Medical science tries to meet this strong social expectation, which, besides several other factors, contributes to the growth of life expectancy at birth and, as a result, the number of births is declining. The consequences of the change of paradigm in perceiving time have modified the shape of the population pyramid: its upper part has become ‘stronger’, the lower part has been significantly ‘weakened’, and its long-term stability has been continuously weakening. And if these efforts become general, this threatens the future of the entire society.

Restricted access

A tanulmány az iparilag fejlett országokban megfigyelhető demográfiai folyamatok áttekintése után a vallás hatását vizsgálja a születésszámok alaku__

Restricted access