Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: László Bence Raposa x
  • All content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Bence Schiszler, Annamária Karamánné Pakai, Zoltán Szabó, László Bence Raposa, Róbert Pónusz, Balázs Radnai, and Dóra Endrei

Absztrakt

Bevezetés: A magyar egészségügyi szférában dolgozók körében köztudott a magas fokú stresszhatás jelenléte, amely kihathat az egyénre. Célkitűzés: A földi és légi mentésben dolgozók körében feltárni a munkahelyi stresszt, annak mértékét, illetve a pozitív és negatív megküzdési stratégiáikat. Módszer: 2015. júniustól októberig vizsgálták Magyarországon a földi és légi mentésben dolgozókat. Az adatgyűjtést saját szerkesztésű, illetve a Rahe-féle, Rövidített Stressz- és Megküzdési Kérdőív segítségével online formában végezték. A kutatás keresztmetszeti típusú, kvantitatív jellegű volt (n = 141). Az adatelemzés SPSS 20.0 statisztikai szoftverrel történt. Szignifikanciahatár p<0,05 volt. Eredmények: Nagyobb a munkahelyi stresszhatás jelenléte a földi mentésben dolgozóknál (p<0,01), nagyobb mértékben jelentkeznek náluk testi és pszichológiai tünetek (p<0,05). A Globális Stressz és Megküzdési Index alapján hatékonyabb copingmechanizmus figyelhető meg a légi mentésben dolgozóknál (p<0,01). Következtetések: Aránytalanság áll fenn a dolgozót ért stresszhatás és az azzal való megküzdési mechanizmus közt. A munkahelyi stressz csökkentésében a munkahelyek humán menedzsmentjének alapvető szerepe és érdeke is kell, hogy legyen. Orv. Hetil., 2016, 157(45), 1802–1808.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Róbert Pónusz, Dalma Kovács, László Bence Raposa, Márta Hock, Tamás Decsi, János Kránicz, and Dóra Endrei

Absztrakt

Bevezetés: A magyar egészségügyi szférában munkát vállaló szakdolgozók körében növekvő tendenciát mutat a külföldi munkavállalás. Célkitűzés: A szerzők célja a magyar gyógytornászok migrációs és pályaelhagyási magatartásának, illetve a hátterében lévő főbb kiváltó tényezők bemutatása. Módszer: 2014. áprilistól augusztusig országos felmérést végeztek a Magyarországon munkát vállaló gyógytornászok körében. Összesen 215 fő vett részt a felmérésben. Eredmények: Az eredmények szerint az életkor (p<0,05), illetve a munkahelyen tapasztalható anyagi megbecsülés mértéke (p<0,01) számottevő hatást gyakorol a migrációs gondolatok megjelenésére. Azon gyógytornászok, akik nem érzik anyagilag megbecsültnek magukat, több mint 55-szörös eséllyel vállalhatnak munkát az országhatáron kívül (OR = 55,28, CI [95%] = 18,85–162,12). Ennek hátterében lévő leggyakoribb okok az anyagi és erkölcsi megbecsüléssel kapcsolatos elégedetlenség (p<0,01) mindkét esetben). Következtetések: Annak érdekében, hogy megelőzzük a szakképzett gyógytornászok külföldi munkavállalását, illetve pályaelhagyását, szükséges növelni az anyagi és erkölcsi megbecsülés mértékét a magyar egészségügyi ellátórendszerben. Orv. Hetil., 2016, 157(9), 342–349.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Júlia Vanda Jurasek, László Bence Raposa, Andrea Gubicskóné Kisbenedek, Veronika Varga, Zoltán Szabó, and Tímea Varjas

Absztrakt:

Bevezetés: Napjainkban az élelmiszeripar egyre gyakrabban alkalmaz különféle adalékanyagokat az élelmiszerek előállítása során. Célkitűzés: Állatkísérletben vizsgáltuk, hogy a nátrium-glutamát tartós fogyasztása befolyásolja-e a DNS-metil-transzferázok génexpressziós mintázatát mRNS-szinten. Anyagok és módszer: Vizsgálatunkban 24 nőstény CD1 egeret kezeltünk különböző dózisú nátrium-glutamáttal. Az állatok máj-, vese-, tüdő- és lépszövetéből mintavételt követően kvantitatív RT-PCR segítségével határoztuk meg a DNMT1, DNMT3a és DNMT3b enzimeket kódoló gének expresszióját. Eredmények: A négy szövettípus génexpressziós mintázatában több esetben eltérést találtunk a kontrollcsoporthoz viszonyítva. A DNMT1 mind a három csoportban szignifikánsan (p<0,05) visszaszorította a génexpressziót. A DNMT3A a tüdőszövetben az első és második csoportnál (p<0,05), a vese- és májszövetben mind a három csoportnál szignifikánsan visszaszorította a génexpressziót (p<0,05). Következtetések: A nátrium-glutamát hasonlóan a kemopreventív tulajdonságokkal rendelkező epigallo-katekin-galláthoz, kurkuminhez, geniszteinhez, likopinhoz, rezveratrolhoz, mRNS-szinten visszaszorította a kísérleti egerek több szervében is a DNMT1 és DNMT3A génexpresszióját, amely tulajdonságai miatt feltételezhető, hogy antikarcinogén hatással is rendelkezik.Orv. Hetil., 2017, 158(10), 380–385.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Melczer, László Melczer, Ilona Goják, Attila Kónyi, Sándor Szabados, László Bence Raposa, András Oláh, and Pongrác Ács

Absztrakt:

Bevezetés: Több kutatás kimutatta, hogy a szívelégtelenség prevalenciája a nyugati országokban 0,4–2% közötti értékre tehető. Célkitűzés: Tanulmányunk célja annak meghatározása volt, hogy a szívelégtelenséggel élő betegeknél a telemetriás úton kapott fizikai aktivitás százalékos érték felhasználásával megbecsülhető-e a hatperces sétateszt során megtett távolság. Módszer: A kutatásba 17, szívelégtelenségben szenvedő beteget vontunk be (n = 17; életkor 57,35 év ± 9,54; testtömeg 98,71 kg ± 9,89; átlag-BMI 36,69 ± 3,67). A fizikai aktivitást jellemző két adatsor felhasználásával lineáris regressziót végeztünk, amelynek során egy matematikai egyenletet kaptunk, így a fizikai aktivitás százalékérték segítségével becsülhető a hatperces sétateszt során megtett távolság. Eredmények: A kapott adataink további elemzése során arra a következtetésre jutottunk, hogy e betegeknél a CRT-készülékből származó adatok közül a PA% segítségével becsülhetővé válik a hatperces séta alatt megtett távolság, amely e betegek terhelhetőségének egyik jellemző információja lehet. Következtetések: Módszerünk felhasználásával a betegek állapotváltozása az implantált elektronikus eszközzel telemetriásan folyamatosan követhető. Orv Hetil. 2017; 158(35): 1390–1395.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Róbert Pónusz, Dóra Endrei, Dalma Kovács, Noémi Németh, Bence Schiszler, Bálint Molics, László Bence Raposa, László Gulácsi, Mohamed Gamal Eldin, and Imre Boncz

Absztrakt:

Bevezetés: Az elmúlt évtizedek egyik legdinamikusabban fejlődő egészségügyi ellátási típusa az egynapos sebészet, amely számos ellátórendszeri, illetve szakmapolitikai előnyt prognosztizálhat. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja, hogy Magyarországon a 2010 és 2015 közötti időszak során közfinanszírozott formában elszámolt egynapos sebészeti esetszámokat és beavatkozásokat különböző aspektusokban elemezze. Módszer: Retrospektív, kvantitatív típusú kutatásunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által biztosított adatbázison alapult, amely a 2010 és 2015 között közfinanszírozott formában elszámolt és az elszámolható egynapos sebészeti esetszámokat, a betegek nemét és életkorát, megye szerinti lakhelyét, az ellátóintézmények típusát, az ellátószakmák megnevezését, valamint a beavatkozások kódjait (OENO) tartalmazta. Eredmények: A vizsgált, 2010 és 2015 közötti időszak során jelentősen emelkedett az egynapos formában ellátott esetek éves száma Magyarországon – 130 995-ről (2010) 251 328-ra (2015). Az egynapos ellátást igénybe vevő betegek átlagéletkora is jelentősen emelkedett, a 2010. évi 47,4 évről 2015-re 54,5 évre nőtt. 2010-ben az elszámolható egynapos sebészeti esetek mindössze 42%-át számolták el ténylegesen a szolgáltatók egynapos sebészeti ellátásban, 2015-ben ez az arány már elérte a 65%-ot. Hazánkban a szülészet-nőgyógyászati, a szemészeti, a sebészeti és az urológiai szakma jár élen az egynapos sebészeti ellátásban. Következtetés: A vizsgált mutatók ismeretében az egynapos sebészet kiemelkedő fejlődését tapasztalhatjuk Magyarországon, különösen a szülészet-nőgyógyászati és a szemészeti szakma esetében. Orv Hetil. 2019; 160(17): 670–678.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Melczer, László Melczer, Ilona Goják, Attila Kónyi, Sándor Szabados, L. Bence Raposa, András Oláh, and Pongrác Ács

Absztrakt:

Bevezetés: A rendszeres fizikai aktivitás egészségre vonatkozó hatása közismert, azonban több kutatás leírta, hogy szívbetegek számára is nélkülözhetetlen, továbbá az ülő életmódot folytató szívbetegek számára szekunder prevenciós hatását is kimutatták. Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célja annak meghatározása volt, hogy a szívelégtelen betegek esetében telemetriás úton kapott physical activity százalékos érték miként alakítható át MET-értékre, amellyel az egyén fizikai aktivitás során mért oxigénfogyasztása jellemezhető. Módszer: A kutatásban 17 szívelégtelen beteg vett részt, akik közül 3 nő és 14 férfi; életkor 57,35 ± 9,54 év; testtömeg 98,71 ± 9,89 kg; átlagos BMI 36,69 ± 3,67 volt. A fizikai aktivitást jellemző két adatsor felhasználásával lineáris regressziót végeztünk, amelynek során egy matematikai egyenletet kaptunk, így a physical activity százalékérték MET-értékké volt konvertálható. Eredmények: A hatperces sétateszt alatt átlag 416,6 ± 48,2 m-t tettek meg a betegek és a mért MET értékek átlaga 1,85 ± 0,18, a MET heti átlaga 1,12 ± 0,06 volt. Jól kivehető hogy a betegek számára még a 6MWT is egy emelkedett aktivitást jelent a mindennapok aktivitási szintjéhez képest. Következtetés: Módszerünk alkalmazásával a betegek állapotváltozása a reszinkronizációs készülékekbe beépített, fizikai aktivitást mérő mozgásérzékelő adatai alapján, magával az implantált elektronikus eszközzel telemetriásan monitorozható. Orv Hetil. 2017; 158(19): 748–753.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Szabó, Attila Erdélyi, Andrea Gubicskóné Kisbenedek, Tamás Ungár, Éva Lászlóné Polyák, Szilvia Szekeresné Szabó, Réka Erika Kovács, László Bence Raposa, and Mária Figler

Absztrakt

A növényi alapú étrend egy régi-új táplálkozási irányzat. Jelen összefoglaló tanulmányban történeti alapokból kiindulva kívánjuk ismertetni ezt a napjainkban egyre népszerűbb táplálkozási törekvést. Célunk bemutatni a növényi alapú táplálkozást mint primer prevenciós eszközt. Irodalmi adatok alapján kritikusan elemezzük a növényi alapú étrendhez kapcsolódó korábbi téves vélekedéseket (fehérje-, B12-vitamin-, folsav-, vasbevitel), és megfelelő fogalmi alapot teremtünk ezen étrend értelmezéséhez, amelynek gerincét a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és az olajos magvak alkotják. Ismertetjük a növényi alapú étrend pozitív élettani és betegségkockázat-csökkentő hatását. Az elhízás talaján kialakuló metabolikus és szív-ér rendszert érintő betegségek nagyrészt megelőzhetőek lennének egy helyesen összeállított növényi alapú étrenddel. A daganatos megbetegedésben szenvedő betegek esetén az állati eredetű élelmiszerek háttérbe szorítása a növényi alapúakkal szemben is igazoltan pozitív hatású. Áttekintésünk bemutatja, hogy ez a fajta táplálkozás számos egészségügyi probléma esetén alkalmazható, és hosszú távon is fenntartható megoldást biztosít a legújabb kor egészségügyi kihívásaira. Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1859–1865.

Restricted access