Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: László Bernáth x
  • All content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A tanulmány alapkérdése, hogy az alábbi nem-logikus gondolkodást igénylő problémák megoldásaiban szétválnak-e a verbális és a téri-vizuális problémák vagy nem. A problémák a következők: 1) négytagú A:B::C:D típusú analógiák, 2) vizuális és 3) verbális kreativitástesztek, 4) vizuális és 5) verbális belátásos problémák, 6) térszemléletteszt, 7) hasonlósági ítéletek mély struktúrájukban analóg sztoriproblémák között (pl. orvos-daganat-probléma) páros összehasonlítással, 8) az analóg és a kontroll nem analóg sztoriproblémák ítéletei közötti különbség. Négy probléma emelkedett ki egymással erősen szignifikáns korrelációban: a négytagú analógiák, a térszemléletteszt, a verbális és a vizuális belátásos problémák. Ugyanezek alkottak közös faktort. Ezek mellett gazdag alacsonyabb szintű, de még erősen szignifikáns kapcsolati hálózat alakult ki. A közvetett és a közvetlen kapcsolatok feltárása céljából parciális korrelációkat számoltunk egyenként a négytagú analógiákkal, a térszemléletteszttel és a verbális belátásos problémákkal. Az eredmények szerint közvetlen kapcsolatok maradtak az előbbi négy probléma között, kivéve a vizuális belátásos problémák és a négytagú analógiák közöttit. A kreativitástesztek legtöbb kapcsolatát a négytagú analógiák közvetítették, de megmaradt a közvetlen kapcsolat a vizuális kreativitás és a hasonlósági ítéletek, plusz a különbség között. A vázolt összefüggésekből arra következtethetünk, hogy az ilyen komplex, nehéz problémák/feladatok megoldása során a téri-vizuális és a nyelvi feldolgozás szorosan együttműködik.

Restricted access

Absztrakt

E feltáró jellegű tanulmányban a szerzők hét problématípus megoldásában egyéni különbségeket kívántak föltárni. A vizsgált csoportok fő jellemzői: 1) A matematika szakos egyetemi hallgatók kiválóak voltak a vizuális belátásos problémákban és a térszemlélettesztben. Ők tudták a legélesebben differenciálni az analóg és nem analóg sztoriproblémákat, és legjobbak voltak a két sztoriprobléma közös konvergencia megoldásában. Tehát ők főként vizuális lények. 2) A történelem szakos egyetemi hallgatók legjobbak a négytagú analógiákban és a verbális kreativitásban, de negatív csúcs jellemezte vizuális belátásos problémamegoldásukat. Az analóg problémák közös megoldásában másodikak a matematikusok mögött. Ők főként intelligens verbális személyek. 3) A gimnazisták profilja mind a hat probléma megoldásában egyenletesen magas szintet mutat, de rosszul differenciálnak az analóg/nem analóg sztoriproblémák között. Úgy tűnik, ez a csoport több irányba nyitott. 4) A szakközépiskolások profilja egyenletesen alacsony szintet mutat az átlag alatt. Az analóg/nem analóg sztoriproblémák között rosszul differenciálnak, így azok közös megoldásának mértéke elhanyagolható. A profilok föltárásával úgy véljük, jelentősen kiterjesztettük a kognitív képességek vizsgálati körét.

Restricted access
Pszichológia
Authors: Csaba Elblinger and László Bernáth

Absztrakt

Jelen tanulmányban a karácsonyi ünnepkör családi életben játszott szerepét és a családi identitással való kapcsolatát vizsgáltuk 293 már családot alapított, gyermeket nevelő felnőtt bevonásával. A jelenségfeltáró jellegű vizsgálat során egyrészről megnéztük, hogy a karácsony ünnepi ritualizációs gyakorlata milyen jellegzetességeket mutat a Családi Szokások Kérdőívével vizsgált más rituálétípusokkal összehasonlítva. Másrészről vizsgáltuk a karácsony egyes jellemzőinek kapcsolatát a családi azonosulás mértékével. A válaszadók saját családjukkal való azonosulásának vizsgálata a „Saját csoport bevonása az én-be-skála” mérő eljárásával történt. Az eredmények szerint a karácsony minden más családi rituálénál magasabban ritualizált. A rituálék belső jellemzőinek vizsgálata szerint a karácsony mind az ünnep jelentéstelisége, mind ceremoniális kidolgozottsága terén kiemelkedik a családi rituálék tágabb köréből. A családdal való összetartozás-érzés intenzitása és a karácsonyi ünnep kapcsolata terén a szerzők az azonosulás és a karácsony jellemzői között pozitív korrelációs kapcsolatot találtak. Az ünnep jelentéstelisége pedig prediktív értékkel bír a családdal való azonosulás erőssége tekintetében. A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a karácsony lélektanának további kutatása hasznos információkkal szolgálhat az alkalmazott pszichológia területén is.

Restricted access

Several former studies have suggested that mates resemble each other in various personality traits. In the recent study Big Five Inventory was used to examine similarities and differences on fundamental dimensions of personality in heterosexual people. Additionally, we predict that homogamy also occurs in homosexual people, which was based on the recent evidence that gay men's mate preferences are hardly distinguishable from those of heterosexual men. However, our hypotheses were not supported by our data. No significant correlations have been found between mates in personality traits in neither heterosexuals, nor homosexuals. At the same time, an interesting result - more exactly, a lack of a significant relationship - was found: compared to heterosexuals, homosexuals, on average, did not show difference in any of the five subscales of Big Five Inventory. The measured similarities in personality traits correspond with some recent studies that concluded that homosexuals have the same set of psychological mechanisms, including sexual mental processes that heterosexuals do, except for sexual orientation. This argument is strongly supported by the modularity conception that states that domain-specific cognitive algorithms are responsible for guiding particular behavioral traits.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Tamás Bereczkei, Petra Gyuris, Panna Köves, and László Bernáth

Miközben a homogámia genetikai közvetítettségére vonatkozó hipotézist számos vizsgálat alátámasztja, szigorú bírálatok fogalmazhatók meg az ún. genetikai hasonlóság elméletével szemben. Alternatív ma­gyarázatként feltételezzük, hogy imprinting jellegű mechanizmusok, nem pedig „közvetlen”, genetikai szintű detektálási folyamatok a felelősek azért, hogy magunkhoz hasonló párt választunk hosszú távú kapcsolatainkban. Vizsgálatunkban, amely több mint 300 családtagról és idegenről (kontrollról) készült arckép párosításait tartalmazta, a vizsgálati személyek a véletlenhez képest magasabb arányban állapították meg a feleség és a férjük anyja közötti hasonlóságot. Ez a találati gyakoriság szignifikánsan magasabb volt annál, mint amikor a feleség és a férj közötti hasonlóságot ítélték meg. A regressziós elemzés azt mutatta, hogy azok a férfiak, akiknek gyerekkorukban gyakran volt részük anyai elutasításban, kisebb valószínűséggel választottak felnőtt korukban anyjukhoz hasonló feleséget, mint azok, akik kedvezőbb nevelésben részesültek. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a gyerekkori tapasztalatok hatására a fiúk internalizálják anyjuk fenotípusát és ezt, mint egyfajta mentális modellt, használják fel későbbi párválasztásuk során.

Restricted access

Áttekintő cikkünkben az érzelmileg negatív, fenyegető, félelmet kiváltó ingerek kognitív teljesítményre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Elsőként a kezdeti vizsgálatokat, az evolúciós szemlélet kialakulását tekintjük át, bemutatjuk párhuzamosan a módszertan fejlődését, kezdeti problémáit. Ezt követően sorra vesszük az újabb vizsgálatokat, melyek a szemléletváltást szorgalmazzák; amellett érvelnek, hogy nem az evolúciós múlt jelent előnyt a feldolgozásban, hanem az ingerek félelmi relevanciája. Végül az ellentmondásra vezető eredmények lehetséges okait tekintjük át több szempontból. Megvizsgáljuk, hogy a kontextus szerepe és az érzelmi arousal mi módon járulhat hozzá a jelenség jobb megértéséhez, és azt, hogy milyen módszertani akadályok merültek fel, hogyan lehet azokon túllépni. Az áttekintett kutatások eredményei alapján az körvonalazódik, hogy a fenyegető ingereknek idői elsőbbsége van a kognitív feldolgozás során. Ugyanakkor integratív szemléletre van szükség: önmagában az érzelmi inger valencia és az arousal értéke, valamint az inger tartalma (evolúciós múltú vagy modern) nem elegendő a végső konklúzió levonásához.

Restricted access