Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for

  • Author or Editor: László Biró x
Clear All Modify Search

A nehézfémekkel szennyezett (Cd: 15,0, Cu: 336, Mn: 568, Pb: 1919, Zn: 3306 mg·kg-1), erősen savanyú kémhatású (pH(KCl) 3,73), Gyöngyösorosziból származó bányameddőt adalékok (1% CaCO3, 5% szennyvíziszap komposzt, és 7,5% m/m zeolit) kijuttatásával stabilizáltuk. A mésszel, illetve mész, szennyvíziszap komposzt és zeolit kombinációjával kezelt bányameddőn tenyész-edényes kísérletben vörös csenkeszt neveltünk. A kultúrák egy részét Zn-toleráns arbuszkuláris mikorrhiza gombákkal is kezeltük. Megállapítottuk, hogy kombinált kezelés esetén kevésbé csökken le a közeg pH-ja a 12 hetes növénynevelés során, mint a csak meszezésben részesült kultúrákban. A kombinált kezelés előnyösen hatott a tesztnövények Ca-, K- és P-felvételére, és lecsökkent a növények Mn- és Zn-felvétele a csak meszezésben részesült kultúrákhoz képest. A vörös csenkesz gyökerének erős mikorrhizáltságát csak mész, szennyvíziszap komposzt és zeolit együttes kijuttatása esetén tapasztaltuk. A mikorrhizált kultúrákban - tendenciaként - a hajtások nehézfém-akkumuláció-jának csökkenését (Cd: 35-55, Cu: 10-34, Mn: 14-55, Zn: 22-44%-kal) figyeltük meg. A mikorrhiza kolonizáció nem befolyásolta szignifikánsan a kultúrák szárazanyaghozamát. Eredményeinkből arra következtethetünk, hogy a gyöngyösoroszi bányameddőben lévő fémeket többféle adalék kombinált kijuttatásával lehet eredményesen stabilizálni, és ezen a közegen arbuszkulált mikorrhiza gombákkal szimbiózisban élő vörös csenkesz telepíthető meg. Az eredményes fitoremediációhoz tehát komplex megközelítés szükséges, melyben a különféle adalékoknak, a magasabb rendű növényeknek és az arbuszkuláris mikorrhiza gombáknak egyaránt fontos szerepe van.

Restricted access

A pot experiment was set up at the Experimental Farm of the Faculty of Horticultural Sciences of the Szent István University in 2001 investigating the revitalization effect of selected treatments on thermal-treated soils and other production substances. In the experiment 6 factors and 7 treatments were used, each in 4 replicates, using rape ( Brassica napus DC ) as test plant. During the time period of the experiment (29 May-17 August) continuous observations and measurements were conducted, plant and soil analyses - chemical and microbiological - were made to establish the main effects and results of the different treatments. These are discussed in the paper in detail. Although the soil-vitalization procedures were of great success, no treatment in the experiment had an extremely positive effect. Various additives, however could enhance the re-colonization processes significantly.  According to the basic factors (the soils or substrates) the best treatments were: the A1 (clay-pearl) additive and the C2, C3 factors (the medium and low temperature soil treatments).  Among the treatment combinations, treatments IV and VII were the best ( compost and compost + inocula addition). This fact shows that the compost in a good quality, and the compost enriched, compost extracted microbial inocula can play the most important role in the revitalization of thermal-treated soils. Manure addition and the manure + inocula treatment can also be used as a prominent treatment in the restoration, to increase the organic matter content and the microbial activity in soils. The single alga- and microbial inocula treatment was not successful permanently, therefore their use - without adding any parallel organic matter - cannot be recommended. Investigations of the soil microbial activity showed that the lowest temperature of thermal treatments had resulted a more effective revitalization. The clay-pearl additive increased the persistency and activity of the microbes in the soil. It was also obviously found that the organic additives with or without the microbial inoculations could be used potentially as the best soil revitalization treatments. 

Restricted access

A survey of the organic chemistry literature for the past 50 years shows that graphene nanoribbon type molecules of only one benzene ring width, both with armchair (sexiphenyl) and zig-zag (hexacene) edges have been produced. The variation of the band gap of these molecules with the number of constituent aromatic rings is consistent with the behavior of graphene nanoribbons of corresponding orientations.

Open access

Laboratóriumi tenyészedényes, talajinkubációs modellkísérletben tanulmányoztuk a mezogazdasági termesztés során a talajokat potenciálisan éro néhány mesterséges környezeti tényezo - az élovilágra idegen xenobiotikum-koncent-ráció (80% klór-szulfuron-tartalmú herbicid, Glean) és egy ipari melléktermék (Dunaferr kokszolói szennyvíze) - hatását a talaj mikrobiális közösségeire. A kísérletben beállított négy herbiciddózis (0,001, 0,01, 1 és 10 mg·kg-1 talaj) a mezogazdasági gyakorlatban alkalmazott koncentráció 1-, 10-, 1000- és 10000-szeresét reprezentálta. A három mintasorozat egyikét a klór-szulfuron négyféle koncentrációjával, a másikat a Dunaferr kokszolói szennyvizével, a harmadik sorozatot pedig a herbicid és szennyvíz kombinációjával kezeltük.  A kezeléseket követoen a tenyészedényeket három hétig inkubáltuk (28 oC, a szabadföldi vízkapacitás 60%-os értékén tartva). Rendszeres mintavételekkel elemeztük néhány, a talajtermékenység szempontjából fontos mikrobacsoport számszeru alakulását. Az összes heterotrof csíraszám, a szabadon élo nitrogén-kötok, a sugárgombák és a spóraképzok egy fajcsoportja, a Bacillus cereus var. mycoides kitenyésztésére szelektív, Nutrient, Kongóvörös Ashby és Arginin-glicerin agar-lemezeket alkalmaztunk. A mikrobaszámokat általunk módosított eljárással talajhígítási sorozatból állapítottuk meg és a telepképzo egységek számát 1 g száraz talajra konvertáltuk. Az átlagadatok log10-transzformált adatait ábrázoltuk, a varianciaanalízis eredményeként jelentkezo szignifikáns (P0,5%) értékeket is jelöltük. Az inkubáció során bizonyítást nyert, hogy a kitenyésztheto mikrobacsoportok érzékenysége különbözo az adott herbicid- és szennyvízadagokkal szemben. Az anyagok közötti interakció az egyes komponensek külön-külön kimutatott hatását módosíthatja, ami a vizsgálati körülmények között a kokszolói szennyvíz toxikus cián-, rodanid- és fenoltartalma miatt a kitenyésztheto mikrobaszám további csökkenésében nyilvánult meg. Legérzékenyebb mikrobacsoportnak - a korábbi eredményekkel megegyezoen - a nitrogénköto baktériumok bizonyultak. A sugárgombák és a kitenyésztett Bacillus faj csíraszámát        ugyanakkor a herbicid 0,01 mg·kg-1 mennyiségei serkentették, amely hatás a sugárgombáknál az ipari szennyvízzel való kombinációkban is fennmaradt. A mikrobacsoportok eltéro érzékenysége miatt a vizsgált talaj mikrobaközös-ségeinek az összetétele és esetleges aktivitása is módosult.

Restricted access
Authors: Gergely Dobrik, Levente Tapasztó and László Biró

In this article, we present a method, which is suitable for the realization of graphene-based nanostructures by scanning tunneling microscopy lithography. Graphene nanoribbons (GNRs) and other more complicated nanoarchitectures like: GNR networks, triangular quantum-billiards, etc. can be created with controlled shape and crystallographic orientation. The cutting process operates with nanometer accuracy. After the lithography process the same STM tip is suitable for acquiring atomic resolution images on the nanoarchitectures created by STM lithography. The experimental observation of long range electronic superstructures indicates the long phase coherence length in graphene nanostructures even at room temperature.

Open access
Authors: László Simon, Borbála Biró, Éva Széles and Sándor Balázsy

Tenyészedényes kísérletben tanulmányoztuk, hogy a Ramann-féle rozsdabarna erdőtalajba kijuttatott nátrium-szelenitből (2,5 mg·kg -1 Se), illetve nátrium-szelenátból (2,5 mg·kg -1 Se) mennyi szelént akkumulál hajtásában a szareptai mustár és a takarmányretek. Megállapítottuk, hogy szelenit-kijuttatás esetén a hajtásba egy nagyságrenddel kevesebb szelén kerül be, mint a talaj szelenátkezelése esetén. Utóbbi esetben a szareptai mustár hajtásában 585, a takarmányretekében 684 mg·g -1 szelént mértünk. Mindez a hajtások szárazanyag-hozamának 53-85%-os visszaesését eredményezte. A transzport indexek kiszámításával megállapítottuk, hogy a növények által felvett szelén 40-50%-a szállítódott át a fitoextrakció során könnyen betakarítható hajtásba. A rizoszférából vett talajmintákban a domináns faj a Corynebacterium volt. A rizoszférában szintén jelen lévő Bacillus és Pseudomonas fajokról feltételezhetjük azonban - melyek a növénynövekedést serkentő ún. PGPR baktériumok közé tartoznak -, hogy a talajba mesterségesen kijuttatva stimulálják a növények szelénfelvételét (fitoextrakcióját), illetve fitovolatizációját. A nagyhörcsöki mikroelem-terheléses szabadföldi tartamkísérletben a mészlepedékes csernozjom talajba 1991-ben 30-810 kg·ha -1 nátrium-szelenitet juttattak ki. A kijuttatott szelén nagy része időközben a mélyebb rétegekbe mosódott le, és szelenáttá oxidálódott. Annak ellenére azonban, hogy a szelénkezelt parcellák 0-20 cm-es rétegében mindössze 2,3-8,0 mg·kg -1 volt az „összes”(cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 -oldható) szeléntartalom, a lucerna hajtásában 2005 őszén 85,3-727 mg·g -1 szelént mértünk. A koncentrációhányadosok kiszámolásával megállapítottuk, hogy a talaj szeléntartalmának növekedésével lineárisan nőtt a lucerna hajtásába került szelénmennyiség. A feltalajból kitenyészthető mikrobák (heterotrófok, spóraképzők, sugárgombák és mikroszkopikus gombák) átlagos sejtszáma még a legnagyobb (270 vagy 810 kg·ha -1 ) szelénkezelésben részesült parcellák talajában sem csökkent szignifikáns mértékben. Ezekben a talajmintákban Staphylococcus , Streptococcus , Actinomyces , Corynebacterium és Bacillus fajokat azonosítottuk.

Restricted access

A Bacillus thuringiensis cry1Ab endotoxint termelő transzgénikus kukorica (DK440BTY) és izogénes, toxint nem termelő kukorica (DK440) rizoszféráját jellemeztük talajbiológiai eszközökkel, illetve összehasonlító értékelést végeztünk egy vegetációs periódus három mintavételi időszakában. Telepszámlálásos módszerrel meghatároztuk néhány kitenyészthető mikrobacsoport (heterotrófok, oligotrófok, spórás mikrooganizmusok, szabadon élő N2-kötők és mikroszkopikus gombák) csíraszámát a rizoszféra talajában. Elvégeztük a mikrobiális össz-aktivitás vizsgálatát fluoreszcein-diacetát (FDA) hidrolízisének mérésével, illetve nyomon követtük a gyökérrendszer szimbiotikus struktúráinak, azaz az arbuszkuláris mikorrhiza gombák kolonizációjának a működőképességét is. A rizoszférához szorosan kapcsolódó talajrészben a szabadon élő szaprotróf Trichoderma gombák faji diverzitásának az alakulását ellenőriztük.  Megállapítottuk, hogy a belső rizoszféra (endoriza) mikroszimbiontás kolonizációja az első mintavétel során (2001. június) szignifikánsan kisebb aktivitást mutatott, és csökkent a gomba működőképességét jelző arbuszkulumok mennyisége is. A további mintavételek során (2001. augusztus és október) azonban ezek a különbségek nem jelentkeztek, a szimbiózis működőképessége helyreállt. A varianciaanalízis azonban összesített hatásban szignifikáns különbséget jelzett. A gyökérfelszín kitenyészthető mikrobacsoportjainak csíraszámában nem adódott statisztikailag igazolható különbség a kétféle növény között. Az FDA módszerrel kimutatható össz-mikrobiális aktivitást ugyanakkor mindegyik mintavételnél nagyobbnak találtuk a Bt-kukorica rizoszférájában, amiből a fiziológiai tulajdonságok megváltozására következtettünk. A transzgénikus növény gyökérhatásának távolabbi részén, a külső rizoszférában a Trichodema gombák száma és faji összetétele csak szezonális változásokat mutatott, de nem különbözött szignifikánsan a génmódosított növénynél. Eredményeink jelzik a génmódosítás közvetett hatását a rizoszférában található „nem célzott” szervezetek összetételére vagy aktivitására, és felhívják a figyelmet a további, tartamjellegű vizsgálatok szükségességére is. 

Restricted access
Restricted access