Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for

  • Author or Editor: László Brassai x
Clear All Modify Search

A személyiség egzisztenciális/spirituális tartományának szerepe a serdülőkori egészségmagatartásban az egészségpszichológia szempontjából kevéssé vizsgált terület. Jelen tanulmányunk erdélyi serdülők (N = 406; 15–18 évesek, átlagéletkor = 16,5 év; 42,1% fiú, 57,9% lány) körében végzett vizsgálat eredményein alapul, amelynek fókuszában az élet értelmessége és az egészség-, valamint rizikómagatartások összefüggésének vizsgálata áll. Esélyhányadosok segítségével elemzésünk rávilágított az értelemkeresés és a reményvesztettség ellentétes irányú összefüggésére (például az értelem keresése és a rizikómagatartás összefüggésére az esélyhányados: OR = 0,798, 95% CI = 0,674–0,946, p < 0,01; a reményvesztettség esetében ugyanakkor OR =1,149, 95% CI = 1,032–1,279, p < 0,05). Adataink kiemelik, hogy az élet értelmességére irányuló keresés nem negatív hiányállapot, hanem ellenkezőleg, a jelentésteremtéssel összefüggő aktív, kognitív-motivációs struktúra. Az eredmények ugyanakkor rámutatnak, hogy serdülőkorban az egészség- és rizikómagatartások viszonylatában az értelemkeresés befolyása az élet értelmességénél meghatározóbb.

Restricted access

Annak ellenére, hogy az élet értelmessége kiemelt fejlődés-lélektani cél, a szakirodalom elenyészően keveset foglalkozik az élet értelmességét meghatározó tényezőkkel serdülőkorban. Jelen tanulmányunkban egyéni szintű, szociokognitív és család szintű, kapcsolati tényezők szerepét vizsgáltuk az élet értelmességének a megélésében 15–19 éves (47,8%-a fiúk) erdélyi középiskolásoknál (N=1944). Míg az énhatékonyság, az önszabályozott viselkedés, a szülői társas támogatottsággal való elégedettség és az anyai elfogadó bánásmód pozitív, az apai ellenőrző bánásmód negatív összefüggést mutatott az élet megélt értelmességével, a vizsgált mintában. Ugyanakkor a társas összehasonlítás csak a fiúk, az apai elfogadó bánásmód pedig csak a lányok esetében függött össze az élet értelmességével. A talált eredmények felhívják a figyelmet azokra a szociokulturális hatásokra, amelyek a nemiszerep-szocializáció által érvényesülnek az élet értelmességének a megélésében serdülőkorban, egyben támpontokat adva a preventív és fejlesztő célú beavatkozások számára.

Restricted access

Kutatásunkban a proszocialitás és az élet értelmességére irányuló keresés szerepét vizsgáltuk a szerhasználattal összefüggésben erdélyi serdülőkorúak mintájában (N = 980, átlagéletkor = 14 év, a minta 59,7%-a fiú). Míg az első változó kapcsolata a szerhasználattal széleskörűen vizsgált, a második változóval kapcsolatban az empirikus eredmények hiányosak és ellentmondásosak. A logisztikus regresszióelemzés az értelemkeresés és a proszocialitás nemenként eltérő összefüggés-mintázatát tárta fel a dohányzási és szeszesital-fogyasztási státusz vonatkozásában. Az élet értelmességére irányuló keresés a fiúk esetében mindkét vizsgált pszichoaktív szer (dohányzás: OR = 0,893, p<0,01; 95%-os CI = 0,855–0,917; szeszesital-fogyasztás: OR = 0,884, p<0,001; 95% CI = 0,835–0,928) esetében negatív prediktornak bizonyult, a lányok esetében viszont csak a szeszesital-fogyasztás esetében (OR = 0,963, p<0,01; 95% CI = 0,935–0,999). Továbbá, a lányok körében a konstruktív magatartás a dohányzásra (OR = 0,905, p<0,001; 95% CI = 0,879–0,938), valamint a szeszesitalfogyasztásra (OR = 0,934, p<0,05; 95% CI = 0,899–0,971) vonatkozóan bizonyult védőfaktornak, az együttműködés pedig a szeszesital-fogyasztással (OR = 0,951, p<0,05; 95% CI = 0,921–0,992) mutatott összefüggést. A fiúk esetében a szociális aktivitás a dohányzás (OR = 0,917, p<0,05; 95% CI = 0,871–0,941) és a szeszesital-fogyasztás (OR = 0,891, p<0,01; 95% CI = 0,851–0,937) megbízható prediktora. Eredményeink megerősítik a proszocialitás és az élet értelmességére irányuló keresés lehetséges egészségvédő következményeit a serdülőkorú populációban.

Restricted access

A vizsgálat szociodemográfiai, valamint egyéni és magatartási változók dohányzásra és szeszesital-fogyasztásra gyakorolt hatását kívánja igazolni a serdülőkori erdélyi mintán. A 14 és 19 év közötti serdülők (N = 290) önkitöltéses kérdőíves vizsgálatának eredményei szerint a dohányzás életprevalenciájában a következő változók bizonyultak prediktornak: a jó magaviselet és a vallásos hit. Mind az élet-, mind pedig a havi prevalencia esetében a következő rizikótényezőket igazoltuk: az életkort, az egyszülős és újraalakult családi státust, a zsebpénzt, a dohányzó barátokat, a leszokási próbálkozást és a házon kívül töltött esték számát. A szeszesital-fogyasztás tekintetében prediktor tényezőnek bizonyult az életprevalencia szintjén az életkor, a havi prevalencia szintjén az anya iskolai végzettsége és a jó magaviselet, mind az élet-, mind pedig a havi prevalencia szintjén a szeszesital-fogyasztó barátok, a házon kívül töltött esték száma és a vallásos hit. A vizsgált összefüggések tekintetében az életkor és a kortárshatások többszörösen igazolt hatása mellett a mintára nézve kiemelt figyelmet érdemel a házon kívül töltött esték számának kockázatnövelő, a vallásos hitnek pedig a protektív szerepe.

Restricted access

Serdülőkorban az egészségmagatartás és a protektív tényezők a prevenció kiemelt érdeklődési területét képezik. A leggyakrabban vizsgált egészségmagatartási formák serdülőkorban a dohányzás, alkoholfogyasztás (mint egészségkockázati magatartások), a fizikai aktivitás és a táplálkozáskontroll (mint egészségvédő magatartások). Jelen kutatásunk ezen egészségmagatartások és bizonyos protektív tényezők összefüggéseire összpontosít. Adatainkat 1977, IX-XII.-es erdélyi diáktól nyertük, önkitöltős kérdőíves módszerrel, 2006 tavaszán. Az egészséggel kapcsolatos magatartási formák regresszióanalíziséből nyert adataink arra hívják fel a figyelmet, hogy az egészségvédő magatartás nem egyszerűen az egészségkockázati magatartásformák hiánya, hanem egészségtudatos döntés eredménye. A sportolás és a táplálkozáskontroll meghatározói a jövőorientáltság és az önszabályozott viselkedés, míg a szerfogyasztás legfontosabb prediktora az élet értelmébe vetett hit („életcélok és kapcsolatok” változó) hiánya volt. Az énhatékonyság sajátos helyzetére utal az, hogy mindkét egészségmagatartási típus esetében pozitív előjellel szerepelt az eredmények között. Kutatási eredményeink megerősítik a protektív pszichológiai hatások szerepét a fiatalok egészségtudatos viselkedésének kialakításában, illetve az egészségkockázati magatartásformák megelőzésében.

Restricted access

A serdülőkori táplálkozási magatartás szerepe meghatározó mind a pozitív bio-pszicho-szociális fejlődés folyamatában, mind a felnőttkori egészséges életmód kialakításában. Vizsgálatunk célja a táplálkozáskontrollal összefüggésbe hozható egyénszintű, családi és transzperszonális tényezők vizsgálata. Adatainkat 1977 erdélyi serdülőtől (15–19 évesek) nyertük, önkitöltős kérdőíves módszerrel. Eredményeink a táplálkozáskontrollban nemi és életkori sajátosságokat igazolnak. A táplálkozással kapcsolatos tudatosságban a kognitív-kontroll tényezők mellett kiemelt szerepet játszanak a családi és transzperszonális tényezők. A nemzetközi vizsgálati eredményekkel ellentétben mintánkban az énhatékonyságnak az étkezés magatartással kapcsolatos meghatározó szerepe nem igazolódik. Ezzel ellentétben felértékelődik a szülői bánásmód és az elégedettség a szülői támogatással, és bár nemekhez, valamint életkorhoz kötötten, de igazolást nyer a transzperszonális tényezők szerepe. Az egyénszintű jóllétmutatók szintén összefüggésben állnak az étkezési magatartással, igazolva, hogy a táplálkozáskontroll a fiatalok életminőségének meghatározó eleme.

Restricted access

A number of factors have been investigated as important determinants of adolescent health-related behaviour among which values occupy a special place. A growing number of studies of adolescents’ health-related behaviours include cultural factors. The main goal of the present study was to investigate how a set of values preferred by youth influence their health-related behaviours using a cross-cultural study design of samples of youth from Szeged, Hungary ( N = 160), and Târgu Mureş (Marosvásárhely), Transylvania, Rumania ( N = 124). Data were collected using a self-administered questionnaire. The following values were investigated: filial piety, familism, machismo, collectivism and fatalism. In addition, four health-related behaviours were measured: smoking, alcohol use, marijuana use and sports activity. Irrespective of culture, female students tend to prefer filial piety, collectivism, whereas male students reported higher scores on machismo. Male students in Hungary tend to report higher levels of marijuana use, whereas males from the Transylvanian sample report a higher engagement in sports activity. Alcohol use is more common among males in both samples. Some important cultural differences in the relationship between values and health-related behaviours may also be detected. Among youth in Hungary, fatalism is related to higher levels of substance use. Machismo, on the other hand, plays a role in higher levels of sports activity in the Transylvanian sample. Finally, preferring social values, such as filial piety, familism and collectivism, may be associated with lower levels of substance use or higher levels of sports activity, that is, a more favourable health behaviour pattern in both samples.

Restricted access

In the paper hardware implemented artificial neural network used for trajectory control of a mobile robot is presented. As a controller RBF (Radial Basis Function) type hardware implemented artificial neural network has been used. There are presented the structure of the neural network implemented on an FPGA system, the main modules of the system, the on chip training.As a robot, a mobile robot with three wheels has been chosen. The left and right side wheels are driven by DC motors and the third one is a free-wheel. The robot position is determined from the image sequence captured by a camera. Finally, measurement results based on the robot model and on the real system will be presented.

Restricted access

This paper demonstrates, that input patterns can be encoded in the synaptic weights by local Hebbian delay-learning of spiking neurons (SN), where, after learning, the firing time of an output neuron reflects the distance of the evaluated pattern to its learned input pattern thus realizing a kind of RBF behavior. Furthermore, the paper shows, that temporal spike-time coding and Hebbian learning is a viable means for unsupervised computation in a network of SNs, as the network is capable of clustering realistic data. Then, two versions — with and without embedded micro-controllers — of a SNN are implemented for the aforementioned task.

Restricted access