Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: László Csapó x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: László Barna, István Gyenes, Levente Kiss and Kálmán Csapó

Az egyenes hasizom (musculus rectus abdominis) hüvelyében keletkező haematoma egy ritkán előforduló, sokszor diagnosztikai nehézséget okozó kórkép. A szerzők három, véralvadásgátló kezelésben részesült betegüknél észlelték a kórkép előfordulását. Mindhárom beteg nőbeteg volt, közülük ketten károsodott vesefunkciójúak voltak. Mindegyik beteg thrombocytaaggregáció-gátló kezelésben is részesült. Az antikoaguláns szer (két esetben alacsony molekulatömegű heparin, egy esetben warfarin) túlzott véralvadásgátlást eredményezett. A fizikális vizsgálattal sejthető diagnózist két esetben hasi ultrahang, egy esetben komputertomográfia igazolta. Két beteg került műtétre, egy konzervatív kezelés mellett gyógyult. A rectushüvely-haematoma megelőzése érdekében a szerzők javasolják az antikoaguláns kezelés különösen gondos alkalmazását idősebb nőbetegeknél, valamint károsodott vesefunkció esetén, főképpen, ha a beteg thrombocytaaggregáció-gátlót is kap.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Szabolcs Szappanos, Róbert Farkas, Zoltán Lőcsei, Zoltán László, Judit Kalincsák, Szabolcs Bellyei, Zsolt Sebestyén, László Csapó, Klára Sebestyén, Judit Halász, Zoltán Musch, Tamás Beöthe, László Farkas and László Mangel

Bevezetés: A prosztatarák az idősebb életkor és a fejlett világ daganatos megbetegedése. Lokalizált prosztatarák esetében a műtéti ellátás mellett komoly szerepe van a definitív sugárkezelésnek. Célkitűzés: A szerzők intézetében telepített Novalis TX gyorsító segítségével úgynevezett intenzitásmodulált sugárterápia, annak dinamikus ívbesugárzással elvégzett formája, illetve verifikáció során háromdimenziós lágy szöveti képellenőrzést biztosító, integrált kilovoltos cone-beam komputertomográfiával végzett képvezérelt sugárterápia került bevezetésre, amely módszerekkel szerzett első tapasztalataikat ismertetik a szerzők. Módszer: 2011 decembere és 2013 februárja között, dóziseszkalációt követően, 102 dinamikus ívbesugárzással elvégzett kezelést végeztek, majd 10-10 szelektált, alacsony és magas kockázatú betegnél (átlagéletkor 72,5 év) elkészítették a háromdimenziós konformális besugárzási terveket is. Azonos célterület-lefedettség mellett összevetették a rizikószervek dózisterhelését. Eredmények: A dinamikus ívbesugárzással elvégzett kezelések mellett a rizikószervek szignifikánsan alacsonyabb dózisterhelését érték el, amelyet a kedvező korai mellékhatásprofil is alátámaszt. Következtetések: Az intenzitásmodulált sugárterápia dinamikus ívbesugárzással elvégzett formája biztonsággal alkalmazott standard kezelési módozattá vált a szerzők intézetében. Késői mellékhatások és lokális kontroll további vizsgálata szükséges. Orv. Hetil., 2014, 155(32), 1265–1272.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: András Jánosi, Péter Ofner, Béla Merkely, Péter Polgár, Károly Zámolyi, Róbert Gábor Kiss, István Édes, Kálmán Csapó, Lajos Nagy, Géza Lupkovics, Béla Herceg, János Tomcsányi, Zoltán László, András Vértes, János Simon, András Katona, Ferenc Juhász, Ferenc Bajkó, Imre Varjú and Elek Dinya

Bevezetés: A heveny szívizominfraktust elszenvedett betegek halálozására vonatkozó hazai adatok hiányosak. Célkitűzés: A szerzők a Magyar Infarctus Regiszterben szereplő 8582 infarktusos beteg (4981 ST-elevációval járó myocardialis infarctus) adatainak elemzésével a kórházi, a 30 napos és az egyéves halálozás vizsgálatát tűzték ki célul. Budapest öt kerületében rögzítették a prehospitális haláleseteket. Módszer: A halálozás kockázati tényezőinek vizsgálatára logisztikus regressziós analízist végeztek, majd ellenőrizték a modell illeszkedését. Eredmények: A kórházi, a 30 napos, illetve az egyéves halálozás az ST-elevációval járó infarktusos betegcsoportban 3,7%, 9,5%, illetve 16,5%, a nem ST-elevációs betegcsoportban 4%, 9,8% és 21,7% volt. A nem ST-elevációval járó infarktus miatt kezelt betegek egyéves halálozása szignifikánsan magasabb volt. A halálozás kockázati tényezőit vizsgálva az életkor, a Killip-stádium, a kórelőzményben szereplő myocardialis infarctus, stroke, valamint a diabetes bizonyult prognosztikus jelentőségűnek. A percutan coronariaintervenció mindkét típusú infarktusban nagyon jelentősen javította a betegek rövid és hosszú távú életkilátásait. Következtetések: A prehospitális halálozás igen jelentős volt, a 30 napon belül bekövetkező események 72,5%-a kórházon kívül történt. Orv. Hetil., 2013, 154, 1297–1302.

Open access