Search Results
You are looking at 1 - 3 of 3 items for
- Author or Editor: László Csapó x
- All content x
Az egyenes hasizom (musculus rectus abdominis) hüvelyében keletkező haematoma egy ritkán előforduló, sokszor diagnosztikai nehézséget okozó kórkép. A szerzők három, véralvadásgátló kezelésben részesült betegüknél észlelték a kórkép előfordulását. Mindhárom beteg nőbeteg volt, közülük ketten károsodott vesefunkciójúak voltak. Mindegyik beteg thrombocytaaggregáció-gátló kezelésben is részesült. Az antikoaguláns szer (két esetben alacsony molekulatömegű heparin, egy esetben warfarin) túlzott véralvadásgátlást eredményezett. A fizikális vizsgálattal sejthető diagnózist két esetben hasi ultrahang, egy esetben komputertomográfia igazolta. Két beteg került műtétre, egy konzervatív kezelés mellett gyógyult. A rectushüvely-haematoma megelőzése érdekében a szerzők javasolják az antikoaguláns kezelés különösen gondos alkalmazását idősebb nőbetegeknél, valamint károsodott vesefunkció esetén, főképpen, ha a beteg thrombocytaaggregáció-gátlót is kap.
Bevezetés: A prosztatarák az idősebb életkor és a fejlett világ daganatos megbetegedése. Lokalizált prosztatarák esetében a műtéti ellátás mellett komoly szerepe van a definitív sugárkezelésnek. Célkitűzés: A szerzők intézetében telepített Novalis TX gyorsító segítségével úgynevezett intenzitásmodulált sugárterápia, annak dinamikus ívbesugárzással elvégzett formája, illetve verifikáció során háromdimenziós lágy szöveti képellenőrzést biztosító, integrált kilovoltos cone-beam komputertomográfiával végzett képvezérelt sugárterápia került bevezetésre, amely módszerekkel szerzett első tapasztalataikat ismertetik a szerzők. Módszer: 2011 decembere és 2013 februárja között, dóziseszkalációt követően, 102 dinamikus ívbesugárzással elvégzett kezelést végeztek, majd 10-10 szelektált, alacsony és magas kockázatú betegnél (átlagéletkor 72,5 év) elkészítették a háromdimenziós konformális besugárzási terveket is. Azonos célterület-lefedettség mellett összevetették a rizikószervek dózisterhelését. Eredmények: A dinamikus ívbesugárzással elvégzett kezelések mellett a rizikószervek szignifikánsan alacsonyabb dózisterhelését érték el, amelyet a kedvező korai mellékhatásprofil is alátámaszt. Következtetések: Az intenzitásmodulált sugárterápia dinamikus ívbesugárzással elvégzett formája biztonsággal alkalmazott standard kezelési módozattá vált a szerzők intézetében. Késői mellékhatások és lokális kontroll további vizsgálata szükséges. Orv. Hetil., 2014, 155(32), 1265–1272.
Bevezetés: A heveny szívizominfraktust elszenvedett betegek halálozására vonatkozó hazai adatok hiányosak. Célkitűzés: A szerzők a Magyar Infarctus Regiszterben szereplő 8582 infarktusos beteg (4981 ST-elevációval járó myocardialis infarctus) adatainak elemzésével a kórházi, a 30 napos és az egyéves halálozás vizsgálatát tűzték ki célul. Budapest öt kerületében rögzítették a prehospitális haláleseteket. Módszer: A halálozás kockázati tényezőinek vizsgálatára logisztikus regressziós analízist végeztek, majd ellenőrizték a modell illeszkedését. Eredmények: A kórházi, a 30 napos, illetve az egyéves halálozás az ST-elevációval járó infarktusos betegcsoportban 3,7%, 9,5%, illetve 16,5%, a nem ST-elevációs betegcsoportban 4%, 9,8% és 21,7% volt. A nem ST-elevációval járó infarktus miatt kezelt betegek egyéves halálozása szignifikánsan magasabb volt. A halálozás kockázati tényezőit vizsgálva az életkor, a Killip-stádium, a kórelőzményben szereplő myocardialis infarctus, stroke, valamint a diabetes bizonyult prognosztikus jelentőségűnek. A percutan coronariaintervenció mindkét típusú infarktusban nagyon jelentősen javította a betegek rövid és hosszú távú életkilátásait. Következtetések: A prehospitális halálozás igen jelentős volt, a 30 napon belül bekövetkező események 72,5%-a kórházon kívül történt. Orv. Hetil., 2013, 154, 1297–1302.
