Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: László Cseke x
Clear All Modify Search
Authors: Gábor Pavlovics, László Cseke, András Papp and Örs Péter Horváth

Absztrakt

Bevezetés: A nyelőcső-rekonstrukció speciális, szövődményes eseteiben plasztikai sebészeti módszereket alkalmaztunk. Myocutan lebenyeket használtunk a nyaki nyelőcső partialis hiányainak pótlására, nyaki lágyrész-hiányok kitöltésére, valamint varratvonalak biztosítására. Mikrosebészeti technikát alkalmaztunk szabad jejunumgraft átültetéséhez és supercharged colonnal történő pótlásához. Beteganyag és módszer: 1998 és 2012 áprilisa között 5 esetben használtunk m. pectoralis major myocutan vagy izomlebenyt. 38 esetben mikrosebészeti technika felhasználásával rekonstruáltuk az oesophagust, 34 szabad jejunumgraftot és 4 „supercharged” colont alkalmaztunk. Eredmények: 23 primer helyreállítás történt pharyngo-laryngectomiát követően, 15 betegnél szekunder rekonstrukciót végeztünk korábbi pótlások szövődménye(i) vagy recidiváló tumor miatt. Tapasztalatainak bővülésével szabad jejunumgraftot használtunk a nyelőcső teljes thoracalis szakaszának pótlására is. Három graft necrotizált, kettő anastomosisthrombosis, egy MRSA-infekció következtében. Összefoglalás: Nyelőcsősebész és plasztikai sebész együttműködésével a nyelőcsőpótlás nehéz, szövődményes esetei is elfogadható szövődményaránnyal kezelhetők.

Restricted access
Authors: Dezső Kelemen, Róbert Papp, László Cseke and Örs Péter Horváth

Absztrakt

Bevezetés: A szerzők centrális pancreatectomia kapcsán nyert tapasztalataikról számolnak be, rövid irodalmi áttekintést is nyújtva. Anyag és módszerek: 7 betegnél végeztek centrális pancreatectomiát benignus vagy alacsony malignitású daganat miatt, illetve egy esetben pancreasruptura volt az indikáció. Leggyakrabban alkalmazott technikájuk során a pancreas distalis részét Roux-kacsba szájaztatták, a proximalis metszlapot varratokkal zárták, majd jejunummal fedték. Eredmények: Összesen három szövődményük volt (37%), míg reoperációra nem került sor, beteget nem vesztettek el. A nyomon követés során sem az endocrin, sem az exocrin működésben károsodást nem észleltek. Következtetések: Megfelelő javallattal és technikával elvégezve a centrális pancreatectomia biztonságos műtét, és kiváló funkcionális eredménnyel jár.

Restricted access
Authors: Gábor Varga, László Cseke, Katalin Kalmár and Örs Péter Horváth

Absztrakt

A duodeno-gastrooesophagealis refluxbetegség komplex motilitási zavar, melynek kezelése (gyógyszeres és sebészi) mind a mai napig nem egységesen elfogadott. Tanulmányunk célja, hogy ismertessük a duodeno-gastrooesophagealis refluxbetegség kezelésével kapcsolatos tapasztalatainkat.

A tanulmányba azok a gastrooesophagealis refluxos betegek kerültek, akiknél terápiarezisztens epigastrialis panaszok, epés regurgitáció hátterében 24 órás kétcsatornás gyomor-, nyelőcső-Bilitec-vizsgálat kóros mértékű duodenogastricus refluxot igazolt. Mind a négy nőbetegnél (átlagéletkor 41,75 év (32–53)) duodenal switch műtétet végeztünk. A betegek 75%-ában korábban cholecystectomia történt. Az átlagos utánkövetési idő 24,25 (21–30) hónap volt.

Mind a 4 betegnél korábban gastrooesophagealis reflux betegség miatt antirefluxműtétre került sor. Közülük egy betegnél recidív gastrooesophagealis reflux is igazolódott, nála refundoplicatiót is végeztünk. Perioperatív szövődményt, mortalitást nem észleltünk. Utánkövetés során mind a négy beteg panaszmentessé vált, azonban egy betegnél az egyéves kontrollvizsgálat során végzett 24 órás nyelőcső-pH-monitorozás kóros mértékű savas refluxot igazolt.

Gastrooesophagealis reflux betegeknél antirefluxműtét után jelentkező epigastrialis panaszok hátterében kóros mértékű duodenogastricus reflux állhat. Erre prediszponáló tényező lehet a korábban elvégzett cholecystetomia. Gyógyszeres kezelésre nem javuló, funkcionális vizsgálatokkal igazolt kóros mértékű duodenogastricus reflux kezelésére duodenal switch műtét jó eredménnyel alkalmazható.

Restricted access
Authors: Zsolt Káposztás, Katalin Kalmár, László Cseke, László Illényi, Dezső Kelemen and Örs Péter Horváth

Abstract

Background: In spite of the increase in radicality and extended resections, the prognosis of gastric cancer is very poor. Surgical resection is the only effective therapy. The morbidity and mortality of surgical interventions decreased during the last years.

Method: The aim of this study was to evaluate the prognostic effect of different factors on survival of gastric cancer. A retrospective study of 483 patients with gastric cancer was performed. Data were collected from January 1993 to December 2002. There were 380 resections, 267 (70,2%) total gastrectomies, 93 (24.8%) distal resections and 20 (5.2%) proximal resections. Epidemiological factors, tumour and treatment related parameters were analysed. Kaplan-Meier method was used to assess survival and Cox regression analysis to evaluate the effect of prognostic factors on survival.

Results: The rate of R0 resections was 73.4% for total gastrectomy, and 73% for distal gastrectomy. The five-year overall survival of the entire population was 26.08%, 36.2% of the resected patients and 69.05% of curative resections. In concordance with literature findings, radicality of resection, depth of tumour invasion and lymph node metastases proved to be the most powerful independent prognostic factors.

Conclusion: Prognosis of gastric cancer can be remarkably improved by a complete resection of the tumour and its lymphatic drainage, even if extension of the resection is needed.

Restricted access
Authors: László Sikorszki, Örs Péter Horváth, András Papp, László Cseke and Gábor Pavlovics

Absztrakt

Esetismertetés: A szerzők a PTE KK Sebészeti Klinikán korrozív nyelőcsősérülés után 44 évvel a bőrcső-colon anastomosis területén, a nyakon kialakult vastagbél-adenocarcinoma operatív megoldását ismertetik. Megbeszélés: Betegüknél ezen műtétet megelőzően 44 évvel sósav ivását követően kialakult középsúlyos nyelőcső-, gyomor- és gégesérülés után sorozatos gégeplasztikák, majd végleges tracheostomia, illetve nyelőcső-eltávolítás történt, pylorus plasztikával, két ülésben végzett ileocolon transzpozíciójával. A műtét során antethoracalis nyelőcsőképzést végeztek ileocolonnal és bőrcső-kiegészítéssel. A felvitt colonban 44 évvel később kifekélyesedett adenocarcinoma igazolódott, melyet resecáltak és mikro-éranastomosisok alkalmazásával izolált jejunumszegmentum átültetésével állították helyre a beteg nyelésképességét.

Restricted access
Authors: Ivett Hegedűs, Csaba Csizmadia, Zoltán Lomb, László Cseke, Yadamsuren Enkh-Amar, László Pajor and Barna Bogner

Közleményünkben egy protonpumpagátló kezeléssel összefüggésben kialakult, táplálkozási nehezítettség miatt teljes gastrectomiához vezető, továbbá egy passzázszavart még nem okozó masszív fundusmirigy-polyposis esetét mutatjuk be, emellett irodalmi áttekintést adunk az elváltozás gyakoriságáról és kialakulásának hátteréről, és ennek kapcsán röviden összefoglaljuk a protonpumpagátló kezelés és egyéb makro- és mikromorfológiai gastricus eltérések esetleges kapcsolatát vizsgáló tanulmányok eredményeit. A gastrectomiához vezető masszív fundusmirigy-polyposis a tartós protonpumpagátló kezelés ritka szövődménye, saját esetünk a második közölt a világon, de a terápia elterjedtsége miatt ennek gyakoribbá válása várható. Orv. Hetil., 2012, 153, 351–356.

Restricted access
Authors: András Papp, László Cseke, Gábor Pavlovics, Róbert Farkas, Gábor Varga, Sándor Márton, László Pótó, Olga Ésik and Örs Péter Horváth

Absztrakt

Cél: Összehasonlítani a preoperatív alkalmazott kemo-radioterápia (CRT) segítségével elért eredményeinket különböző lokalizáciojú nyelőcső laphámrákok esetében.

Módszer: 1997 és 2005 között klinikánkon 102 előrehaladott stádiumban lévő nyelőcsőrákos beteg részesült preoperatív kezelésben. 40 esetben a daganat a nyelőcső felső harmadában (I. csoport), 62 esetben a középső harmadában (II. csoport) helyezkedett el. A túlélési eredményeket történelmi kontrollcsoporttal vetettük össze, majd a kombinált kezelésben részesült betegeknél a különböző lokalizációjú csoportokat hasonlítottuk össze.

Eredmények: A történelmi kontrollcsoporttal történt összevetés szignifikáns túlélésbeni javulást igazolt a neoadjuváns kezelés hatására (p:0,0042). Az I-es csoportban 70%-ban került sor reszekcióra, ezek 50%-ában komplett patológiai remisszió (pCR) volt megfigyelhető. A perioperatív morbiditás 43%-os, a perioperatív mortalitás 14%-os volt. A II-es csoportban 69%-ban végeztünk reszekciót, pCR-t 7%-ban észleltünk. A perioperatív morbiditásunk 62%, a perioperatív mortalitásunk 18%-nak adódott. Az R0 reszekciók aránya (82% vs. 84%) és az átlagos túlélés (21 vs. 22 hónap) hasonló volt a két csoportban, azonban a pCR szignifikánsan jobb túlélést jelentett.

Következtetés: A multimodális kezelés alkalmazása javítja a túlélést lokálisan előrehaladott nyelőcső laphámrákok esetén. Az I. csoportban észlelt szignifikánsan több komplett patológiai remisszió alapján úgy tűnik, hogy a felső harmadi lokalizációjú nyelőcső laphámrákok jobban reagálnak a multimodális kezelésre, mely új prognosztikai tényezőként szerepelhet a lokálisan előrehaladott nyelőcsőrákok kezelésében.

Restricted access
Authors: András Papp, László Cseke, Gábor Varga, Gábor Pavlovics, László Potó, Sándor Márton, Róbert Farkas, Szabolcs Bellyei and Örs Péter Horváth

Absztrakt

Bevezetés: A nyaki elhelyezkedésű nyelőcsőlaphámrák kritikus lokalizációjú, mert gyakran csak kiterjesztett műtéttel távolítható el (laryngo-pharyngo-oesophagectomia). Az utóbbi évtizedben a neoadjuváns kemo-radioterápia bevezetése azonban hatásosnak bizonyult az előrehaladott nyelőcsőlaphámrákok kezelésében. Beteganyag és módszer: Klinikánkon 1997 novembere és 2012 januárja között összesen 55 beteg részesült preoperatív kemo-radioterápiában lokálisan előrehaladott, felső harmadi nyelőcsőlaphámrák miatt. A kezelés során 3960 cGy összdózisú sugárterápiát kaptak 180 cGy frakciókban, valamint szimultán Cisplatin és 5-FU kemoterápiában részesültek. A kezelést követően 4–6 héttel az ismételt vizsgálatok eredményétől függően döntöttünk a műtétről. Eredmények: A nyaki elhelyezkedésű nyelőcsőtumoros betegeknél összesen 35 esetben (64%) végeztünk nyelőcső-resectiót vagy laryngo-pharyngectomiát. A műtéti resecatum hisztopatológiai vizsgálata 16 betegnél (16/35, 46%) komplett remissiót (pCR) igazolt. A perioperatív mortalitásunk és az anastomosiselégtelenség ugyanolyan számban fordult elő 5/35 (14%). Az R0 resectiók aránya 82% volt, a 2 és 5 éves túlélés 41%, illetve 18% lett. 19 esetben gégemegtartó pharyngo-oesophagectomiát, 11 esetben laryngo-pharyngectomiát végeztünk, utóbbi esetben a rekonstrukció szabad jejunum-transzplantációval történt. Következtetés: A magas arányú pCR (46%) igazolja, hogy a felső harmadi nyelőcsőtumorok jobban reagálnak a multimodális kezelésre. 30 esetben a neoadjuváns kezelés eredményezte tumorregressio lehetővé tette a laryngo-pharyngo-oesophagectomia elkerülését.

Restricted access