Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: László Daragó x
  • All content x
Clear All Modify Search

In the practice of Hungarian monument preservation there are obvious stresses emerging. These stresses are signed by conflicts unfolded recently and has appeared even in electronic and printed media. The debate about the last conservation of the ruins of the late Romanesque abby church in Zsámbék, or the open public capaign against the recently built covering roof above the ruins of the XIth century coronation church in Székesfehérvár, make it obvious, that there is a serious opposition between the professionals of monument preservation and the wide society. Within the field of architecture there is another opposition between the professional architects and the professional specialists of monument preservation. The idea of rebuilding a villa on the hillside of the Buda Castle designed by Miklós Ybl created raging storm in public media as a bitter aftermath of its planning conference. The third firing line is drown between certain groups of specialists of monument preservation. The strict followers of the Chart of Athens and Venice n the chartesians n has been in a continuous debate with other free thinkers of this field. It has always around the item of reconstruction of ruins. This theoretical debate has been international looking back a history of several decades since now. The inconsequent way of handling the phenomenon of the reconstruction of the historic downtowns of Warsow and Gdansk, while the charts had been strictly prohibit the reconstruction of ruins or the Japanese practice of handling the "Ise" sanctuary impossible to fit to European chartesian theories n are all represent several aspects of the inconsistency of monument preservation theories and practice worldwide. Analysing the ruins in Zsámbék I could prove that the recent conservation is in a strict correspondence to chartesian conceptions, so the public opposition has been caused by the theoretical bases. The international problem handling techniques had used to be creating exceptions. The Document of Nara in 1995 and the Chart of Krakow in 2001 underlines the "respect" towards different cultures (Ise-symptom) whereas reinforces the original ideas spreading their validity. When the exceptions getting to be numerous in a certain scientific field the crisis is close. The crisis will lead to a changing of paradigms. After the post-modern turn point in architecture during the 60s and the 70s, I cannot understand why these ideas left the monument preservation untouched, while the post-modern way of thinking is very similar to monument preservation ideas. The basic problem in ideas can be found among the circumstances of the birth of this discipline. As the preconceptions of museology and archeology had major influence on the newborn science the historic monuments has been handled as objects of art. This viewpoint misses the special character of buildings and their vigorous survival capability. Even in museology the "dead object" concept is fading and the reconstruction of the whole culture is prevailing. I offer a new meaning for the term iintegrated monument preservationî: we have to insert our present theories into the larger context of cultural history. In front of this new background the final aim of our activity must be the rebirth of the whole spiritual world that was dormant within the objects. So we should declare the priority of the living spiritual aspects related to traditional antiquity values, and the priority of a living monument related to dead object. For me the term "integrated preservation of heritage" means the reintegration of the past both in spiritual and objective sense of the word. This is the way to regain the lost respect and legitimity of monument preservation, as the Living Heritage will fulfill the role of this field within the society.

Restricted access

Genesis of Spatiology. •

Works of Gyula Hajnóczi on the Field of Architectural Theory of Space

Építés - Építészettudomány
Author: László Daragó

We can find the sprouts of the architectural approach of space in ancient Greek Philosophy. The process lasts from the Pythagorean notion (kenon) – which is the emptiness between the numbers – to the definition of space by St Augustine, where he determines the forming of space as the main role of architecture. The enquiry regarding architectural approach of space intensified after the Second World War – Hajnóczi joined into this discourse with his works on the field of spatial theory in the 1960’s. He intended to create a unified framework for the different approaches of space from different fields of science. This common range of interpretation is deriving from the analytic understanding of space – that is Spatiology. Overviewing Hajnóczi’s theoretical works we will try to show the evolution of his thoughts and will try to identify the antecedents of his theoretical structures in the works of contemporary thinkers. In his academic doctorate dissertation in 1977 with the analytic approach he subdivided the architectural space into its elemental spatial relations generated by the constructional objects and then he has attempted to give the quantitative and also the qualitative understanding of them. In his Genesis – as the last accord of his oeuvre – he tried to understand the particular elements of this system and also build an intelligent whole of them again.

A tér építészeti értelmezésének megalapozását az európai kultúrában már a görög bölcseletben megleljük. A püthegóreusok számok közötti ürességétől (kenon) az építészeti tér Szt. Ágoston általi meghatározásáig tart a folyamat, melyben végül az építészet legfőbb feladataként a tér alakítását határozták meg. Ezen értelmezések körüli érdeklődés felizzott a második világháborút követő időben – ebbe a diskurzusba kapcsolódott be Hajnóczi Gyula térelméleti munkássága az 1960-as években. Azzal a szándékkal lépett fel, hogy egységes keretet adjon a sok tudományág felől érkező építészeti tér-értelmezéseknek. Ez a közös értelmezési tartomány a tér analitikus értelmezéséből sarjad – ezt a tértudományt nevezte el spaciológiának. Végigtekintve Hajnóczi Gyula térelméleti műveit igyekszünk bemutatni a gondolatok kifejlődésének folyamatát, valamint kísérletet teszünk arra, hogy felmutassuk a kortárs kutatók munkásságában Hajnóczi Gyula gondolati rendszerének előzményeit. Az 1977-ben megjelent akadémiai doktori értekezésében az építészeti tér analitikus értelmezésével szétbontotta az építészeti teret az azt meghatározó konstruktív közegek elemi térviszonylataira, és ezek mennyiségi és minőségi értelmezését kísérelte meg. Az életmű végső akkordjaként írt, Az építészeti tér genezise c. műve az analitikusan szétbontott és egyenként értelmezett térelemek rendszerének megértésére, az elemek újbóli összeépítésére tett kísérletet.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: László Daragó, Zsófia Jung, Fanni Ispán, Rita Bendes, and Elek Dinya

A telemedicina alkalmazása világszerte feltörekvő irányzat. Népszerűsége vitathatatlan Észak-Amerikában, Ausztráliában, Dél-Afrikában és a skandináv országokban. Hazai elterjedése a különféle próbálkozások ellenére nem ért el átütő sikert – ez a korábbi elutasító kormányzati megnyilvánulásoknak is köszönhető. Jelen tanulmány etikai, jogi és finanszírozási szempontokból vizsgálja a telemedicinát, mind az orvos, mind a beteg nézőpontjából. Az elvégzett elemzések alapján az alkalmazás mellett és ellen szóló érvek ütköztetése után megállapítható, hogy a hazai üzemeltetésben szerzett gyakorlati tapasztalat alapján lehet csak objektív következtetésekre jutni abban, hol és hogyan érdemes alkalmazni. Orv. Hetil., 2013, 154, 1167–1171.

Open access