Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: László Fenyvesi x
Clear All Modify Search

The objectives of this study were to monitor the changes in textural parameters of Trappist cheese during ripening and shelf-life, and to find correlation between the changes in instrumental texture parameters and the age or sensory properties of the product. The textural parameters of Trappist samples of 5 different manufacturing processes were determined with a QTS 25 Texture Profile Analyser. In addition to the mechanical tests, composition analyses and sensory tests were also conducted. The empirical values from the mechanical tests were evaluated with statistical methods (single-valued and multivariate analysis). The age and the quality of the product can be estimated from the textural parameters despite the inhomogeneity of the samples that is due to the manufacturing processes.

Restricted access

There was a method developed that generates the three-dimensional model of not axisymmetric produce, based on an arbitrary number of photos. The model can serve as a basis for calculating the surface area and the volume of produce. The efficiency of the reconstruction was tested on bell peppers and artificial shapes. In case of bell peppers 3-dimensional reconstruction was created from 4 images rotated in 45° angle intervals. The surface area and the volume were estimated on the basis of the reconstructed area. Furthermore, a new and simple reference method was devised to give precise results for the surface area of bell pepper. The results show that this 3D reconstruction-based surface area and volume calculation method is suitable to determine the surface area and volume of definite bell peppers with an acceptable error.

Restricted access

The objective of the work reported here was to determine the influence of UV radiation and environmental temperature on the strength and rheological characteristics of multilayer agricultural packaging foils. The transmission properties of the experimental foils were tested in 286–363.5 nm range. The analysis of transmission properties of the foils showed that the maximum transmission was 10 % and 45 % with the experimental violet foils having 20 % and 5 % UV inhibitor in them, respectively. However, the transmission was higher than 80 % with the white foils of 5 % and 20 % inhibitor.The effect of the temperature on the tensile stress of commercial foils was investigated gated in the −20 ≤ T ≤ 50 °C temperature range. The measured relaxation curve was found to have a close correlation both for −10°C and 45°C with the calculated results. The highest reduced strength decreased as the function of the temperature according to the σ= −0,1861 T +19,107 [MPa] equation. Therefore, the probability of the break of the foils in cold weather is definitely higher than under warm weather conditions.

Restricted access
Authors: Csaba Gyuricza, Apolka Ujj, Péter Mikó, László Nagy and László Fenyvesi
Restricted access
Authors: Szilvia Erdeiné Késmárki-Gally, Zoltán Papp and László Fenyvesi

Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet rendelkezik egy csúcstechnológiát képviselő távérzékelési eszközzel, az AISA DUAL hiperspektrális szenzorral. A berendezés 400–970 és 970–2500 nm hullámhossz tartományban tud érzékelni, ezen belül igen nagy (2–10 nm-es) felbontásban. A berendezés képes egy adott hullámhossz tartományon belül képet készíteni, ahol a denzitás eltéréssel a reflexió változását képszerűen is láthatjuk. A felvett objektum bármely pontjáról a spektrum függvényében fel tudjuk rajzolni a reflektancia változását. A nyersen rögzített képek radiometriás korrekciója, valamint georektifikációja (pl. a repülőgép billegéséből adódó hibák kiszűrését) speciális CaliGeo program segítségével végezhető el. A detektált képek további célirányos feldolgozását az ENVI 4.1 térinformatikai szoftver biztosítja. A képi információkat GIS-ben tárolhatjuk, így a terepi munkák, a mintavételezés pontosan végrehajtható. A berendezés hatékonyan használható képalkotó-berendezés és spektrofotométerként egyszerre. A precíziós mezőgazdaság és a környezetgazdálkodás területén egyre nagyobb szerepet fog betölteni a hiperspektrális távérzékelési technika. Az AISA DUAL rendszer hazai alkalmazása új lehetőségeket teremt mind a gyakorlati alkalmazás, mind a kutatás területén.

Restricted access

Napjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik olyan technológiák és módszerek kidolgozására és alkalmazására, melyek lehetővé teszik a gyors, költséghatékony és környezetbarát talajadat-felvételezést és kiértékelést. Ezeknek az igényeknek felel meg a reflektancia spektroszkópia, mely az elektromágneses spektrum látható (VIS) és közeli infravörös (NIR) tartományában (350–2500 nm) végzett reflektancia-mérésekre épül. Figyelembe véve, hogy a talajokról felvett reflektancia spektrum információban nagyon gazdag, és a vizsgált tartományban számos talajalkotó rendelkezik karakterisztikus spektrális „ujjlenyomattal”, egyetlen görbéből lehetővé válik nagyszámú, kulcsfontosságú talajparaméter egyidejű meghatározása. Dolgozatunkban, a reflektancia spektroszkópia alapjaira helyezett, a talajok ösz-szetételének meghatározását célzó módszertani fejlesztés első lépéseit mutatjuk be. Munkánk során talajok szervesszén- és CaCO3-tartalmának megbecslését lehetővé tévő többváltozós matematikai-statisztikai módszerekre (részleges legkisebb négyzetek módszere, partial least squares regression – PLSR) épülő prediktív modellek létrehozását és tesztelését végeztük el. A létrehozott modellek tesztelése során megállapítottuk, hogy az eljárás mindkét talajparaméter esetében magas R2 értéket [R2 (szerves szén) = 0,815; R2 (CaCO3) = 0,907] adott. A becslés pontosságát jelző közepes négyzetes eltérés (root mean squared error – RMSE) érték mindkét paraméter esetében közepesnek mondható [RMSE (szerves szén) = 0,467; RMSE (CaCO3) = 3,508], mely a reflektancia mérési előírások standardizálásával jelentősen javítható. Vizsgálataink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a reflektancia spektroszkópia és a többváltozós kemometriai eljárások együttes alkalmazásával, gyors és költséghatékony adatfelvételezési és -értékelési módszerhez juthatunk.

Restricted access
Authors: Márta Birkás, Tibor Kalmár, László Fenyvesi and Petra Földesi
Restricted access
Authors: Péter Mikó, Csaba Gyuricza, László Fenyvesi, Petra Földesi and Balázs Szita
Restricted access
Authors: István Balla, Gábor Milics, József Deákvári, László Fenyvesi, Miklós Neményi and Márton Jolánkai

Összefoglalás

A talaj felvehető nedvességtartalmának tér- és időbeli változása közvetlenül meghatározza a növénytermesztés sikerességét. Sharma et al. (1993) szerint a növénytermesztés két fontos pillére a víz és a tápanyagok. A felvehető víz felhasználása a növények számára nélkülözhetetlen. Ezt az igényt csak úgy elégíthetjük ki maximálisan, ha ismerjük a talajnedvesség eloszlását a gyökérzónában. A talajnedvesség eloszlásának talajmintákból történő meghatározása drága, sok időt vesz igénybe és laboratóriumi fel szerelést igényel (Sharma et al. 1997).

Ezt a tényt alapul véve határoztuk el, hogy kutatásunkban megoldást keresünk a talajnedvesség mérés problémájának kiküszöbölésére, leegyszerűsítésére.

Vizsgálatunkban Mosonmagyaróváron, egy 2001 óta precíziósan művelt mezőgazdasági táblán talajnedvesség és elektromos konduktivitás méréseket végeztünk, azonos időpontban két különböző mérőműszer segítségével. Az egyik egy hordozható, kézi Spectrum Field Scout TDR-300 talajnedvesség mérő volt, amit a készülékben lévő adatgyűjtő és a beépített RS-232 port segítségével egy GPS-szel kiegészítve 20 cm-es talajmélységig használtunk. A GPS-nek köszönhetően a mért volumetrikus nedvességadatok automatikusan a megfelelő földrajzi koordinátákkal egészültek ki. A másik alkalmazott eszköz egy járművel vontatott Veris 3100, a talaj fajlagos elektromos vezetőképességét mérő, és ugyancsak egy GPS-kapcsolat segítségével azt fel is térképező rendszer volt. A szerkezet menet közben folyamatos mérést tesz lehetővé, ezzel biztosítja a megfelelő számú, kellően reprezentatív adatot. Alkalmazásakor azt a feltételezésünket kívántuk igazolni, hogy a mért fajlagos elektromos vezetőképesség alapján következtetni tudunk a talaj nedvességtartalmára.

A kísérletben a két méréssorozat eredményei között kerestünk összefüggéseket bízva abban, hogy a terepi bejárással járó (a laboratóriumi, szárítószekrényes mérésnél egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb) TDR 300-zal végzett méréstechnológia tovább egyszerűsíthető, amennyiben kellően szoros kapcsolatot találunk a fajlagos vezetőképesség adatokkal.

A két egyidejű méréssorozat adataiból az ArcGIS ArcMap program segítségével talajnedvesség- és elektromos vezetőképesség térképeket készítettünk. Ezek alapján a két módszer között nagyon szorosnak látszott a kapcsolat, amit statisztikai elemzéssel is igazoltunk. A korreláció (minimum r=0,86) meghatározása után regresszió-analízissel hasonlítottuk össze a mérések adatait. Ennek eredményeként is – egy a terepi mérések tekintetében – szoros kapcsolatot találtunk, az R2 értéke minimum 0,7404 volt.

Restricted access