Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: László Galuska x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A tanulmány célja az OEP által finanszírozott hazai PET/CT-vizsgálatok diagnosztikai és földrajzi megoszlásának bemutatása az országos PET/CT-várólista elmúlt 4 évi adatai alapján. A bemutatott adatok elemzése segítheti a hazai onkológiai ellátásban növekvő jelentőségű PET/CT-vizsgálatok racionális felhasználását. Az onkológiai PET-vizsgálatok már több mint 10 éve elkezdődtek Debrecenben. 2005 évben már mintegy 1500 PET-vizsgálat történt. Egy 2006-ban hozott kormányhatározat alapján 2012-ig az OEP három hazai PET/CT-centrum finanszírozását biztosítja, ami 2012-ben 12 000 vizsgálatot jelent. Ugyanakkor a PET/CT-vizsgálatokat igénylő hazai onkológiai beteglétszám különböző becslések alapján mintegy 20-30 ezer főre tehető. A tanulmány statisztikai feldolgozásai összegzik az országos PET/CT-várólista adatai alapján 2006 és 2010 között PET/CT-vizsgálatra először, és ismételten kerülő betegek számát, a diagnózisok változását, a 18F-FDG-vel és 11C-metioninnal végzett vizsgálatszámokat. Megyénként bemutatja a 100 ezer lakosra jutó PET/CT-vizsgálatszámokat, ezzel jellemezve a lakosság PET/CT-hozzáférését. Az onkológiai centrumok éves vizsgálatszámai illusztrálják a PET/CT-vizsgálatok jelenlétét az onkológiai gyakorlatban. A diagnózisok megoszlása 2007-ben még széleskörű, problémaorientált volt. A 2008-ban életbelépett rendelet hatására a paletta jelentősen beszűkült. Korábban PET/CT-vel hatékonyan vizsgált kórképek is kimaradtak az indikációs listából. A vizsgálatszám növekedése mellett a megyénkénti PET/CT-eloszlás egyenetlen maradt. Az ismételt vizsgálatok száma is nő. Az éves PET/CT-vizsgálati keretek folyamatosan felhasználódnak. Látszólag elégségesnek tűnnek, mert számos megyében nem vált az onkológiai rutin részévé a módszer. Bár a jelenlegi indikációs lista tartalmazza a PET/CT-igényes gyakoribb onkológiai kórformákat, a kevésbé gyakoriak elhagyása szűkítette a szakmai mozgásteret, hátrányos az ilyen kórformákban szenvedő betegeknek. A PET/CT-centrumok radiofarmakon-kínálata szűkös, ezért egyes gyakori rákfajtáknál (pl. prosztata) nem képesek korszerű onkológiai diagnosztikai ellátást biztosítani. Hosszabb távon számolni kell az onkológiai szakmai protokollokba beépített ismételt PET/CT-vizsgálatok számának növekedésével is.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Bernadett Szűcs, Edit Nagy, Stefan Talev, Ildikó Garai and László Galuska

Az ismeretlen eredetű lázas állapot esetenként súlyos klinikai problémát jelent, és minden diagnosztikus eszköz szóba jön okának mielőbbi kiderítésében. Irodalmi tapasztalatok alapján az ismeretlen eredetű láz okának felderítése a szokásos diagnosztikus módszerekkel eredménytelenül vizsgált betegek mintegy 25–70%-ában sikeresnek bizonyul 18F-fluoro-dezoxiglükóz PET/CT vizsgálattal. Hazánkban az ismeretlen eredetű láz nem szerepel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott 18F-fluoro-dezoxiglükóz PET/CT vizsgálati indikációk között. A szerzők esetük bemutatásával kívánják illusztrálni a klinikai problémát, ami több mint egy évig fennálló ismeretlen eredetű visszatérő lázas állapotot jelentett, és valamennyi hagyományos diagnosztikus eljárás eredménytelen volt a láz okának felderítésében. A tartós láz okát végül a 18F-fluoro-dezoxiglükóz PET/CT vizsgálat a pancreasfarok-régióban fennálló krónikus gyulladás formájában mutatta ki. Tartós antibiotikus terápia után a beteg panaszmentessé vált. Orv. Hetil., 2012, 153, 227–231.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Balogh, István Czuriga, János Hunyadi, László Galuska, Éva Kristóf and István Édes

A kísérletes és az utóbbi 5 évben végzett humán klinikai vizsgálatok szerint a csontvelői eredetű sejtek részt vesznek a miokardiális infarktus gyógyulási folyamatában. Számos kisebb klinikai vizsgálatban mutattak ki enyhe vagy mérsékelt fokú kedvező hatást a miokardiális infarktus után intracoronariásan beadott csontvelői eredetű őssejtekkel. Mivel a legtöbb eddigi vizsgálatban mononukleáris frakciót használtak, a sejtpopuláció sokfélesége miatt nem volt ismert, hogy melyik a hatásos szubpopuláció. 8 miokardiális infarktust szenvedett, csökkent bal kamra funkciójú betegben vizsgáltuk az akut coronaria esemény után 12 ± 1 nappal intracoronariásan végzett CD34+ saját csontvelői őssejt beültetés biztonságosságát és hatékonyságát. 2D-echocardiographia, FDG-PET és MIBI-SPECT vizsgálatot végeztünk a beültetés előtt és 6 hónappal azt követően. A 6 hónapos követés során szignifikánsan javult a globális bal kamra funkció (alap EF 37,3 ± 2,9%, sejt kezelés után 44,8 ± 4,1%; p = 0,0041) és a regionális viabilitás / metabolizmus (17,6 ± 13,5%-kal; p < 0,05). A szívizom elhalt részének perfúziójában nem szignifikáns tendenciózus növekedést észleltünk. Eredményeinkkel elsőként mutattuk ki, hogy a CD34+ csontvelői sejt szubpopuláció javítja a bal kamra funkciót és a metabolizmust miokardiális infarktust követően.

Restricted access
Journal of Flow Chemistry
Authors: Gábor Máté, Dezső Szikra, Jakub Šimeček, Szandra Szilágyi, György Trencsényi, Hans-Jürgen Wester, István Kertész and László Galuska

The synthesis and functional evaluation of a wide variety of radiolabeled chelator–biomolecule conjugates with high specific activity and radiochemical purity are crucial to development of personalized nuclear medicine. An excellent platform technology for achieving this objective involves use of generator-produced positron emission tomography (PET)-radionuclide 68Ga. Currently, applied manual methodology for optimization and development for new labeling techniques offers only slow screening with relatively high precursor consumption. A capillary-based microfluidic synthesis module with online high-performance liquid chromatography (HPLC) was constructed for the optimization of reaction parameters of 68Ga-PET tracers. This approach enables performance of 68Ga-labeling reactions in 10 μL volumes, followed by sample analysis. The high-throughput capacity of the system allows very rapid optimization. The optimal pH and ligand concentration from the experiments were utilized directly to the production of 68Ga-NODAGA-(RGD)2 and 68Ga-NOPO-RGD. Applying optimal parameters to production of these aforementioned radiopharmaceuticals allowed their synthesis with high radiochemical purity (over 95%) and with surprisingly negligible retention of residual activity in the system.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Annamária Erdei, Annamária Gazdag, Miklós Bodor, Eszter Berta, Mónika Katkó, Bernadett Ujhelyi, Zita Steiber, Ferenc Győry, Hilda Urbancsek, Sándor Barna, László Galuska and V. Endre Nagy

Az endokrin orbitopathia a Graves-kór leggyakoribb extrathyreoidalis manifesztációja. A súlyos – látást veszélyeztető – esetek kezelése a mai napig nem megoldott probléma. A szerzők a közleményben a nemzetközi ajánlásokban is szereplő, elfogadott kezelési módok bemutatása mellett az elmúlt évtizedek terápiás próbálkozásait, a közelmúlt új kezelési lehetőségeit, valamint saját klinikai tapasztalataikat foglalják össze. Kiemelik, hogy az endokrin orbitopathia kezelésében a biológiai terápiák közül elsősorban az anti-CD20 antitesttel végzett terápiával kedvező irodalmi adatok állnak rendelkezésre. A szelén enyhe esetekben egyértelműen pozitív hatású. További, nagyobb esetszámú prospektív vizsgálatok szükségesek a biológiai terápiák alkalmazhatóságáról endokrin orbitopathiában. Orv. Hetil., 2014, 155(33), 1295–1300.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsa Molnár, Zsófia Simon, Zita Borbényi, Beáta Deák, LászLÓ Galuska, Kármen Keresztes, Zsófia Miltényi, Imelda Marton, András Rosta, Tamás Schneider, Lajos Trón, Erika Várady and Árpád Illés

Korszerű kombinált gyógyszeres és sugárkezelés eredményeként a Hodgkin-lymphoma (HL) az egyik legsikeresebben gyógyítható daganatos betegséggé vált. Hagyományos képalkotó eljárásokkal a reziduális masszában az aktív betegség, a nekrózis és a fibrózis elkülönítése nehéz. Célkitűzés: Retrospektív vizsgálatunk célja a restaging FDG-PET vizsgálat prediktív értékének vizsgálata. Módszer: Százhuszonnyolc olyan beteg adatait dolgoztuk fel, akiknél a kezelés utáni CT-vizsgálaton reziduális elváltozás ábrázolódott. Az FDG-PET vizsgálatokat 1995. január és 2005. február között végeztük, a vizsgálattól számított átlagos követési idő 75,5 hónap (20–180 hónap). Eredmények: Nyolcvankilenc beteg (70%) PET-vizsgálata negatív eredményű, 39 betegé (30%) pedig pozitív eredményű volt. A ténylegesen pozitív, ténylegesen negatív, álpozitív, álnegatív betegek száma sorrendben 29, 83, 10, 6. A kezelés utáni FDG-PET szenzitivitása 83%-nak, specificitása 93%-nak, pozitív prediktív értéke 74%-nak, negatív prediktív értéke 93%-nak, pontossága 88%-nak bizonyult. Az FDG-PET-negatív és -pozitív betegek eseménymentes túlélése – Mantel–Cox-analízissel – szignifikánsan (p = 0,0000) különbözött. Következtetések: Eredményeink az irodalmi adatokkal egyezően bizonyítják, hogy negatív FDG-PET vizsgálati eredmény esetén a betegség progressziója, relapszusa hosszú követés során sem valószínű. Az álpozitív eredmény azonban komoly diagnosztikus problémát jelent. Vizsgáltuk, hogy a betegek életkora, a betegség szövettani altípusa, klinikai stádiuma, a kezelés módja befolyásolja-e a vizsgálat pontosságát, de ilyen összefüggést nem tudtunk igazolni. Kimutattuk, hogy a 2000 előtt végzett vizsgálatok között több téves eredmény volt, mint 2000 után, ami a vizsgálók tapasztalatának jelentőségét igazolja.

Restricted access