Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: László Halász x
Clear All Modify Search

Summary

A tanulmány egy kutatás 3. része, amely a terroristának mint irodalmi hősnek a felfogását vizsgálja különböző regényekben. A tanulmány Doris Lessing A jó terroristacímű regényéből vett szövegkorpuszt használja, méri meg fogadtatását különböző változókkal. Nevezetesen, bemutatja és megvitatja a) a k.sz.-ek önpercepciója és a hősről kialakított percepciója közötti viszonyt az agresszivitás/nem agresszivitás index alapján, összehasonlítva azt a két előző vizsgálat megfelelő adataival, b) a hős percepciójának a módját, viszonyítva a terrorista megfelelő sztereotípiáihoz, kiemelve bizonyos atipikus, egyéni és/vagy nemi jegyeket, c) a hősnek tulajdonított jellemvonások ŕ9

Restricted access

Absztrakt

A tanulmány negyedik része egy projektnek, amely azt kutatja, hogyan fogják fel a k. sz.-ek a terroristát mint különböző regények irodalmi hősét különböző szerepekben. Ezúttal Joseph Hasslinger Operabál című regényéből vett szövegkorpusz főhősének, egy terrorista csoport vezetőjének a vizsgálatáról számolunk be. Az olvasók önészlelését és a kérdéses hős észlelését a Gough– Heilbrun-féle Tulajdonságlista Agresszivitás Skálájával vizsgáltuk ezúttal is. Ezen kívül mértük az olvasás közbeni élményállapotokat és érzéseket, valamint a szöveg sajátosságainak és a jelentésének megítélését, valamint az irodalmi értékhez való viszonyt. A tanulmány bemutatja és megvitatja ezek egymáshoz fűződő kapcsolatait, és összehasonlítja őket a korábban közölt vizsgálatok legfőbb eredményeivel.

Restricted access

Absztrakt:

Az innovációs politikák kiemelt és növekvő szerepet kapnak a nemzeti fejlesztési stratégiákban, és az egyes ágazatok maguk is létrehozhatnak a sajátosságaikat tükröző ágazati innovációs stratégiákat. Az oktatási ágazat általában kettős szerepet kap a nemzeti innovációs stratégiákban: egyfelől a gazdasági és társadalmi fejlődés egyik legfontosabb motorjaként jelentik meg, másfelől az ágazaton belül zajló, belső innovációkat is támogatnia kell. Egyéb ágazatokhoz hasonlóan az oktatás ágazat innovációs stratégiájának is egyik meghatározó eleme az innovációk mérhetővé tétele. A tanulmány szerzői 2016-ban indítottak egy olyan kutatást (Innova kutatás), melynek keretei között az innovációs folyamatok megragadását és mérését célzó munka is folyik.

Jelen tanulmány az Innova kutatás első adatgyűjtésére támaszkodva mutatja be, milyen innovációs aktivitás jellemzi a magyar oktatási rendszert, illetve konkrét esettanulmányokon keresztül elemzi a hazai oktatási innovációs gyakorlat természetét. Az elemzésekből kiderül, hogy az oktatási ágazat innovációkban igen gazdag, és képes az innovációs folyamatok menedzselésére. Megállapítható, hogy az innovációs folyamatok elemzése egyaránt igényel kvantitatív és kvalitatív eszközöket, illetve – a vizsgált jelenség összetettsége miatt – többféle perspektíva párhuzamos alkalmazását. A tanulmány indirekt módon alátámasztja, hogy a nemzeti innovációs stratégiát érdemes és lehetséges kibővíteni ágazatspecifikus, ezen belül az oktatási ágazatra vonatkozó elemekkel.

Open access

Absztrakt

A tanulmány a szerzők Traversing a Borges labyrinth: searching for the transcultural aspects of literary reading című munkájának (Fictions, 2012, XI. 59–76.) magyar nyelvű változata. Borges Az elágazó ösvények kertje című elbeszélésének feldolgozását vizsgáltuk amerikai, magyar és olasz egyetemi hallgatóknál, az affektív reakció, a szövegsajátosságok megítélése, a jelentéstulajdonítás, a hős és a szerző jellemzése, valamint a k.sz.-ek kultúrájától egyaránt eltérő kultúra képviselőire irányuló attitűd meghatározása révén. Borges szövege alkalmas volt, hogy az ún. naiv (nem szakértő) olvasók megértésének közös módjait tárjuk fel. A történet a (poszt)modern fikciónak az a fajtája, amelyik elkerüli a hagyományos pszichológiai elemeket és elszemélyteleníti az elbeszélést. Mindazonáltal a szóban forgó olvasók arra törekednek, hogy megszemélyesítsék a hősöket és a cselekményt. Adataink azt jelzik, hogy tekintet nélkül kultúrájukra, az olvasók egyidejűleg a belső és a külső világuk megértésére törekednek, miközben a (poszt)modern narratívumot realista keretbe helyezik.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Szabolcs Szappanos, Róbert Farkas, Zoltán Lőcsei, Zoltán László, Judit Kalincsák, Szabolcs Bellyei, Zsolt Sebestyén, László Csapó, Klára Sebestyén, Judit Halász, Zoltán Musch, Tamás Beöthe, László Farkas and László Mangel

Bevezetés: A prosztatarák az idősebb életkor és a fejlett világ daganatos megbetegedése. Lokalizált prosztatarák esetében a műtéti ellátás mellett komoly szerepe van a definitív sugárkezelésnek. Célkitűzés: A szerzők intézetében telepített Novalis TX gyorsító segítségével úgynevezett intenzitásmodulált sugárterápia, annak dinamikus ívbesugárzással elvégzett formája, illetve verifikáció során háromdimenziós lágy szöveti képellenőrzést biztosító, integrált kilovoltos cone-beam komputertomográfiával végzett képvezérelt sugárterápia került bevezetésre, amely módszerekkel szerzett első tapasztalataikat ismertetik a szerzők. Módszer: 2011 decembere és 2013 februárja között, dóziseszkalációt követően, 102 dinamikus ívbesugárzással elvégzett kezelést végeztek, majd 10-10 szelektált, alacsony és magas kockázatú betegnél (átlagéletkor 72,5 év) elkészítették a háromdimenziós konformális besugárzási terveket is. Azonos célterület-lefedettség mellett összevetették a rizikószervek dózisterhelését. Eredmények: A dinamikus ívbesugárzással elvégzett kezelések mellett a rizikószervek szignifikánsan alacsonyabb dózisterhelését érték el, amelyet a kedvező korai mellékhatásprofil is alátámaszt. Következtetések: Az intenzitásmodulált sugárterápia dinamikus ívbesugárzással elvégzett formája biztonsággal alkalmazott standard kezelési módozattá vált a szerzők intézetében. Késői mellékhatások és lokális kontroll további vizsgálata szükséges. Orv. Hetil., 2014, 155(32), 1265–1272.

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors: Neda Haddadderafshi, Tímea Borbála Pósa, Gábor Péter, László Gáspár, Márta Ladányi, Károly Hrotkó, Noémi Lukács and Krisztián Halász

Endophytic fungi have the potential to protect their host plants in stress situations. Characterizing the ecology and complex interaction between these endophytes and their host plants is therefore of great practical importance, particularly in horticultural plants. Among horticultural plants, fruit trees form a special category because of their longevity and because they are composites of rootstock and scion, which often belong to different plant species. Here we present the first characterization of culturable endophytic fungal community of sweet cherry. Samples from the Hungarian cultivar ‘Petrus’ grafted on 11 different rootstocks were collected in autumn and in spring in a bearing orchard and the dependence of colonization rate and endophyte diversity on rootstock, organ and season was analysed. On the basis of their ITS sequences 26 fungal operational taxonomic units were identified at least down to the genus level. The dominant genus, comprising more than 50% of all isolates, was Alternaria, followed by different Fusarium and Epicoccum species. We observed some organ-specificity amongst endophytes, and organs showed more sizeable differences in colonization rates and endophyte diversity than rootstocks. Most dynamic endophyte populations, strongly influenced by environmental conditions and crop management, were observed in leaves. The potential of selected endophytes to confer protection against Monilinia laxa was also analysed and 7 isolates were found to inhibit the growth of this pathogen in vitro.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Márta Péntek, György Kosztolányi, Béla Melegh, Adrienn Halász, Gábor Pogány, Petra Baji, Valentin Brodszky, Noémi Vártokné Hevér, Imre Boncz and László Gulácsi

Bevezetés: Magyarországon kevéssé ismertek a cystás fibrosis betegség egyéni és társadalmi terhei. Célkitűzés: A cystás fibrosissal élő betegek és gondozóik egészséggel összefüggő életminőségének és terheinek felmérése. Módszer: Az európai BURQOL-RD-projekt keretében keresztmetszeti kérdőíves felmérést végeztek EQ-5D-5L-kérdőívvel és retrospektíven vizsgálták az egészségügyi ellátások igénybevételét. Eredmények: 110 beteg (korcsoportok, év: 0–13, N = 48; 14–17, N = 12; ≥18, N = 50) vett részt a vizsgálatban, a diagnózis felállításakor az életkor medián 1 év volt. Az EQ-5D-5L-indexérték szignifikánsan alacsonyabb volt a 18–24 és 25–34 éves korosztályban a hazai populációs átlagnál (p<0,05). Tüdőgyógyászati szakvizsgálaton 75 beteg (68%) járt, kórházi felvételre 55 beteg (50%) került az elmúlt 6, illetve 12 hónapban, dornase alfa-kezelést 57 beteg (52%) kapott. Öt felnőtt beteget (10%) segített közeli családtag nem hivatásos gondozóként. Következtetések: A cystás fibrosis jelentős életminőség-csökkenéssel jár. A kutatás elsőként nyújt alapadatokat a kelet-közép-európai régióból a cystásfibrosis-ellátás egészség-gazdaságtani elemzéseihez. Orv. Hetil., 2014, 155(42), 1673–1684.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Anna Dávid, Henriett Butz, Zita Halász, Dóra Török, Gábor Nyirő, Ágota Muzsnai, Violetta Csákváry, Andrea Luczay, Ágnes Sallai, Éva Hosszú, Enikő Felszeghy, Attila Tar, Zsuzsanna Szántó, Gy. László Fekete, Imre Kun, Attila Patócs and Rita Bertalan

Absztrakt:

Bevezetés: A SHOX gén izolált haploinsufficientiája az alacsonynövést okozó monogénes elváltozások leggyakoribb oka. A gén heterozigóta eltérése az idiopathiás alacsonynövéssel (ISS) diagnosztizált betegek 2–15%-ában, Leri–Weill-dyschondrosteosis szindróma (LWS) 50–90%-ában, valamint a Turner-szindrómában szenvedők csaknem 100%-ában igazolható. Célkitűzés: A SHOX gén haploinsufficientiája gyakoriságának meghatározása ISS-sel és LWS-sel diagnosztizált, valamint Turner-fenotípusú, de normális karyotypussal rendelkező betegek (TF) körében, valamint beazonosítani a SHOX géneltérésre jellemző dysmorphiás jeleket. Módszer: Összesen 144 betegben került sor a SHOX gén haploinsufficientia-vizsgálatára multiplex ligatiós próba Amplifikáció (MLPA) módszerrel. A betegek klinikai adatai (auxológiai paraméterek, csontrendszeri rendellenességek, dysmorphiás tünetek) és a pozitív genotípus közötti összefüggéseket statisztikai módszerekkel elemezték. Eredmények: A vizsgált 144 betegből 11 (7,6%) esetében igazolódott SHOX géneltérés, női dominanciával (8/11, 81%). A SHOX-pozitív betegeknek szignifikánsan magasabb volt a testtömegindexe (BMI) (5/11-ből vs. 20/133-ból mutatott emelkedett értéket, p<0,02), és gyakoribbak voltak a dysmorphiás tünetek (9/11 vs. 62/133, p = 0,02). A felső végtagokon megjelenő Madelung-deformitás SHOX-pozitív betegek között szintén szignifikánsan gyakrabban fordult elő (4/11, 36% vs. 14/133, 10%, p = 0,0066), mint a SHOX-negatívakban, de a vizsgálatkori életkor, az alacsonynövés mértéke, valamint az auxológiai mérések alapján számolt testarányok nem mutattak statisztikailag kimutatható különbséget a két csoport között. Következtetések: A SHOX gén haploinsufficientiájának előfordulási gyakorisága a vizsgált betegpopulációnkban megegyezik az irodalmi adatokkal. SHOX-pozitív esetekben, az idiopathiás alacsonynövés mellett, a dysmorphiás elváltozások pozitív prediktív értékkel bírnak a SHOX génelváltozások fennállására. Ugyanakkor a dysmorphiás jegyet nem mutató, de genetikailag pozitív eset arra utal, hogy a SHOX gén vizsgálata indokolt dysmorphiás tünetet nem mutató idiopathiás alacsonynövés esetén is. Orv Hetil. 2017; 158(34): 1351–1356.

Open access