Search Results

You are looking at 1 - 10 of 53 items for

  • Author or Editor: László Harsányi x
Clear All Modify Search
Restricted access
Restricted access

Absztrakt

A bizonyítékalapú orvoslás világában egy innováció elfogadtatásához a randomizált, kontrollált vizsgálatok elengedhetetlenek. A farmakológiai vizsgálatok gyakorlatával ellentétben azonban a sebészi innováció számos buktatót rejt: kontrollcsoport felállítása sokszor nem egyszerű, a placebo fogalma sem könnyen definiálható, az álműtétek alkalmazása sem jogi, sem etikai formában nincs kellően szabályozva, ugyanakkor esetleges szakmai előnyei is kétségesek. A tanulási folyamatból eredő, időben és térben változó kockázat is a sebészeti kutatások sajátos velejárója. Igény mutatkozik tehát olyan vizsgálati módszertan keresésére, amely az előbb említett nehézségeket áthidalja, klinikailag mégis releváns és széles körben elfogadtatható eredménnyel járhat. A nemzetközi irodalomban egyre többször találkozhatunk a problem-based evidence kifejezéssel, amely az evidenciákat konkrét gyakorlati problémákból kiindulva, a felhalmozódó szakmai tudásból és tapasztalatokból nyeri, ezért a manuális szakmák kutatásait illetően számos előnyt jelenthet a randomizált vizsgálatokkal szemben. Ilyen vizsgálati metodikákkal a jelenleginél jóval szélesebb körben nyílhat lehetőség sebészi kutatások indítására és nemzetközi elfogadtatására.

Restricted access

Absztrakt

A sebészeti szakma világszerte lépéshátrányban van a klasszikus gyógyszerfejlesztéshez képest az új eljárások bevezetésével kapcsolatos szakmai és etikai kérdésekre adott válaszadásban. Az invazív eljárások megítéléséért felelős szakemberek nagy kihívással küzdenek, amikor meg kell felelniük a bizonyítékon alapuló orvostudományi kutatás követelményeinek, valamint az erőforrás allokációért felelős szervezetek felvetéseire. Az álműtétes kar a kontrollcsoportos kísérletes sebészi orvostechnikai vizsgálatok egyik kevésbé ismert módszere. Korábban klinikai vizsgálatokban csak alkalmanként kapott szerepet; napjainkban azonban egyre többen vetik fel rendszeres alkalmazhatóságának kérdését is. Az álműtét alkalmazhatóságának végiggondolása segít kidolgozni egyéb, sebészeti orvostechnikai kutatási problémákat, döntéseket.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: László Harsányi and Oszkár Hahn
Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Géza Lukács and László Harsányi
Restricted access

Az alultápláltság – kóros tápláltsági állapot – jelentős többletterhet generál a betegellátásban. A malnutritio különböző formáinak felismerése és kezelése olykor nem egyszerű feladat a kórházi „rutin” során, pedig ahhoz, hogy a kezelési hatékonyságot javítani lehessen, fontos ismeretük és felismerésük. A dolgozat célja az alultápláltság, malnutritio különböző formáinak és azok differenciált vizsgálatának áttekintése. Ezen állapotok felismerésének, szofisztikált vizsgálatának és nyomon követésének ajánlható módja az ismert és következetesen használt klinikai módszerek és a bioelektromos impedanciaanalízis együttes alkalmazása. A tápláltsági állapot és a vele szoros összefüggést mutató testösszetétel rutinszerű vizsgálata és követése jelentős segítséget jelent a malnutritio felismeréséhez és kezeléséhez; alkalmazásának nincs tényleges akadálya napjaink hazai klinikai gyakorlatában. Orv. Hetil., 2014, 155(51), 2016–2020.

Open access

Absztrakt

A dustus urachus a foetalis életben az allantoist és a hólyagot összekötő fibromuscularis vezeték, amely általában a 4–5. gestatiós hónapban elzáródik. Az urachus nem teljes záródása a születéskor még fiziológiásnak tekinthető, nyitva maradása a köldök recidiváló gyulladásához, váladékozásához vezethet. Diagnózisában az ultrahang az elsődlegesen választandó vizsgálóeszköz. A szerzők 19 éves, elhízott nőbeteg kórtörténetét ismertetik, akinél a köldökváladékozás hátterében a hasi ultrahangvizsgálat ductus urachus persistenst írt le. Három portból végzett laparoszkópos műtét során a peritoneum meghasítása után láthatóvá vált vezetéket a hólyagkupoláig felszabadították, majd egy műanyag klippel distalisan elzárták és kiirtották. A műtéti idő 38 perc volt. A posztoperatív szakban a beteg egy alkalommal igényelt minor analgetikumot, és a műtét másnapján távozott a klinikáról. A szerzők kiemelik, hogy a ductus urachus persistens műtéti ellátása laparoszkópos technikával javasolt; az urachus maradványa az első hasfalon a 30 fokos optikával, nagyított képen jobban látható, végig követhető a Retzius-spatiumtól a köldökig, és esztétikailag is szebb eredmény érhető el. Orv. Hetil., 2015, 156(38), 1547–1550.

Open access