Search Results
You are looking at 1 - 5 of 5 items for
- Author or Editor: László Hejjel x
- Refine by Access: All Content x
The expansion of heart rate variability analysis has been facilitated by the remarkable development of computer sciences and digital signal processing during the last thirty years. The beat-to-beat fluctuation of the heart rate originates from the momentary summing of sympathetic and parasympathetic influences on the sinus node. According to the extensive associations of the autonomic nervous system, several factors affect heart rate and its variability such as posture, respiration frequency, age, gender, physical or mental load, pain, numerous disease conditions, and different drugs. Heart rate variability can be quantitatively measured by time domain and frequency domain methods that are detailed in the paper. Non-linear methods have not spread in the clinical practice yet. Various cardiovascular and other pathologies as well as different forms of mental and physical load are associated with altered heart rate variability offering the possibility of predicting disease outcome and assessing stress.
Elszabadult Amplatzer-occluder az aortában
Dislodged Amplatzer occluder in the aorta
Absztrakt
A pitvari sövényhiány (ASD) percutan eszközös zárása mint alternatíva lépett elő a nyitott szívműtéti megoldás helyett. A szerzők egy 55 éves nő esetét mutatják be, akinél veleszületett secundum típusú ASD miatt Amplatzer-occluder beültetést végeztek. Mellkasi panaszai három nappal az eszköz beültetése után kezdődtek, emiatt kardiológusa echocardiographiát végzett, mely a korábban beültetett eszköz hiányát és a korábbi ASD fennállását látta, majd klinikánkra utalta, ahol mellkasröntgen és mellkas-CT-felvétel készült, melyek az occluder aorta-tuncus brachiocephalicus szögletbe ékelődését igazolták. Extracorporalis szívműtétet indikáltunk az eszköz eltávolítására és a meglévő ASD direkt varrattal történő zárására. Eseménytelen posztoperatív időszak után távozott a beteg otthonába, jó általános állapotban.
Az újdonságnak számító minimalizált extracorporalis keringés a hagyományos szívmotor említésre méltó alternatívája. Felépítése egyszerű: egy centrifugális pumpából, oxigenátorból, teljes hosszában heparinizált csőrendszerből és egy módosított cell saverből áll. Zárt rendszerének és a redukált mennyiségű feltöltőfolyadéknak köszönhetően a hagyományos perfúzió előnytelen következményei, mint a hemodilúció, a gyulladásos válasz, a lokoregionális malperfúzió, a transzfúziós igény, jelentősen csökkenthetők. Rövid összefoglalónk a rendszer több mint 2000 betegen tapasztalt előnyeit és biztonságosságát mutatja be. A minimalizált perfúzió szerteágazó alkalmazási területei a bypassműtét dobogó vagy megállított szíven, a balszívfél-bypass mellkasi aortaaneurizmáknál, szívelégtelenségben vagy reanimáció után „áthidalás a felépüléshez” (bridge to recovery), extracorporalis membránoxigenizáció, de lehetőségeink tárháza ezen eljárásokkal még korántsem merül ki.
A minimalizált extracorporalis tüdőtámogatás az elmúlt évek szervpótló fejlesztéseinek jelentős lépése, amely lehetővé teszi az egyébként terápiarezisztens ARDS hatékony kezelését. Az arteria és a vena femoralis között létesített arteriovenosus söntön keresztül oxigenizáljuk a beteget, így kielégítő pumpafunkció mellett szükségtelen a mesterséges keringés kialakítása. Zárt rendszerének, a redukált mennyiségű feltöltő folyadéknak és csekély heparinizációs igényének köszönhetően a hagyományos extracorporalis membránoxigenizáció előnytelen következményei jelentősen csökkenthetők. Alacsony eszköz- és személyzetigénye megteremti kis kórházakban vagy akár betegszállítás során történő használatának lehetőségét, üzemeltetési költsége is csekélyebb az ECMO-nál. Összefoglalónk a rendszer 123 betegen tapasztalt előnyeit és biztonságosságát mutatja be.
Absztrakt:
Az alacsony perctérfogat szindróma jelentősen emeli a szívműtétek szövődményeit és a halálozást, megnyújtja az intenzív osztályos és kórházi tartózkodási időt. A kezelésére alkalmazott katecholaminterápiának nemkívánatos szisztémás és kardiális mellékhatásai lehetnek. A levoszimendán érzékenyebbé teszi a szívizom kalciumcsatornáit kalciumra, és megnyitja az adenozin-trifoszfát (ATP)-szenzitív káliumcsatornákat (KATP) is. Ennek köszönhetően javítja a szív teljesítményét, nem növeli a szívizom oxigénigényét, valamint védőhatást fejt ki a szívre és számos egyéb szervre is. A korábbiakban megjelent irodalom és szakértői vélemények alapján 2015-ben publikálták a szakértői véleményeket tartalmazó európai dokumentumot a levoszimendán szívsebészeti perioperatív alkalmazásáról. Ennek figyelembevételével, továbbá a hét magyar szívcentrum és a gyermekszívcentrum (szívsebész, aneszteziológus és kardiológus képviselőinek) bevonásával kidolgoztuk a magyar ajánlást, melynek két meghatározó pillére van: az irodalmi evidenciák és a magyar centrumok képviselőinek tapasztalatai. Az áttekintett területek: koszorúérműtétek, billentyűműtétek, keringéstámogató eszközök és szívtranszplantáció, mind felnőtt, mind gyermek szívsebészeti beavatkozások vonatkozásában. Orv Hetil. 2018; 159(22): 870–877.
