Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for

  • Author or Editor: László Herszényi x
Clear All Modify Search
Authors: László Herszényi, Emese Mihály and Zsolt Tulassay

A szomatosztatin az emésztőrendszerre sokrétűen hat. Gátolja az emésztőrendszeri hormonok felszabadulását, a gyomor, a hasnyálmirigy és az epe exokrin működését, csökkenti a motilitást és befolyásolja egyes tápanyagok felszívódását is. E sokirányú hatás alapján fokozott várakozás előzte meg a szomatosztatinkezelés eredményességét különböző emésztőrendszeri betegségekben. A szomatosztatinkezelés realitását az elhúzódó hatású analógok (octreotid, lanreotid) kialakítása teremtette meg. Az elmúlt negyed században kiterjedt vizsgálatok tisztázták a szomatosztatinanalógok eredményességét és helyét különböző emésztőrendszeri betegségek kezelésében. A tanulmány az eredmények rövid összefoglalására és értékelésére tesz kísérletet. A kezelés az emésztőrendszer számos kóros állapotában hatékony, a klinikai gyakorlat részévé azonban csak a neuroendokrin daganatok elsődleges konzervatív, valamint a nyelőcsővisszér-vérzések és a hasnyálmirigysipolyok kiegészítő kezelésében vált. Orv. Hetil., 2013, 154, 1535–1540.

Open access
Authors: László Herszényi, Richárd Szmola and Zsolt Tulassay

A pancreas divisum a hasnyálmirigy leggyakoribb fejlődési rendellenessége, amelyhez a vezetékrendszer három fő eltérése társulhat: a klasszikus formában a fővezetékek teljesen elkülönülnek egymástól (I-es típus); a II-es típusban a dorsalis pancreasvezeték is lehet a domináns vezető; az inkomplett formában pedig (III-as típus) másodlagos csatornán keresztül kapcsolat alakulhat ki a fővezetékek között. A pancreas divisum három klinikai állapot kialakulásához vezethet: 1. akut recidíváló pancreatitis vagy 2. a dorsalis telepben jelentkező idült pancreatitis alakulhat ki, valamint 3. pancreatogen obstruktív hasi fájdalom jelentkezhet. A diagnózis felállításában jelenleg az endoszkópos retrográd cholangiopancreatographiáé a döntő szerep, de újabban a mágneses rezonancia cholangiopancreatographia az elsődlegesen választandó noninvazív módszerré lépett elő. A pancreas divisum tünetmentes formája önmagában nem igényel orvosi beavatkozást, de az enyhe visszatérő akut pancreatitises betegeket kezelni kell. A sebészi vagy az endoszkópos beavatkozások a járulékos papilla relatív szűkülete miatt kialakult obstrukció megszüntetésére irányulnak. Orv. Hetil., 2011, 152, 1764–1771.

Open access
Authors: Gábor Lakatos, László Herszényi and Zsolt Tulassay

A nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak világszerte. Az NSAID-ok súlyos emésztőszervi mellékhatásokat okozhatnak, a szerek a tápcsatorna bármely szakaszát károsíthatják. A ciklooxigenáz-2- (COX-2-) gátlók (coxibok) kifejlesztésétől változatlan gyulladáscsökkentő hatás mellett kedvezőbb emésztőszervi tulajdonságokat vártak. Számos tanulmány igazolta, hogy a coxibok alkalmazása csökkenti a gastroduodenalis fekélybetegség és a fekélyeredetű szövődmények gyakoriságát a hagyományos szerekkel összehasonlítva. Kevesebb adat ismert a coxibok vékony- és vastagbelet érintő mellékhatásairól. A COX-2 konstitutívan expresszálódik a tápcsatornában, és fontos szerepet játszik a bél integritásában. Mind több adat igazolja, hogy a coxibok növelik a szív- és érrendszeri szövődmények gyakoriságát. Az összefoglaló a coxibok biztonságosságával kapcsolatos újabb eredményeket tekinti át.

Restricted access
Authors: László Herszényi, Gábor Lakatos and Zsolt Tulassay

A kolonoszkópia a vastagbél neoplasztikus elváltozásai szűrésének általánosan elfogadott módszere. A vizsgálatok száma igen jelentős mértékben növekedett az elmúlt években, elsősorban a CRC szűrésének növekvő aránya miatt. A vastagbéltükrözés hatékonysága és biztonságossága függ a vizsgálat minőségétől; mind több adat igazolja, hogy a vizsgálatok minősége a klinikai gyakorlatban igen eltérő lehet. Az endoszkópia minőségének mérése javíthatja a betegek ellátását. Bizonyítékon alapuló, mérhető mutatók szükségesek a vastagbéltükrözés minőségének javításához. Összefoglalónkban áttekintjük a vastagbéltükrözés gyakorlati szempontjait, a fontos minőségi mutatókat, ismertetjük a témához kapcsolódó újabb ajánlásokat.

Open access
Authors: Veronika Sági, László Herszényi, Zsolt Tulassay and Beáta Gasztonyi

A statinok tumorképződésre gyakorolt gátlóhatása állatkísérletekben és humán daganatsejtvonalakkal végzett vizsgálatok során többféle emésztőrendszeri tumor esetében is igazolódott. A statinok kemopreventív hatásmechanizmusa még nem teljesen tisztázott, de a megnövekedett oxidatív stressz, a fokozott autofágia, a pro- és antiproliferatív fehérjék expressziójának megváltozása és a sejten belüli jelátviteli útvonalak befolyásolása szerepet játszik. A nagy esetszámú, randomizált klinikai tanulmányok egyelőre nem igazolták a kísérletes adatok alapján várt eredményeket. Jelen összefoglaló célja, hogy bemutassa a statinok kemopreventív szerepéről eddig megjelent irodalmi adatokat az egyes emésztőrendszeri daganatok vonatkozásában. A klinikai vizsgálatok eredményei alapján elmondható, hogy 10–20 mg/nap dózisú statin esetén nem vagy csak minimális tumorprotektív hatás észlelhető. Hidrofil statinok esetén nincs, hidrofób statinoknál azonban szignifikáns a kemopreventív hatás. 30–40 mg/nap dózisban történő, hosszan tartó szedés hatásairól kevés adat áll rendelkezésre. A statinok hatásának hosszú távú vizsgálata – vegyülettípus és dózis szerint alcsoport-analízist végezve – valamennyi emésztőrendszeri daganat esetében szükséges a későbbiekben. A statinokkal történő kemoprevenció nem része a mindennapi orvosi gyakorlatnak. A statinok kemopreventív céllal történő alkalmazása nem helyettesítheti a rendszeres onkológiai szűrést és követést. Orv. Hetil., 2014, 155(18), 687–693.

Open access
Authors: Emese Mihály, Tamás Micsik, Márk Juhász, László Herszényi and Zsolt Tulassay

A gyomornyálkahártya károsító hatásokra bekövetkező eltérései különböző morfológiai és klinikai tüneteket okoznak. Az eltérések változatos szempontok szerint osztályozhatók. Az áttekintést nehezíti, hogy azonos kóros hatások különböző, eltérő noxák pedig hasonló jellegű elváltozásokat okozhatnak. A gyomornyálkahártyában megjelenő kóros folyamatok pontosabb megismerése az ismeretek újragondolását igényli. A szerzők a gastritisek és a gastropathiák meghatározására, osztályozására és jellemzőinek bemutatására tesznek kísérletet. A gastritis szövettani meghatározás, amely a nyálkahártya gyulladását jelöli. Az akut gastritist fertőzések okozzák. Az idült gastritis két legfontosabb formája az autoimmun eredetű metaplasztikus atrophiás gastritis és a Helicobacter pylori okozta krónikus gyulladás. A gastropathia a nyálkahártya különböző szerkezeti eltéréseinek megnevezése, amelyekben a gyulladásos jelek igen mérsékelt, másodlagos eltérésként jelennek meg. A gastropathiák az eltérést kiváltó kóros hatás, a megjelenés jellege és a kialakulás módja alapján 4 csoportba oszthatók. Elkülönítésük a különböző kezelési mód és az eltérő kórjóslat miatt fontos patológiai és klinikai feladat Orv. Hetil., 2014, 155(2), 43–61.

Open access
Authors: László Herszényi, Márk Juhász, Emese Mihály and Zsolt Tulassay

Absztrakt

Az a felismerés, hogy a Helicobacter pylori-fertőzés a peptikus fekélybetegség legfontosabb kiváltó tényezője, forradalmasította a betegség etiológiájával és kezelésével kapcsolatos nézeteinket. Ez a felfedezés háttérbe szorította a pszichológiai tényezők és különösen a stressz betegséget kiváltó szerepét. A Helicobacter pylori-fertőzés önmagában azonban nem magyarázza a peptikus fekélybetegség incidenciáját és prevalenciáját. Igazolták, hogy a stressz, a Helicobacter pylori-fertőzés jelenléte nélkül is, peptikus fekélybetegséget okozhat, amely megerősíti a peptikus fekélybetegség többtényezős etiológiai modelljét. A pszichológiai stressz, egyéb kockázati tényezőkkel együtt, a Helicobacter pylori-fertőzés mellett a peptikus fekélybetegség kialakulásának egyik kiváltó tényezője lehet. Orv. Hetil., 2015, 156(35), 1426–1429.

Open access
Authors: István Pregun, László Herszényi, Márk Juhász, Pál Miheller and Zsolt Tulassay

Az irritábilis bél szindróma (IBS) kezelése a változatos tünetek, a társuló neuropszichiátriai kórképek miatt nem könnyű feladat. Bár számos, különböző támadáspontú szert alkalmazunk a betegség kezelésére, a mai napig kevés olyan gyógyszer van, amelynek hatékonyságáról, biztonságosságáról és tolerabilitásáról egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre. Az IBS multikauzális jellegéből adódóan a visceralis hiperszenzitivitással, a motilitással, az agy-bél tengely szabályozási zavaraival kapcsolatos kutatások eredményei, a folyamatokban központi szerepet játszó neurotranszmitterek, ezek receptorainak megismerése teremtette meg az új kezelési lehetőségek alapját. Bár napjainkban néhány gyógyszert (alosetron, tegaserod) már törzskönyveztek egyes országokban IBS-ben, az új készítményekkel kapcsolatban még több, nagy betegszámú vizsgálatra van szükség.

Restricted access
Authors: István Pregun, László Herszényi, Tamás Bakucz, János Banai, László Molnár, István Altorjay, Péter Orosz, László Csernay and Zsolt Tulassay

A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) kialakulásában az alsó nyelőcsősphincter (LES) elernyedése és a csökkent LES-tónus mellett a fokozott hasűri nyomás is szerepet játszhat. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy az éveken át tartó, foglalkozással járó fokozott hasűri nyomás, hasprés, erőlködés növeli-e a GERD kialakulásának kockázatát. Módszer: A refluxtüneteket kérdőív segítségével kontrollcsoporthoz viszonyítva hivatásos énekesek, fúvós hangszeren játszó művészek és üvegfúvók között értékelték. Eredmények: A hivatásos énekesek között a gyomorégés, a regurgitatio és a rekedtség a lényegességi szintet meghaladóan gyakrabban fordult elő ( p <0,001), mint a kontrollcsoportban. A fúvós hangszeren játszók között a gyomorégés ( p <0,05) és a regurgitatio ( p <0,01), míg az üvegfúvóknál a regurgitatio ( p <0,01) gyakoribb volt, mint a kontrollcsoportban. A refluxos tünetek összefüggtek a foglalkozással eltöltött idővel ( p <0,05). Következtetések: Eredményeik arra utalnak, hogy azon foglalkozások esetén, ahol tartósan fokozott a hasűri nyomás, a refluxtünetek gyakrabban fordulnak elő. Ilyen szempontból a GERD foglalkozási ártalomnak is tekinthető.

Open access
Authors: Árpád Patai, Árpád V. Patai, Norbert Solymosi, Zsolt Tulassay and László Herszényi

Absztrakt

Magyarországon az évente elvégzett több mint 14 000 endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia következtében hozzávetőlegesen 1400 pancreatitis kialakulásával, ezen belül 10 beteg halálával kell számolni. A szerzők áttekintik az endoszkópos retrográd cholangiopancreatographiát követő heveny hasnyálmirigy-gyulladás megelőzésére vonatkozó szakirodalmat, ismertetik saját tapasztalataikat. Utalnak a diagnosztikus endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia háttérbe szorulására. Hangsúlyozzák a beavatkozás javallatának gondos mérlegelését, a kockázati tényezők elemzését. Fontosnak tartják a kanülálások számának csökkentését, a korai előmetszést, a nagy kockázatú betegekben a pancreasstent beültetését, az indometacin vagy a diclofenac alkalmazását és a megfelelő intravénás folyadékbevitelt. Orv. Hetil., 2015, 156(18), 715–719.

Open access