Search Results

You are looking at 1 - 10 of 97 items for

  • Author or Editor: László Imre x
  • All content x
Clear All Modify Search

A háziorvosok díjazása többnyire a fejkvótán vagy teljesítményükön, néhány országban ezek kombinációján alapszik. Munkájukról beszámolókat, jelentéseket készítenek, amelyek a beteg azonosító adatait, a felállított diagnózist és az alkalmazott kezelést tartalmazzák, a közleményben országonként részletezve. Mindezeken kívül a vényírás sajátosságait, a felírt gyógyszerek térítését, valamint a szakorvosi konzíliumokra vagy a kórházba való utalás adminisztratív kötelezettségeit is elemezték. Az európai és hazai előírásokat összehasonlítva megállapítható, hogy a magyar jelentési kötelezettségek esetenként gyakoribbak, általában sokkal részletesebbek, gyakran egymást átfedők, és a kért adatok célja és szükségessége nem mindig érthető. Az adminisztratív feladatok a kuratív tevékenységre fordított időt jelentősen csökkentik, nagyfokban gátolják a háziorvos kapuőrfunkcióját, prevencióra pedig szinte egyáltalán nincs idő. Hivatalos verzió hiányában az alkalmazott háziorvosi software-ek száma túl sok, minőségük eltérő, egymással nem kompatibilisak. Az adminisztratív feladatok és a jelentési kötelezettségek felülvizsgálata indokolt lenne, célszerűen csak azon adatokra szűkítendően, amelyeknek epidemiológiai és/vagy lényeges gazdasági konzekvenciája van, jobban figyelembe véve az adatvédelmi szempontokat is.

Restricted access

Az egészségügyi dolgozók életmódját, egészségi állapotát, szociális körülményeit világszerte vizsgálják. A kelet-európai országokban kevés vizsgálat történt ebben a témakörben, és még kevesebbet publikáltak. Ez a tanulmány megpróbálja összehasonlítani az orvosok egészségi állapotát, a szakmai pálya jellemzőit és néhány szociológiai tényezőt 25 évvel a diplomaszerzés után. Az eredményeket nemek között és szakmai csoportok (alapellátási, manuális, nem manuális és diagnosztikus) között hasonlították össze. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1979-ben végzett 228 orvos válaszolt a kérdőívben megadott kérdésekre. Több férfi választott manuális szakmát, míg a nők körében az alapellátási szakmák voltak népszerűbbek. A nők gyakrabban kényszerültek munkahelyük vagy szakterületük módosítására, mint a férfiak. A férfi orvosok átlagos gyerekszáma 2,26, míg a nőké 1,87 volt. A legnagyobb testsúlynövekedést az alapellátási szakmát választó férfiak és a nem manuális szakmát űző női orvosok körében regisztrálták. A magas vérnyomás és a rendszeres szűrővizsgálatok elhanyagolása gyakoribb volt a férfiak körében, akik nem mindig voltak megfelelően kezelve. A fizikai aktivitás és a sportra fordított idő jelentősen csökkent a végzés után, és a kedvelt sportok is gyakran mások voltak. A női orvosok fontosabbnak tartották a rendszeres testedzést. A dohányzás főleg a manuális szakmát űző férfiak és az alapellátásban dolgozó nők körében volt gyakoribb. A manuális szakmában dolgozók és a nem manuális szakmájú nők gyakrabban fogyasztottak alkoholt. Ha betegek voltak, a férfiak megbízhatóbban követték a kezelőorvos tanácsait. Az orvosok saját egészségi állapotukat jobbnak ítélték, mint hasonló korú betegeikét. Idegen nyelveket a férfiak nagyobb arányban beszéltek. Az évfolyamból a válaszadók 10%-a szerzett tudományos fokozatot.

Open access

Mikroelem-terheléses kisparcellás szabadföldi kísérletünk 8. évében napraforgó jelzonövényt termesztettünk. A löszön képzodött vályog karbonátos csernozjom talaj szántott rétege 5 % CaCO3- és 3 % humusztartalommal rendelkezett. A 13 vizsgált mikroelemet 1991 tavaszán szántottuk be 0, 90, 270, 810 kg/ha mennyiségben. A 13 x 4 = 52 kezelést 2 ismétlésben állítottuk be 104 parcellán split-plot elrendezésben. Fobb eredményeink az alábbiakban foglalhatók össze: Talajvizsgálatokkal a terhelés csak részben és elemenként eltéro módon becsülheto utólag. A cc. HNO3 + cc. H2O2 módszerrel pl. a Cu, Se, As, Hg 60-90 %-a, a Cr, Cd, Mo 30-60 %-a volt kimutatható a kísérlet 4. éve után a szántott rétegben. A 13 vizsgált elembol csupán a Cd és Se bizonyult toxikusnak a napraforgóra. A növekvo Cd-terhelés gátolta a magképzodést, csökkentette az olaj %-át a magban és az olajhozamot. A 270 kg/ha feletti Se-terhelés nyomán az állomány kiritkult, kipusztult és magtermés alig, vagy egyáltalán nem képzodött. Az As, Cr, Cu, Hg, Pb mozgása gátolt e termohelyen a talaj-növény rendszerben. Mérsékelt akkumulációt mutatott a növény szerveiben a Cd, Ba, Ni, Sr és Zn, extrém dúsulást a Mo és Se jelzett. Növényi szennyezés egészségügyi határkoncentráció túllépését, állati vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan terméket eredményezett a Cd-, Mo-, Se- és feltehetoen a nagyobb Hg-kezelésekben. Erosen szennyezett talajon is, a teljes föld feletti biomasszába került szennyezo elemek mennyisége elenyészo maradt. A maximális 810 kg/ha terhelés remediációja hasonló körülmények között az As esetében pl. 93 ezer évet, a Cd esetében 8-9 ezer évet, a Se esetében elméletileg 477 esztendot venne igénybe. Fitoremediáció az enyhébb diffúz szennyezésnél jöhet szóba, amennyiben megfelelo hiperakkumulátor növényfaj és termesztési technika is rendelkezésre áll.

Restricted access

Összefoglalás

Duna-Tisza közi karbonátos homoktalajon 1970-ben beállított NPK műtrágyázási kísérletünk 31–34. évében, 2000–2001 között vizsgáltuk a kezelések hatását a lucerna fejlődésére, gyomosodási viszonyaira, szénahozamára, valamint a talaj szántott rétegének ammóniumlaktát-ecetsav (AL) oldható PK-tartalmára. A termőhely talaja 1% körüli CaCO3-ot és humuszt, valamint 5–10% agyagot tartalmaz a szántott rétegben, az altalaj sok CaCO3-ot tartalmaz. A talajvíz 5–7 m mélyen található, a terület aszályérzékeny, oldható tápelemekkel (N, P, K) gyengén ellátott. A kísérletből levonható főbb következtetések:

  1. A 29 éve trágyázatlan talaj ammóniumlaktát-ecetsavas (AL) oldható PK-készlete kicsi. A talajgazdagító PK trágyázás nyomán az AL-PK készlet feltalajban 150–200 mg/kg AL-P2O5, ill. AL-K2O “kielégítő” tartományba emelkedett vagy meghaladta azt.
  2. Trágyázatlan kontroll talajon a lucerna 2001 tavaszán vontatottan kelt, fejletlen és alacsony maradt világoszöld színezettel. Az NP-kezelések közepes sarjadási erényt, magasságot és erősen zöld színt mutattak. A bőséges NPK trágyázás nyomán erőteljesen sarjadó, sűrű, fejlett, méregzöld állomány jött létre.
  3. Az évekkel, ill. az egymást követő kaszálásokkal a kontroll és az NP-parcellák állománya egyaránt fokozatosan kiritkult, elgyomosodott és fejlődésben visszamaradt. A negyedik évre, 2004 tavaszára a K-nélküli NP-kezelésekben a lucerna gyakorlatilag kipusztult, a gyomok nagyságrenddel nagyobb borítást mutattak. Az abszolút kontroll talajon a lucerna és a gyom borítása közel fele-fele arányt képviselt. A bőséges K-trágyázással (az N2P2K4 kezelésekben) a lucerna borítása nagyságrenddel haladta meg a gyomborítást és az összes növényfedettség 80% fölé emelkedett, a gyomfajok száma felére csökkent.
  4. A vizsgált évek (8 kaszálás) szénahozamait tekintve a kontroll talajon 6,8 t/ha, az N1P1 kezelésben 8,4 t/ha, az N2P2 kezelésben 9,5 t/ha, az N2P2K4 kezelésekben 12,5 t/ha termést kaptunk. Az NP-kezelések terméstöbbletei az első két évben jelentkeztek. A 3. és 4. évre a K-mal nem trágyázott talaj/altalaj felvehető K-készlete kimerült, és így részben alkalmatlanná vált a lucernatermesztésre.
  5. Az extrém K-hiányos talajon (NP kezelések) a madárhúr (CER AR) 18%-os, az árva rozsnok (BRO IN) 4–6%-os, a pásztortáska (CAP BU) 2%-os, az összes gyom 24–29%-os borítást ért el, míg a lucerna 2–4%-ot. A kísérletben 2000-ben 18 gyomfajt, 2004-ben 27 gyomfajt azonosítottunk. Az őszi árpa elővetemény után 2000 tavaszán uralkodó fajok a kétszikűek (Amaranthus spp.), voltak még 2004-ben az egyszikűek.
Restricted access

Az alapellátás minőségének javítása évtizedek óta fontos téma világszerte. A minőség mérésének napjainkban egyre gyakrabban alkalmazott kvantitatív mérőeszközei a minőségi indikátorok. Az orvosokat minőségi munkára motiváló lehetséges módszerek közé tartozik az anyagi ösztönzők bevezetése, de nincs elegendő bizonyíték minőségjavító hatásukra. A minőségi indikátorokat és anyagi ösztönzőket egyre több európai országban alkalmazzák önmagukban vagy más minőségjavító eszközökkel. A szerzők röviden ismertetik az Egyesült Királyság és Magyarország alapellátási indikátorrendszerét. A többi európai országgal kapcsolatban csak kevés, az anyagi ösztönzőket és indikátorokat is leíró közlemény érhető el. Vizsgálatuk során nyolc országot találtak, ahol széles körben alkalmazzák a minőségi indikátorokhoz kapcsolódó anyagi ösztönzőket. Az indikátorok a családorvosok fizetését vagy finanszírozását összbevételük 1–25%-ának megfelelő bónusszal befolyásolhatják az egyes európai országokban. Megbízható ellátási és morbiditási adatok nélkülözhetetlenek a minőségi indikátorokhoz, de ilyen adatok a legtöbb ország alapellátását illetően hiányoznak. A minőségi indikátorok további fejlesztése széles körű szakmai konszenzus alapján szükséges. Orv. Hetil., 2013, 154, 1096–1101.

Restricted access

Absztrakt

Magyarországon a háziorvosi indikátorrendszert 2009-ben vezették be és azóta folyamatosan fejlesztik. A rendszer bizonyos számszerű elvárások alapján többletfinanszírozást ad a mérőszámokban jobban teljesítő háziorvosoknak. A szerzők a jelenleg használatos 16 felnőtt- és vegyes, valamint a 8 gyermekkörzeti indikátort elemzik, és rámutatnak azokra a tényezőkre, amelyek a háziorvosok munkáján kívül a mérőszámokat befolyásolják. A legfontosabbak: a betegek elvárásai, compliance-ük, a szakellátók tevékenysége, a szolgáltatók közötti nem megfelelő információáramlás és a nem megfelelő háziorvosi szoftver, amelynek fejlesztése szükséges. A szerzők véleménye szerint az anyagi motiváció szintjét is a jelenlegi többszörösére kellene emelni, a jelentési rendszer megváltoztatása mellett. Javasolják, hogy a szakmapolitikai és finanszírozói elvárások megfogalmazásával szakmai grémiumok alakítsák ki az indikátorokat, amelyeket fontosnak tartanak a hazai alapellátás színvonalának emeléséhez. Orv. Hetil., 2016, 157(9), 328–335.

Restricted access

A nyírlugosi meszezési és műtrágyázási tartamkísérletben végzett vizsgálataink alapján az alábbi főbb tanulságok fogalmazhatók meg:–A tartós N-műtrágyázás nyomán a trágyázatlan kontrollon mért 4,3 pH(KCl) 3,5-re süllyedt, míg az 1 t/ha/év CaCO 3 -adagolás eredményeképpen 6,4-re emelkedett a szántott rétegben. Ugyanitt a kicserélhető Ca 2+ 0,13-ról 2,18 me/100 g értékre nőtt. Ezzel szemben az Al 3+ 0,68-ról 0,40-re, míg a Fe 2+ 0,43-ról 0,15 me/100 g értékre süllyedt. A meszezés eredményeképpen a talaj kationcserélő kapacitása (T-érték) 3,3-ról 3,6–3,8-ra, a kicserélhető bázisok összege (S-érték) 0,4-ről 2,5 me/100 g-ra, a bázistelítettség pedig 12%-ról 69%-ra változott.–Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemtartalmak szintén jellemezték a műtrá-gyázás és a meszezés, ill. talajsavanyodás hatását. Az erősen savanyú talajon mért Ca 87-ről a meszezés nyomán 767 mg/kg mennyiségre, a Mg 18-ról a Mg-trágyázással 97-re, a Mn 8-ról 36-ra, a Sr 0,4-ről 2,7-re, a Co 0,15-ről 0,53-ra, valamint a Ni 0,10-ról 0,19 mg/kg-ra emelkedett.–A trágyahatások időfüggők. A kísérlet első 10 évében (1963–1972) érdemi trágyahatásokat, ill. terméstöbbleteket csak a N-trágyázás okozott. A második évtizedben (1973–1982) a N-hatások fokozatosan lecsökkentek a trágyázatlan kontroll szintjére. Trágyahatásokat kalászosoknál az együttes NP, kapásnövényeknél az NP-kezelések mutattak. A harmadik évtizedben (1983–1992) a napraforgó és a dohány már meghálálta az NPKCaMg elemek pótlását. A negyedik évtizedben (1993–2002) a tritikále monokultúra termésmaximumai is az NPKCaMg-kezeléshez kötődtek. Az utóbbi években (2003–2006 között) az egyoldalúan 100–150 kg/ha/év N-adaggal kezelt talajokon a tritikále gyakorlatilag kipusztult, a talaj extrém módon elsavanyodott és tápelemekben elszegényedett. A talajtermékenység megőrizhető, ha biztosítjuk a feltalajban a 120–150 mg/kg AL-P 2 O 5 - és AL-K 2 O-tartalmat, ill. 1 t/ha/év körüli dolomitport alkalmazva fenntartjuk az 5,5–6,0 pH(KCl) értéket és a megfelelő N-trágyázásról is gondoskodunk.–A tritikále szalma- és szemtermésében nőtt a N, K, P, Mn, Zn és Co elemek mennyisége a kicsi termést adó és erősen savanyú N 3 -kezelésben, míg a Ca, Sr és Mo koncentrációi lecsökkentek. A m_e

Restricted access

Absztrakt

Magyarországon hosszas előkészítés után, 1993-ban vezették be az egészségügy finanszírozásának új rendszerét, amelynek egyik központi eleme a Homogén Betegségcsoportok elvén nyugvó módszer volt az aktív fekvőbeteg-ellátás tekintetében. A módszer egy átfogó rendszermodellbe illeszkedett, amelyet a Gyógyinfok szakemberei dolgoztak ki és publikáltak a rendszerváltás környékén. A végül bevezetett rendszer sokban tükrözte ezt az elméleti modellt, mai változata ugyanakkor több jelentős ponton is eltér attól. A cikk célja ezen eltérési pontok azonosítása. Orv. Hetil., 2015, 156(29), 1155–1164.

Restricted access

Bevezetés: A herpes simplex vírus által okozott szaruhártya-gyulladás a leggyakoribb oka a cornea centrumában kialakuló hegnek, amely látásvesztést okozhat. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a perforáló keratoplasztika eredményességének felmérését a szisztémás antiherpeses és immunszuppresszív terápia alkalmazásának tükrében. Módszer: Perforáló keratoplasztikán átesett 12 betegen végezték a retrospektív randomizált vizsgálatot. A műtéti beavatkozásig eltelt idő az első keratitis megjelenésétől számítva átlag 18 év volt (5–40 év). A műtéti indikáció 9 esetben a látás javítása, 3 esetben a cornea perforációjának megelőzése volt. Szisztémás kezelésként 9 beteg herpeszvírus elleni (acyclovir) és immunszuppresszív (mycophenolat mofetil), 2 beteg csak herpeszvírus elleni kezelést kapott, egy betegnél nem alkalmaztak szisztémás terápiát. Az átlagos követési idő 53,1 hónap volt (16–84 hó). Eredmények: A látásjavító célú 9 műtét közül 8 esetben a transzplantátum átlátszóan, ereződés nélkül gyógyult. Mind a 8 beteg acyclovir és mycophenolat mofetil kezelésben részesült. Egy esetben – amikor a beteg szisztémás kezelést nem kapott – recidíva és rejectio is fellépett. Az akut gyulladásos tünetekben végzett műtétek közül egyben gyógyult a transzplantátum átlátszóan, recidíva- és rejectiomentesen; a beteg acyclovir és mycophenolat mofetil terápiában részesült. Két esetben recidíva és rejectio is fellépett. Ezek közül egyben a beteg acyclovir és mycophenolat mofetil, egyben csak acyclovirkezelést kapott. A látóélesség minden esetben javult, 3 esetben a látást egyéb tényezők befolyásolták. Következtetések: A szisztémás acyclovir és mycophenolat mofetil terápia sikerrel alkalmazható herpes simplex keratitisben végzett perforáló keratoplasztikák után. Az acyclovir csökkenti a recidívák számát, a mycophenolat mofetil a transzplantátum rejectióját. A műtét időpontjának megválasztása döntő; a gyulladásmentes, heges állapotban végzett műtétek jobb eredménnyel kecsegtetnek. Orv. Hetil., 2013, 154(52), 2065–2070.

Open access

A szerzők négy beteg kórtörténetét ismertetik, akiknél az elmúlt két évben komputertomográfiás és mágneses rezonanciás vizsgálatokkal a pancreasban kialakult metasztázisokat diagnosztizáltak. Két betegnél a primer vesetumor felfedezése után több mint 10 évvel jelentek meg az áttétek a pancreasban. Egy nem kis sejtes tüdőtumoros és egy non-Hodgkin-lymphomában szenvedő betegnél a pancreasmetasztázist néhány hónappal a primer tumor felfedezését követően észlelték. A szerzők irodalmi adatok alapján megállapítják, hogy a pancreasban ritkák a metasztázisok. A pancreasmetasztázisok tünetei és radiológiai megjelenése változatos, ezért nem invazív képalkotó differenciáldiagnosztikájuk nehéz feladat. Ebben a beteg előzményeinek pontos ismerete és a funkcionális képalkotás jelent segítséget. Orv. Hetil., 2013, 154, 426–430.

Restricted access