Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: László Kárpáti x
  • All content x
Clear All Modify Search

Abstract

In June 2003 Hungary accepted the European Standard for Aggregates for Railway Ballast (MSZ EN 13450: 2003). The European norm, compared with the Hungarian Standard, also includes a new examination method called the micro-Deval method for railway ballast aggregates, which was previously not used in Hungary. This paper presents the test results of aggregates for railway ballast-producing quarries, according to newly accepted Standard. The test materials consist of andesite, basalt, dolomite and limestone. The results cover a significant range. The study was aimed at finding a relation between the testing methods, in order to reduce the testing procedure; however, no clear relationship was found.

Restricted access

A Bacillus thuringiensis cry1Ab endotoxint termelő transzgénikus kukorica (DK440BTY) és izogénes, toxint nem termelő kukorica (DK440) rizoszféráját jellemeztük talajbiológiai eszközökkel, illetve összehasonlító értékelést végeztünk egy vegetációs periódus három mintavételi időszakában. Telepszámlálásos módszerrel meghatároztuk néhány kitenyészthető mikrobacsoport (heterotrófok, oligotrófok, spórás mikrooganizmusok, szabadon élő N2-kötők és mikroszkopikus gombák) csíraszámát a rizoszféra talajában. Elvégeztük a mikrobiális össz-aktivitás vizsgálatát fluoreszcein-diacetát (FDA) hidrolízisének mérésével, illetve nyomon követtük a gyökérrendszer szimbiotikus struktúráinak, azaz az arbuszkuláris mikorrhiza gombák kolonizációjának a működőképességét is. A rizoszférához szorosan kapcsolódó talajrészben a szabadon élő szaprotróf Trichoderma gombák faji diverzitásának az alakulását ellenőriztük.  Megállapítottuk, hogy a belső rizoszféra (endoriza) mikroszimbiontás kolonizációja az első mintavétel során (2001. június) szignifikánsan kisebb aktivitást mutatott, és csökkent a gomba működőképességét jelző arbuszkulumok mennyisége is. A további mintavételek során (2001. augusztus és október) azonban ezek a különbségek nem jelentkeztek, a szimbiózis működőképessége helyreállt. A varianciaanalízis azonban összesített hatásban szignifikáns különbséget jelzett. A gyökérfelszín kitenyészthető mikrobacsoportjainak csíraszámában nem adódott statisztikailag igazolható különbség a kétféle növény között. Az FDA módszerrel kimutatható össz-mikrobiális aktivitást ugyanakkor mindegyik mintavételnél nagyobbnak találtuk a Bt-kukorica rizoszférájában, amiből a fiziológiai tulajdonságok megváltozására következtettünk. A transzgénikus növény gyökérhatásának távolabbi részén, a külső rizoszférában a Trichodema gombák száma és faji összetétele csak szezonális változásokat mutatott, de nem különbözött szignifikánsan a génmódosított növénynél. Eredményeink jelzik a génmódosítás közvetett hatását a rizoszférában található „nem célzott” szervezetek összetételére vagy aktivitására, és felhívják a figyelmet a további, tartamjellegű vizsgálatok szükségességére is. 

Restricted access

Abstract  

Various (±)-trans-2-arylnitrocyclohexane derivatives were hydrogenated to the corresponding amines over a Pd/C catalyst in methanol at 25–60 °C and 1–12 bar. These (±)-trans-2-arylcyclohexylamines are important and valuable key intermediates for the stereoselective synthesis of phenantridine-based Amaryllidaceae alkaloid analogues having cytostatic activity.

Restricted access
Hungarian Medical Journal
Authors: Valentin Brodszky, Viktor Nagy, Csaba Farsang, Krisztián Kárpáti, and László Gulácsi

First-line antihypertensive treatment’s drugs have to be able to decrease the cardiovascular morbidity and mortality. This kind of efficacy of thiazide-type diuretics has been published earlier in several studies. The efficacy of indapamide was investigated in several studies, but there is no analysis which is including all of the indapamide-studies. Objective: We conducted a meta-analysis of all relevant randomized-controlled-trials with indapamide. Efficacy of indapamide was analyzed in different cardiovascular and safety outcomes. Methods: We searched the MEDLINE database 1995–2006 for indapamide-trials. Only double-blind, parallel-group design trials were involved. Both the fixed effect model and the random effect model were used for data synthesis, results were probed with Mantel–Hanzel test and inverse variance test. Results: Data were combined from 9 trials that included 10,108 patients. Indapamide treatment of 48 patients with a history of stroke prevents one stroke (NNT = 47.8 95% CI: 29.6–126.6). Data from 5 trials including 7,085 patients show that indapamide is superior to placebo in reducing blood pressure, the differences are: 7.28 mm Hg (95% CI: 6.37–8.19) in systolic blood pressure and 3.50 mm Hg (95% CI: 2.99–4.01) in diastolic blood pressure. Data from 5 trials including 2,856 patients show that indapamide is superior to active controls in reducing systolic blood pressure, the difference is significant: 1.30 mm Hg (95% CI: 0.28–2.31). The difference in diastolic blood pressure was not significant. Data of 505 patients show that indapamide reduced left ventricular mass index significantly more than enalapril 20 mg, the difference is 6.50 g/m 2 (95% CI: 0.81–12.19). Data of 6,206 patients show that the frequency of adverse drug reaction is similar in the indapamide and placebo groups (RR = 0.97 95% CI: 0.76–1.22). Conclusions: Indapamide is efficacious in the prevention of further stroke, reduces effectively the blood pressure and the left ventricular mass index. Indapamide treatment is well tolerated.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Valentin Brodszky, Viktor Nagy, Csaba Farsang, Krisztián Kárpáti, and László Gulácsi

Bevezetés: Az első vonalba tartozó vérnyomáscsökkentőktől elvárható, hogy csökkentsék a cardiovascularis morbiditást és mortalitást. A thiazid vízhajtók ez irányú hatékonyságát több metaanalízisben leírták. Az indapamid hatásosságát bár számos tanulmány vizsgálja, eddig nem készült az összes adatot összefoglaló elemzés. Célkitűzés: az indapamid hatásosságát vizsgáló összes randomizált kontrollált vizsgálat adatainak szintézise. A tanulmányok eredményeit a különböző cardiovascularis és biztonsági végpontok szerint elemezzük. Módszer: A MEDLINE adatbázisban megkerestük az összes randomizált kontrollált indapamidvizsgálatot 1995 és 2005 között. Csak a kettős vak-, párhuzamos lebonyolítású vizsgálatokat vontuk be. Az adatok metaanalízisét állandó és véletlen hatású modellekben is elvégeztük, az eredményeket Mantel–Haenzel-próbával, inverz varianciapróbával teszteltük. Eredmények: 9 vizsgálat és 10 108 beteg adatait elemeztük. 48, stroke-on átesett beteg indapamidkezelésével megelőzhető egy újabb stroke-esemény (NNT = 47,8; 95%; KI: 29,6–126,6). 5 vizsgálatban 7085 beteg adatai alapján az indapamid a szisztolés vérnyomást 7,28 (95%; KI: 6,37–8,19), a diasztolés vérnyomást 3,50 Hgmm-rel (95%; KI 2,99–4,01) nagyobb mértékben csökkentette, mint a placebo. 5 vizsgálatban 2856 beteg szisztolés vérnyomását az indapamid 1,30 Hgmm-rel (95%; KI: 0,28–2,31) nagyobb mértékben csökkentette, mint az aktív kontroll, a diasztolés vérnyomáscsökkentés esetében nem volt szignifikáns különbség. 505 beteg adatai alapján az indapamid 6,50 g/m 2 -rel (95%; KI: 0,81–12,9) nagyobb mértékben csökkenti a bal kamrai izomtömegindexet, mint az enalapril. 6206 beteg követése során a gyógyszerhez köthető mellékhatások előfordulásának gyakorisága hasonló a placebóéhoz (rr = 0,97; 95%; KI: 0,76–1,22). Következtetések: Az indapamid hatásos az újabb stroke megelőzésében, hatékonyan csökkenti a vérnyomást és a bal kamrai izomtömegindexet. A kezelés biztonságosan alkalmazható.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Valentin Brodszky, László Czirják, Pál Géher, László Hodinka, Krisztián Kárpáti, Márta Péntek, Gyula Poór, Zoltán Szekanecz, and László Gulácsi

A rheumatoid arthritis terápiájában legújabban alkalmazott gyógyszerek a biológiai szerek. Legutóbb a B-lymphocyta-gátló rituximabot törzskönyvezték rheumatoid arthritis indikációjában. A rituximabot eddig a non-Hodgkin-lymphoma kezelésében alkalmazták. Európai és a magyar reumatológusok ajánlása szerint a rituximab rheumatoid arthritisben azoknak a betegeknek javasolható, akiknél a kórtörténetben eredménytelenség vagy toxicitás miatt sikertelen TNF-α-gátló kezelés szerepel. Célkitűzés: A rituximabkezelés klinikai hatásosságáról rheumatoid arthritisben rendelkezésre álló szakirodalom áttekintése. A rituximabkezelés hatásosságának és biztonságának értékelése. Módszer: A szerzők a MEDLINE- és Cochrane-adatbázisokban megkeresték az összes randomizált, kontrollált rituximabvizsgálatot rheumatoid arthritisben. Elvégezték az adatok metaanalízisét. Eredmények: Az irodalomkeresés során 3 randomizált kontrollált klinikai vizsgálatot azonosítottak a szerzők, amelyekben összesen 1145 beteget követtek. A TNF-α-gátló kezelésre nem reagáló, súlyos gyulladásos tüneteket mutató betegeknél rituximabkezelés mellett 33%-kal több betegnek (95%; KI: 25–41%) javulnak a tünetei az American College of Rheumatology 20 kritérium szerint, mint ha nem kezelnék őket. Majdnem 5-ször nagyobb (relatív kockázat = 4,77; 95%; KI, 3,12–7,31) esélyük van a javulásra, mint kezelés nélkül. A funkcionális állapotot jelző Health Assessment Questionnaire pontszám is szignifikánsan nagyobb mértékben ( p < 0,001) javult a rituximabcsoportban (–0,4 pont), mint a kontrollcsoportban (–0,1 pont). Rituximabkezelés hatására a mérsékelt vagy jó választ adó betegek aránya 38%-kal nagyobb (95% KI, 32–44%) a rituximabkezelési ágon, mint a kontrollcsoportban, a különbség szignifikáns ( p < 0,00001). A rituximab a radiológiai progressziót is javítja a TNF-α-gátló kezelésre nem reagáló betegek között. Következtetések: A rituximab új, hatásos terápiás lehetőség a rheumatoid arthritis terápiájában. A TNF-α-gátló kezelésre nem reagáló vagy azt nem toleráló betegeknél is javulás érhető el.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Gulácsi, István Májer, Imre Boncz, Valentin Brodszky, Béla Merkely, Pál Maurovich Horvath, and Krisztián Kárpáti

Magyarországon jelentős az akut myocardialis infarctust szenvedett betegek száma, ezért elengedhetetlen a betegségteher (disease burden) pontosabb megismerése. Célkitűzés: Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy mekkora a finanszírozót érintő teher a hospitalizált, szívinfarktust szenvedett betegek esetén, az aktív és a krónikus kórházi ellátásban, valamint a járóbeteg- és az alapellátás területén, illetve felbecsüljük, hogy mekkora a társadalmat érintő indirekt költség. Módszer: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisa alapján elemeztük az „új” infarktust szenvedett betegek aktív és krónikus kórházi ellátásának költségeit a 25 évnél idősebb populáció körében a 2003. májusi megbetegedést követő 12 és 24 hónapban. A betegeket nemek szerinti, és 25–44, 45–64, 65+ éves alcsoportokba osztottuk. Egyéb költségelemként figyelembe vettük a házi-, szakorvosi vizitek, betegszállítás, valamint a munkából való kiesés átlagköltségeit. Eredmények: Az akut myocardialis infarctus aktív kórházi ellátásának átlagos egészségbiztosítási költsége a megbetegedést követő 12 hónapban a nőknél általában magasabb, mint a férfiaknál: 476,3 ezer Ft vs 391,1 ezer Ft (65+ év); 429,1 Ft vs 389,4 ezer Ft (45–64 év) és 229,5 ezer Ft vs 240,6 ezer Ft (25–44 év). A krónikus ellátás terhe betegenként 15–40 ezer Ft az első évben, és az aktív ellátás költsége is hasonló nagyságrendű (22–54 ezer Ft/fő) az infarktus után 13–24 hónappal. Következtetések: Becslésünk szerint az évente közel 12 ezer hospitalizált infarktust szenvedett beteg direkt egészségügyi költségeire a biztosító 4,4 Mrd Ft-ot költött a betegséget követő első 12 hónapban, 3,6 Mrd Ft-ot aktív és 370 millió Ft-ot a krónikus kórházi ellátásban. Egy AMI elkerülésével 345–565 ezer Ft (kor és nem szerint különbözően) direkt egészségügyi költség takarítható meg az első 12 hónapban. Becslésünk szerint az AMI indirekt költsége a munkaképes korúak körében meghaladja a 840 millió Ft-ot egy évben (177 829 Ft/fő).

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: János Mátyus, Anna V. Oláh, László Ujhelyi, István Kárpáti, and József Balla

Az idült vesebetegség napjainkban népbetegséggé vált az atherogeneticus nephropathiák számának drámai megemelkedése miatt. A klasszikus vesetünetek hiánya miatt a betegséget legtöbbször csak az előrehaladott, súlyos vagy végstádiumú veseelégtelenség stádiumában ismerik fel, holott laboratóriumi vizsgálatokkal már jóval korábban diagnosztizálható lehetne. Ekkor már nem lehetséges a vesefunkció romlásának megállítása, a vesepótló kezelés elkerülése. Ugyanakkor az enyhe-mérsékelt súlyosságú idült vesebetegség is jelentősen fokozza, megsokszorozza az atherosclerosis kockázatát, így a betegek többsége cardiovascularis betegségekben meghal még a dialízis előtt. Ezek miatt a tünetmentes korai stádiumú vesebetegség szűrése alapvető fontosságú lenne. A glomerulus filtrációs ráta számítása segítheti leginkább a kórkép felismerését, a veseelégtelenség és cardiovascularis betegségek progressziójának csökkentését. A Magyar Nefrológiai Társaság és a Magyar Laboratóriumi és Diagnosztikai Társaság már 2005-ben javasolta a glomerulus filtrációs ráta laboratóriumokban történő kiszámítását és az eredmény automatikus közlését minden egyes szérumkreatinin vizsgálatakor. Ezt a gyakorlatot az országban már egyre több laboratórium alkalmazza. A jelen összefoglaló a számított glomerulus filtrációs ráta alkalmazásában, értékelésében kíván segítséget nyújtani.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Farkas, Eszter Ostorházi, Katinka Pónyai, Béla Tóth, Elmardi Adlan, László Párducz, Márta Marschalkó, Sarolta Kárpáti, and Ferenc Rozgonyi

Az Ureaplasma urealyticum és Mycolasma hominis fontos szerepet tölt be az urogenitális fertőzések kiváltásában. Célok: A szerzők a Semmelweis Egyetem, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika STD-ambulanciáján 2008. május 1. és 2010. július 31. között vizsgált betegek genitális mintáiban az Ureaplasma urealyticum és Mycoplasma hominis gyakoriságának és antibiotikum-érzékenységének elemzését tűzték ki célul. Módszerek: Férfiaknál az urethrából, nőknél a cervixből és urethrából vattapálcával (Biolab) vett mintákat Urea-Myco DUO kit (Bio-Rad) segítségével tenyésztették, majd a pozitívnak bizonyult minták esetén a rezisztenciát U9 levesben SIR Mycoplasma kittel (Bio-Rad) határozták meg. Eredmények: A vizsgált 4154 beteg genitális mintájából 247 esetben (6%) Ureaplasma urealyticum és 26 esetben (0,63%) Mycoplasma hominis tenyészett ki. Mind az Ureaplasma uraelyticum, mind a Mycoplasma hominis törzsek többsége (75%, illetve 77%) cervixből, kisebb hányada (25%, illetve 23%) férfi és női urethramintából származott. Az Ureaplasma urealyticum- és a Mycoplasma homonis-pozitívak a 16–60 év között minden korcsoportban megtalálhatók voltak, de legnagyobb arányban a 21–40 évesek között fordultak elő. A legtöbb U. urealyticum törzs megőrizte érzékenységét tetracyclin (95%), doxycyclin (96%), azithromycin (88%) és josamycin (90%) iránt, míg a törzsek 21%-a ofloxacin, 85%-a erythromycin-, 79%-a clindamycinrezisztens volt. Az Ureaplasma urealyticum törzsek 77%-a erythromycinre és clindamycinre együttesen is rezisztens volt, ami jelzi, hogy az ex iuvantibus adott két antibiotikum mindegyike szelektálhatja a keresztrezisztenciával bíró törzseket is. A Mycoplasma hominis törzsek között a clindamycin-, doxycyclin-, ofloxacin- és tetracyclinrezisztens törzsek aránya 4–12% volt. Következtetések: Az összes vizsgált antibiotikumra mindössze egyetlen Ureaplasma urealyticum törzs bizonyult érzékenynek, ezért a tenyésztés vagy a kórokozó kimutatása molekuláris genetikai módszerrel (PCR) nem elégséges a biztosan sikeres terápiához, ahhoz az antibiotikum-érzékenység meghatározása is szükséges. A szerzők felhívják a figyelmet a hazai U. urealyticum nagymértékű erythromycin-, clindamycin- és ofloxacinrezisztenciájára. Magyarországon ez az első ilyen klinikai mikrobiológiai közlemény. Orv. Hetil., 2011, 152, 1698–1702.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Fanni Rencz, Valentin Brodszky, Márta Péntek, Orsolya Balogh, Éva Remenyik, Andrea Szegedi, Péter Holló, Sarolta Kárpáti, Hajnalka Jókai, Krisztina Herszényi, Emese Herédi, Sándor Szántó, and László Gulácsi

Bevezetés: A psoriasis a leggyakoribb krónikus, szisztémás, immunmediált gyulladásos kórkép, amely elsősorban a bőrt és az ízületeket érintheti. Célkitűzés: Arthritis psoriaticával társuló középsúlyos és súlyos psoriasisos betegek életminőségének és betegségköltségeinek vizsgálata. Módszer: Két egyetemi bőrgyógyászati klinikán keresztmetszeti kérdőíves felmérést végeztek. Eredmények: A vizsgált 57 beteg (65% férfi) átlagéletkora 54,3±11,6 év, életminősége az EQ-5D indexszel mérve 0,48±0,4 volt. Az egy betegre jutó éves átlagköltség 2,56 millió Ft, amelyből 71% a biológiai terápiához kapcsolódó költség és 21% az indirekt költség. Az indirekt költség 95%-a, 506 ezer Ft/beteg/év a psoriasis miatti munkából való kiesés miatt jelentkezik. A szisztémás kezelésben nem részesülő (21%), a tradicionális szisztémás (32%) és a biológiai szisztémás terápiában részesülő (47%) betegek egy betegre jutó éves átlagköltsége sorrendben 493 ezer Ft, 513 ezer Ft és 4,84 millió Ft. Következtetések: A biológiai terápia szignifikáns életminőség-javulást eredményez. Mivel az arthritis psoriaticával társuló psoriasis-betegcsoportban a szisztémás kezelések mindkét kórképben hatásosak, ezért a terápiával elérhető egészségnyereség mérése egészség-gazdaságtani szempontból a két kórkép esetén együttesen is célszerű, mert a valós egészséghaszon nagyobb lehet, mintha csak az egyik kórképet vizsgáljuk. Orv. Hetil., 2014, 155(48), 1913–1921.

Open access