Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: László Könyves x
Clear All Modify Search
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: László Könyves, Ottó Szenci, Viktor Jurkovich, Lászlóné Tegzes, Attila Tirián, Norbert Solymosi, Gyula Gyulay and Endre Brydl

The objective of this study was to determine some metabolic and other factors predicting the risk of postpartum uterine disease (PUD), and the effects of puerperal metritis (PM) on metabolic status, reproduction and milk yield were analysed. A total of 105 Holstein-Friesian cows were included, and sampled on day < −14 prepartum and days 4, 10–14, 28–35 and 56–63 postpartum for metabolic tests. From day 4 the development of PUD, and from days 28–35 the ovarian activity was monitored. When grade ≥ 1 + ketonuria was present on day 4 postpartum, this indicated a higher probability of PUD [odds ratio (OR) 2.64; P < 0.05] including PM occurring on days 10–14 (OR: 2.65; P < 0.05). Plasma nonesterified fatty acid (NEFA) concentrations > 0.200 mmol/l on days < −14 prepartum indicated a higher risk of uterine diseases (OR: 3.44; P < 0.05). The odds of PUD increased, depending on whether a body condition score (BCS) loss of ≥ 1.0 occurred between days < −14 and 28–35 (OR: 2.82; P < 0.05), between days < −14 and 10–14 (OR: 4.79; P < 0.01) or between days 10–14 and 28–35 (OR: 10.81; P < 0.01). PM was more probable (OR: 27.3; P < 0.001) in cows with retained placenta. The risk of uterine diseases was lower in multiparous than in primiparous cows (OR: 0.29; P < 0.01). PM increased the risk of ovarian inactivity between days 28 and 35 (OR: 2.83; P < 0.05). Cows affected with PM (PM+ cows) showed lower milk production on day 4 (kg; P < 0.05) and lower milk production (P < 0.05), milk fat and milk protein production (kg; P < 0.01; P < 0.01) in the first 100 days of lactation than did PM− cows.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Viktor Jurkovich, Barbara Bognár, Krisztián Balogh, Mária Kovács-Weber, Kinga Fornyos, Rubina Tünde Szabó, Péter Kovács, László Könyves and Miklós Mézes

Milk yield, milk ingredients, health and other, production-related parameters of subclinically infected, Mycobacterium avium ssp. paratuberculosis (MAP-) shedding (positive faecal PCR, n = 20) and non-shedding (negative faecal PCR, n = 10) dairy cows were compared in the period from 10 days prepartum to 120 days postpartum. Body condition, rumen fill and faeces scores were lower in the MAP-shedding cows. There was no significant difference in plasma or urine metabolic parameters between the groups. Milk yield and lactose content tended to be lower (P = 0.074 and 0.077, respectively), somatic cell count tended to be higher (P = 0.097), while milk fat content was significantly higher (P = 0.006) in MAP-shedding cows than in the controls. Milk protein content did not differ between the groups. All other health and production parameters [number of reproductive tract treatments, number of udder treatments, number of artificial inseminations (AIs), calving interval, and service period] were significantly better in the control group. It is concluded that MAP infection, even in a subclinical form, has a significant impact on some production and health parameters of dairy cows.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Károly Könyves, Zoltán Engert, István Molnár, Éva Pánykó, László Varga, József Farkas, Endre Márkus, György Hajós, Sándor Scheid and Ildikó Rajnai

A sebészi kezelés az egyetlen bizonyított kuratív eljárás a vesesejtes rák gyógyításában. A szervmegtartó veseműtétek megfelelő indikáció mellett végezve hasonlóan jó recidívamentes és hosszú távú túlélési arányokat biztosítanak, mint a radikális műtétek. Célkitűzés: Közleményünkben az elmúlt 9 év során végzett szervmegtartó veseműtétekkel szerzett tapasztalatainkat mutatjuk be, meghatározzuk az egyes műtéti indikációk típusát és arányát, a malignus vesedaganatok szövettani megoszlását, a szövődmények és a daganatmentes túlélési arányokat. Módszer: Retrospektív vizsgálattal 1999 és 2008 között, 33, szervmegtartó veseműtéten átesett T1 stádiumú vesedaganatos beteg adatait elemeztük. Az utolsó betegállapot-felmérést 2009 márciusában végeztük. Az átlagos utánkövetési idő 4,64 év volt. Eredmények: A betegek 82%-ánál elektív, 3%-ánál relatív és 15%-ánál abszolút indikációval végeztük a műtétet. Az átlagos vesetumorméret 2,86 cm volt. A malignus szövettani elváltozások közül világos sejtes veserák 94%-ban, papilláris veserák 6%-ban igazolódott. Az 1 és 5 éves daganatspecifikus túlélés esélyét 93,8%-nak találtuk. Posztoperatív szövődmény miatt 3 esetben kellett nephrectomiát végeznünk (vérzés, urinoma). Következtetés: Megállapításunk szerint a szervmegtartó veseműtét aT1a stádiumú vesedaganatok esetében biztonsággal alkalmazható, kiváló hosszú távú daganatspecifikus túlélést biztosít.

Restricted access