Search Results

You are looking at 1 - 10 of 122 items for

  • Author or Editor: László Kovács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A közép-kelet-európai országok történelmében egyedülállóan mély változások mentek végbe a rendszerváltás következtében. A piacgazdaságra történő áttérés által okozott gazdasági bizonytalanság hosszabb és mélyebb, a társadalmi problémák súlyosabbak, mint azt 1990-ben várni lehetett. Ezen problémák egyik negatív következménye a társadalmak elöregedése; a termékenységi ráta csökkenésének és az egyébként alacsony halandósági mutatók stagnálásának következtében a népesség számának csökkenése, amihez néhány vizsgált országban a nemzetközi migráció negatív mérlege is hozzájárult. Az írás az előbbiekben említett demográfiai jelenségeket ismerteti a statisztikai adatok tükrében, négy rendszerváltó és egy kontroll-ország esetében (Ausztria, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia), külön figyelmet szentelve a magyarországi helyzetnek.

Restricted access
Restricted access

A szerzők problémafelvetésnek szánják a két, egymástól távol lévő kistérségben észlelt tuberculosisesetekkel és a járványügyi tevékenységgel kapcsolatos tapasztalatok bemutatását. Bár a Központi Statisztikai Hivatal közléseiből nem a legfontosabb haláloki tényezők között tartják számon, a tuberculosis ma is figyelemre méltó népegészségügyi tényező. Jelenleg sem a jogszabályok szintjén, sem a népegészségügyben döntést hozók számára nem tűnik fontos szabályozandó kérdéskörnek, a szerzők mégis javasolják a tuberculosis megelőzésével kapcsolatos járványügyi intézkedési lehetőségének felülvizsgálatát hazánkban. Orv. Hetil., 2011, 152, 481–484.

Open access

When calculating different profitability measures for a life insurance company, one of the most important parameters to know is the probability of a policy being in force at any given time after the start of risk bearing. These probabilities are given by the survival function. In this paper, we examine data from a Hungarian insurance company, in order to build models for the survival functions of two life insurance products. For survival function estimation based on the unique parameters of a new policy, Cox regression is used. However, not all parameters of a new policy are relevant in estimating the survival function. Therefore, application of model selection algorithms is needed. Furthermore, if the exact effects of the policy parameters for the survival function can be determined, the insurance company can direct its sales team to acquire policies with positive technical results. When traditional model selection techniques proposed by the literature (such as best subset, stepwise and regularization methods) are applied on our data, we find that the effect of the selected predictors for survival cannot be determined, as there is a harmful degree of multicollinearity. In order to tackle this problem, we propose adding the hybrid metaheuristic from Láng et al. (2017) to the Cox regression in order to eliminate multicollinearity from the final model. On the test sets, performance of the models from the metaheuristic rivals those of the traditional algorithms with the use of noticeably less predictors. These predictors are not significantly correlated and are significant for survival, as well. It is shown in the paper that with the application of metaheuristics, we could produce a model with good predicting capabilities and interpretable predictor effects. These predictor effects can be used to direct the sales activities of the insurance company.

Open access

Depth of reservoirs of Hungarian oil fields and related oil density data were collected from the database of the Hungarian Mineral Resource Inventory. The purpose of the investigation was to point out the correlation between oil density and reservoir depth in some of the Hungarian hydrocarbon productive regions. Oil density related to reservoir depth in a particular area is generally linked to the migration mechanism. Zala Basin trends show a different migration process regionally and locally; tertiary migration by overflow mechanism can be supposed for the latter case. In the case of the Szeged–Kiskunság region, locally and regionally, migration along carrier beds through semipermeable sediments is present, with faults playing a significant role. In the Nagykunság region, the migration processes are similar to those in Zala, but the presence of faults seems more important. At depths below 2,000 m, the Bihar region trends are similar to those of the Szeged–Kiskunság region. In the shallower zone, hydrodynamic effects are recognizable. In two studied regions, the Battonya–Pusztaföldvár High and the Hungarian Paleogene Basin, the density of crude oil data does not show any significant variability and trend. Biodegradation and water washing were recognizable in the depth sections shallower than 2,000 m below surface. In karstic reservoirs of the Zala Basin (Nagylengyel, Sávoly), alteration is presumed at greater depths due to the karst water flow. The presented results show several trends of oil migration in the explored areas, which can be used for future estimation of the hydrocarbon potential in the Hungarian part of the Pannonian Basin.

Open access

A kardiogén stroke a jövőben egyre nagyobb jelentőségűvé válik gyakorisága növekedése miatt. Ischaemiás eseményt még nem szenvedett pitvarfibrilláló beteg esetén kockázatbecslést kell végezni és annak alapján dönteni a vérlemezkegátló vagy antikoaguláns kezelésről. (A legtöbb pitvarfibrilláló esetet antikoagulálni kell.) A pitvarfibrilláció súlyos stroke-kockázati tényező, ezért pitvarfibrilláló betegeknél az antikoagulálás a primer prevenció része (kivétel: fiatal, egyéb kockázati tényezővel nem rendelkező pitvarfibrilláló személy). Hetvenöt évnél idősebb pitvarfibrilláló beteg is antikoagulálható, megfelelően ellenőrzött INR-értékek mellett. A szerzők áttekintik az egyéb szívbetegségeket is, különös tekintettel a billentyűbetegségekre és a szívinfarktusra. Akut stroke-ban az új európai útmutató nem javasolja sem a hagyományos, sem a frakcionált heparin használatát. Ischaemiás stroke-ban aszpirinkezelést alkalmazunk az első három napban, és ezt követően térünk át tartós antikoaguláns kezelésre, és csak akkor, ha embóliaforrást tudtunk igazolni, illetve a beteg együttműködése megfelelő, a vérzésveszély viszonylag kicsi (INR 2-3). Egyébként csak vérlemezkegátló kezelést alkalmazunk. Néhány különleges esetben egyes szerzők javallják a korai antikoagulálást (az újabb embolizáció veszélye extrém nagy, bal pitvari/kamrai thrombus, artériadissectio vagy sebészi beavatkozás súlyos artériastenosis mellett), más esetben pedig óvatosságra intenek (kiterjedt infarktus, nem megfelelő módon kontrollálható vérnyomás, súlyos microvascularis elváltozások). A szekunder prevenció stádiumában nincs különbség a vérlemezkegátló és az antikoaguláns kezelés hatásossága között, elsősorban vérlemezkegátló kezelés jön szóba, kivéve azokat az eseteket, amikor a szív embóliaforrás.

Restricted access

Abstract

Fissuring of rocks is frequently of greater importance in practical rock engineering operations than the strength of the intact rock. In practice boreholes are usually analyzed by the RQD method. The limitation of this method has been discussed by several authors: for example, for RQD = 0 % [that is, where the joint intercept (distance between joints in the cores) is 10 cm or less], or RQD = 100%, the RQD provides no information on the core pieces themselves. It does not matter whether the discarded pieces are soil or fresh rock pieces up to 10 cm in length. In early 2003, more than 3,000 meter-long boreholes were analyzed in parallel with two different methods: traditional RQD, and Hansági's C (or Kiruna) Method. According to the results, in the case of a very good or very poor core, the C method shows the jointing patterns better than the widely-used RQD method. The goal of this paper is to present the C method and its advandages/disadvandages. Linear regression was found for the values between 10% < RQD < 90%, but the C value is much more sensitive than the RQD. The classification of the boreholes according to C method is also presented.

Restricted access
Acta Oeconomica
Authors: László Csaba, Enikő Szilágyi, and Tamás Kovács
Restricted access

The fluctuation of underground karstwater levels constitutes an inherently random, very complex time-dependent phenomenon further complicated when human interference disturbs the natural course. However, its structure can be explored by identifying only a few latent effects or factors (usually of significantly simpler dynamic structure), that are the driving forces behind it. The correct statistical tool to determine latent effects from the temporally interdependent observations is dynamic factor analysis (DFA). Analogously to ordinary factor analysis, DFA also determines loadings representing the measure of intensity of the latent effect corresponding to the factor. The obtained factor-intensities provide essential information on the geologic environment, improving the chance of correct decisions when environmental issues are on the agenda. In the given case the factors correspond to the infiltration and water extraction; hence, the intensities appear to be connected to aquifer vulnerability. Intensive water extraction increases the danger of contamination of an aquifer, since overpumping may establish contact with a distant, already polluted storage. High-intensity infiltration also increases vulnerability by helping local entry of any surface contaminant into the aquifer. Hence, the loadings and the measure of intensity can be regarded as important markers of vulnerability of the aquifer.

Restricted access