Search Results

You are looking at 1 - 10 of 108 items for

  • Author or Editor: László Kovács x
Clear All Modify Search

A közép-kelet-európai országok történelmében egyedülállóan mély változások mentek végbe a rendszerváltás következtében. A piacgazdaságra történő áttérés által okozott gazdasági bizonytalanság hosszabb és mélyebb, a társadalmi problémák súlyosabbak, mint azt 1990-ben várni lehetett. Ezen problémák egyik negatív következménye a társadalmak elöregedése; a termékenységi ráta csökkenésének és az egyébként alacsony halandósági mutatók stagnálásának következtében a népesség számának csökkenése, amihez néhány vizsgált országban a nemzetközi migráció negatív mérlege is hozzájárult. Az írás az előbbiekben említett demográfiai jelenségeket ismerteti a statisztikai adatok tükrében, négy rendszerváltó és egy kontroll-ország esetében (Ausztria, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia), külön figyelmet szentelve a magyarországi helyzetnek.

Restricted access
Restricted access

A szerzők problémafelvetésnek szánják a két, egymástól távol lévő kistérségben észlelt tuberculosisesetekkel és a járványügyi tevékenységgel kapcsolatos tapasztalatok bemutatását. Bár a Központi Statisztikai Hivatal közléseiből nem a legfontosabb haláloki tényezők között tartják számon, a tuberculosis ma is figyelemre méltó népegészségügyi tényező. Jelenleg sem a jogszabályok szintjén, sem a népegészségügyben döntést hozók számára nem tűnik fontos szabályozandó kérdéskörnek, a szerzők mégis javasolják a tuberculosis megelőzésével kapcsolatos járványügyi intézkedési lehetőségének felülvizsgálatát hazánkban. Orv. Hetil., 2011, 152, 481–484.

Open access

When calculating different profitability measures for a life insurance company, one of the most important parameters to know is the probability of a policy being in force at any given time after the start of risk bearing. These probabilities are given by the survival function. In this paper, we examine data from a Hungarian insurance company, in order to build models for the survival functions of two life insurance products. For survival function estimation based on the unique parameters of a new policy, Cox regression is used. However, not all parameters of a new policy are relevant in estimating the survival function. Therefore, application of model selection algorithms is needed. Furthermore, if the exact effects of the policy parameters for the survival function can be determined, the insurance company can direct its sales team to acquire policies with positive technical results. When traditional model selection techniques proposed by the literature (such as best subset, stepwise and regularization methods) are applied on our data, we find that the effect of the selected predictors for survival cannot be determined, as there is a harmful degree of multicollinearity. In order to tackle this problem, we propose adding the hybrid metaheuristic from Láng et al. (2017) to the Cox regression in order to eliminate multicollinearity from the final model. On the test sets, performance of the models from the metaheuristic rivals those of the traditional algorithms with the use of noticeably less predictors. These predictors are not significantly correlated and are significant for survival, as well. It is shown in the paper that with the application of metaheuristics, we could produce a model with good predicting capabilities and interpretable predictor effects. These predictor effects can be used to direct the sales activities of the insurance company.

Open access

A kardiogén stroke a jövőben egyre nagyobb jelentőségűvé válik gyakorisága növekedése miatt. Ischaemiás eseményt még nem szenvedett pitvarfibrilláló beteg esetén kockázatbecslést kell végezni és annak alapján dönteni a vérlemezkegátló vagy antikoaguláns kezelésről. (A legtöbb pitvarfibrilláló esetet antikoagulálni kell.) A pitvarfibrilláció súlyos stroke-kockázati tényező, ezért pitvarfibrilláló betegeknél az antikoagulálás a primer prevenció része (kivétel: fiatal, egyéb kockázati tényezővel nem rendelkező pitvarfibrilláló személy). Hetvenöt évnél idősebb pitvarfibrilláló beteg is antikoagulálható, megfelelően ellenőrzött INR-értékek mellett. A szerzők áttekintik az egyéb szívbetegségeket is, különös tekintettel a billentyűbetegségekre és a szívinfarktusra. Akut stroke-ban az új európai útmutató nem javasolja sem a hagyományos, sem a frakcionált heparin használatát. Ischaemiás stroke-ban aszpirinkezelést alkalmazunk az első három napban, és ezt követően térünk át tartós antikoaguláns kezelésre, és csak akkor, ha embóliaforrást tudtunk igazolni, illetve a beteg együttműködése megfelelő, a vérzésveszély viszonylag kicsi (INR 2-3). Egyébként csak vérlemezkegátló kezelést alkalmazunk. Néhány különleges esetben egyes szerzők javallják a korai antikoagulálást (az újabb embolizáció veszélye extrém nagy, bal pitvari/kamrai thrombus, artériadissectio vagy sebészi beavatkozás súlyos artériastenosis mellett), más esetben pedig óvatosságra intenek (kiterjedt infarktus, nem megfelelő módon kontrollálható vérnyomás, súlyos microvascularis elváltozások). A szekunder prevenció stádiumában nincs különbség a vérlemezkegátló és az antikoaguláns kezelés hatásossága között, elsősorban vérlemezkegátló kezelés jön szóba, kivéve azokat az eseteket, amikor a szív embóliaforrás.

Restricted access

Depth of reservoirs of Hungarian oil fields and related oil density data were collected from the database of the Hungarian Mineral Resource Inventory. The purpose of the investigation was to point out the correlation between oil density and reservoir depth in some of the Hungarian hydrocarbon productive regions. Oil density related to reservoir depth in a particular area is generally linked to the migration mechanism. Zala Basin trends show a different migration process regionally and locally; tertiary migration by overflow mechanism can be supposed for the latter case. In the case of the Szeged–Kiskunság region, locally and regionally, migration along carrier beds through semipermeable sediments is present, with faults playing a significant role. In the Nagykunság region, the migration processes are similar to those in Zala, but the presence of faults seems more important. At depths below 2,000 m, the Bihar region trends are similar to those of the Szeged–Kiskunság region. In the shallower zone, hydrodynamic effects are recognizable. In two studied regions, the Battonya–Pusztaföldvár High and the Hungarian Paleogene Basin, the density of crude oil data does not show any significant variability and trend. Biodegradation and water washing were recognizable in the depth sections shallower than 2,000 m below surface. In karstic reservoirs of the Zala Basin (Nagylengyel, Sávoly), alteration is presumed at greater depths due to the karst water flow. The presented results show several trends of oil migration in the explored areas, which can be used for future estimation of the hydrocarbon potential in the Hungarian part of the Pannonian Basin.

Open access
Authors: László Csaba, Enikő Szilágyi and Tamás Kovács
Restricted access
Authors: József Kovács, László Márkus and Gábor Halupka

The fluctuation of underground karstwater levels constitutes an inherently random, very complex time-dependent phenomenon further complicated when human interference disturbs the natural course. However, its structure can be explored by identifying only a few latent effects or factors (usually of significantly simpler dynamic structure), that are the driving forces behind it. The correct statistical tool to determine latent effects from the temporally interdependent observations is dynamic factor analysis (DFA). Analogously to ordinary factor analysis, DFA also determines loadings representing the measure of intensity of the latent effect corresponding to the factor. The obtained factor-intensities provide essential information on the geologic environment, improving the chance of correct decisions when environmental issues are on the agenda. In the given case the factors correspond to the infiltration and water extraction; hence, the intensities appear to be connected to aquifer vulnerability. Intensive water extraction increases the danger of contamination of an aquifer, since overpumping may establish contact with a distant, already polluted storage. High-intensity infiltration also increases vulnerability by helping local entry of any surface contaminant into the aquifer. Hence, the loadings and the measure of intensity can be regarded as important markers of vulnerability of the aquifer.

Restricted access

Összefoglalás

A növények szeléntartalmát leginkább a talaj felvehető szeléntartalma befolyásolja. Számos európai országban, így Magyarországon is, a talajok szelénben meglehetősen szegények. Kísérleteinkben, talajon (rizoboxos kísérlet) és tápoldaton, kontrollált körülmények között végzett szelénellátás hatását vizsgáltuk, egy egyszikű (kukorica), illetve egy kétszikű (napraforgó) növénynél. A rizoboxos és a tápoldatos kísérleteinkben a szelént szelenit (1, 10, 100 mg/kg), illetve szelenát (0,1, 1, 10 mg/kg) formában adagoltuk, a kontroll (0) növények nem kaptak szelén kezelést. A Se-kezelések hatására a növények Se-tartalma jelentősen megemelkedett. Ez a növekedés a szelenát kezelés hatására intenzívebb volt, mint a szelenit kezelésnél, ugyanakkora koncentrációjú kezelések esetében. A kísérleti növények hajtásának és gyökerének külön történő vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a kukoricánál, és a napraforgónál a Se-koncentrációk nagyobbak voltak a gyökérben, mint a hajtásban. Ez arra utal, hogy a szelén akkumulációja intenzívebb volt a gyökerekben, miközben a hajtásba történő transzlokációja akadályázott. A tápoldatban és rizoboxban (talajban), a szelenit és szelenát kezelés hatására a hajtásban a következő szeléntartalom növekedéseket tapasztaltunk: 1. Tápoldatban: egyszikű (kukorica) szelenit kezelés hatására: 1176 × (0,461 és 542 mg/kg Se); egyszikű (kukorica) szelenát kezelés hatására: 736 × (0,654 és 482 mg/kg Se); kétszikű (napraforgó) szelenit kezelés hatására: 104 × (1,38 és 143 mg/kg Se); kétszikű (napraforgó) szelenát kezelés hatására: 221 × (2,97 és 656 mg/kg Se). A zárójelben a legkisebb, azaz kontroll (0) és a legnagyobb, azaz szelenit esetén 100 mg/kg, míg szelenát esetén 10 mg/kg kezelést kapott növények hajtásának szelén tartalma található. 2. Rizoboxban: egyszikű (kukorica) szelenit kezelés hatására: 45 × (0,736 és 32,8 mg/kg Se); egyszikű (kukorica) szelenát kezelés hatására: 775 × (0,736 és 570 mg/kg Se); kétszikű (napraforgó) szelenit kezelés hatására: 41 × (0,249 és 10,3 mg/kg Se); kétszikű (napraforgó) szelenát kezelés hatására: 859 × (0,249 és 214 mg/kg Se). A zárójelben a legkisebb, azaz kontroll (0) és a legnagyobb, azaz szelenit esetén 100 mg/kg, míg szelenát esetén 10 mg/kg kezelést kapott növények hajtásának szelén tartalma található.

Restricted access