Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for

  • Author or Editor: László Kuti x
Clear All Modify Search

Abstract

Among the periodic system's elements, mercury (Hg) is most liable to dispersion and, simultaneously, most liable to secondary enrichment. Consequently, mercury enrichments can occur as a result of a number of geologic as well as anthropogenic processes. If the geologic processes cease, quite extended dispersion halos can form around a former accumulation center.

Hydrothermal mineralization is a typical process giving rise to mercury concentration. As a result, regional mercury impacts can occur in the floodplains of rivers flowing from the mining and heavy industrial regions of Transylvania and Slovakia. Elsewhere, mercury anomalies detectable at the intermediate scale (1:50,000) can be found in the Zemplén and Mátra Mountains and, subordinately, in the Börzsöny Mountains. Typically mercury anomalies develop above major structural lineaments as well, unless they are buried under thick young sediments. A remarkable example is the deep fault separating the Pilis and Visegrád Mountains. Another group of Hg anomalies is caused by well-known mercury contamination sources (Kazincbarcika, Balatonfûzfő), which are truly local: they cannot be detected at the scale of the given study.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: János Kalmár, László Kuti, János Kátai, Renáta Figler and György Füleky

A Nyírség egyik jellegzetes talajtípusa a kovárványos barna erdőtalaj. Mind hazánkban, mind külföldön sokan vizsgálták a kovárványképződést és állítottak fel természettudományosan megalapozott elméleteket a képződés mikéntjére vonatkozóan. Leggyakrabban a vas-vegyületek lefelé irányuló mozgásávbal és adott mélységben történő kicsapódásával próbálták meg leírni a jelenséget. Munkánk célja ásványtani, talajtani és mikrobiológiai vizsgálatok segítségével megválaszolni a kovárványképződésének kérdését.

A Nyírség tamáspusztai homokdomb alapvetően homogénnek tekinthet ásványi összetételét tekintve. A kovárványszintek képződésének korábban leírt kémiai és szemcseösszetételbeli kritériumai teljesülnek (pH 4.5–6.5 közé esik, a szemcseösszetétel pedig a kovárványrétegben meghaladja a leiszapolható rész 10 %-ot). Részletesen vizsgálva a kovárványrétegeket benne a homokszemcsék korrodáltak, töredezettebbek, ami mind egykori gyökérnedvek korróziójának eredménye lehet. A homokszemcsék kötőanyaga a kovárványrétegben elsősorban vas-oxihidroxidból áll, és a kovárványréteg eredetileg képlékeny, gyúrt, szakadozott szerkezetet mutat. A kovárványréteg felső része erodált, ami egykori talajfelszínen történő elhelyezkedését jelzi. A réteg alsó része tagolt és gyakran benyúlik az alatta elhelyezkedő homoktestbe. Véleményünk szerint a vas-oxihidroxid kiválások a kovárványrétegben alapvetően biológiai (növényi vas felvétel, majd elhalás után mikrobiális bontás segítségével létrejött vas-oxihidroxid akkumuláció) akkumulációs és kiválási folyamatokra utalnak. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy a kovárványrétegek az egykori homokdomb felszínén képződtek és nem később bekövetkezett vasmozgás során jöttek létre.

Open access

Következtetések és összefoglalás

A majd’ 50 km2-es Bugaci-mintaterületen négy sekélyfúrásos vizsgálati programot végeztünk el. A vizsgálati eredmények közül az 1998–99-es mintázás nyomelem-adatainak eleddig hiányzó értelmezését adjuk közre.

A buckákon futóhomok, a laposokon agyagos–finomkőzetlisztes üledék található; ez utóbbi jelentős része karbonátiszap. Bár a laposok gyakorlatilag lefolyástalanok, a buckák–laposok helyzete nem állandó, így a rájuk jellemző üledékek is keverednek. A laposok alatti talajvízben és a laposok felszínén az időszakos tavakban a bepárlódás miatt megnő az oldott ion (só-) tartalom. A szedimentológiai és nyomelem-vizsgálatok alapján két sajátos környezetet érdemes kiemelni: a mai/archív felszíneket, amelyeken több a durvaszemcsés homok, valamint a semlyékek karbonátos, finomszemcsés üledékeit.

A felszínhez közel — a mészakkumuláció komponensei, azaz a Ca, Mg, Sr, Ba, CO3 2−, SO4 2−, PO4 3− (FÜGEDI et al., 2006) kivételével — az eolikus és a tavi üledékekben is minden vizsgált elemből jóval kevesebb van a Magyarországon általában szokásosnál. Ebben az értelemben a Bugaci-mintaterület jól reprezentálja Magyarország középső geokémiai nagytáját. Az ezen a nagytájon másutt megfigyelt törvényszerűségekkel teljes összhangban a karbonátok felhalmozódása közben az üledékekből valamennyi egyéb ion kimosódik: minél jobban oldódik, annál intenzívebben.

A Scheibler-módszerű, illetve áztatásos karbonáttartalmak csak nagyon lazán korrelálnak a Ca és Mg savoldható koncentrációival, mivel a kioldásos elemzéseket erősen befolyásolják egyéb tényezők (más sóásványok, az üledék diagenizáltsága). Az együtt előforduló, kiugróan nagy Cr- és Mo-tartalmakat automatikusan szennyezésnek kell tekinteni.

A tavi mésziszapokban a Ca/Sr arányt biogén folyamatok határozzák meg; ugyanezen iszapok kiugró S-tartalma bepárlódás eredménye. A mészakkumuláció elemcsoportja (Ca, Mg, Sr, Ba, CO3 2−, SO4 2−, PO4 3−) kivételével minden vizsgált elemből a Magyarország legnagyobb részén szokásosnál jóval kevesebb fordul elő. A tavi mésziszapok a Sr-tartalmak alapján megbízhatóan elkülöníthetők a mélyebb helyzetben kialakult mészakkumulációs szintektől.

A mintaterület talajai (főleg a homoktalajok) közepesen rézhiányosak és erősen cinkhiányosak.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Ubul Fügedi, Tamás Pocsai, László Kuti, István Horváth and József Vatai

Magyarország középső részén (a Balaton és a Tisza között) a talajvíz ingadozási zónája felett gyakran vastag mészakkumulációs szint fejlődik ki. Karbonátiszapok válnak ki a Duna–Tisza közi hátság szikes tavainak fenekén is. Az ország egyéb vidékein e folyamatok jelentősége alárendelt. A hátságot felépítő homokot és löszt a Duna hordalékából, a karbonátásványokat pedig a Dunántúli-középhegység porló karbonátos kőzeteiből, a jégkorszakban fújta jelenlegi helyükre a szél. A konszolidált üledékekben az elemek többségének át- és felhalmozódását három folyamat határozza meg: a talajosodás, a lefolyástalan, időszakos tavacskák kialakulása és a kapilláris vízm_o

Restricted access

Az apajpusztai és zabszéki kísérleti területen megvizsgáltuk két 1 m-es talajszelvény ásványtani összetételét. A talajminták szemcseeloszlás szempontjából kozetlisztes (vályogos) agyag, agyagos kozetliszt (vályog), agyagos és kozetlisztes (vályogos) homok jelleguek, jelentos karbonáttartalommal és magas (9-10) pH-értékkel. A minták homokfrakcióját kétféle (vulkáni és metamorf eredetu) kvarc, földpát, muszkovit, biotit és járulékos ásványok, kozettörmelék (dolomit, mészko, metamorf palák, bontott riolit és egyéb vulkáni kozet) és organoklasztok (csigahéjtörmelék) alkotja. A minták röntgendiffrakciós és termikus elemzése kimutatta, hogy az agyagásványokat montmorillonit, klorit, illit, kaolinit és szmektit-illit kevertszerkezetu ásvány alkotja. Rajtuk kívül jelentos mennyiségu kvarc, karbonát és földpát, valamint kevés amfibol, pirit, goethit, hematit, gipsz és 2-4 % amorf fázis jelenik meg. A két teljes kémiai elemzésbol számított normatív ásványok a valódi összetételtol jelentosen különbözik, amely abból fakad, hogy minden bizonnyal a montmorillonit Na-jellegu, az igen nagy mértékben diszperz és rendezetlen agyagásványok Na+-adszorbciója jelentos, és számolni kell magas SiO4 -4?AlO4 -5  kihelyettesítéssel is. Az általánosan elfogadott szikesedési modell keretén belül a közlemény a szikesedés "finomszerkezetére" kíván fényt deríteni, s ezen belül az agyagásványok szerepére a folyamat megindításában és kifejlodésében. Feltételezve, hogy az eredeti állapotban a talajszelvény fo agyagásványa a piroklasztos eredetu Na-montmorillonit volt, amikor megindult a "kapilláris szivattyú" a normális pH-értéku, foleg Ca-hidrokarbonátos talajvízbol és a törmelékbol kioldott Ca++-ionok helyettesítették a szmektit köztes Na+-ionjait; ezek a felszínen különbözo, foleg karbonátos Na-sók alakjában kivirágoztak. Mikor beállt a csapadékos idoszak, ezek a sókiválások oldatba kerültek, a magas pH-jú oldat beszivárgott a talajba, a Na+-ionok helyettesítették a rétegközi Ca++-t, amely végül kicsapódott, kérgeket képezvén karbonátos és nem-karbonátos szemcséken a talajvíz szintje közelében. A folyamat, periodikus jellegébol adódóan számtalanszor megismétlodött, minek eredményeként a talajvíz felszínén egy sóoldat-párna keletkezett és a talajban a mészlerakódások egy többé-kevésbé összefüggo réteget képeztek. Ugyanakkor a felaprózódó agyagásványok szintjén általánosult a szerkezeti rendezetlenség. Mindezek alapján meg lehet állapítani, hogy a szikesedés kezdeti, evolutív vagy érett stádiumban van. Az apajpusztai és zabszéki mintavételi területek e szempontból a kifejlodés állapotában vannak. Ásványgenetikai szempontból a szikes területek valójában új ásványok bölcsojének tekinthetok. Itt jönnek létre a vízben oldható különbözo Na-sók, a Mg-tartalmú kalcit, a gipsz és itt esnek szét az agyagásványok, kolloid méretu és tulajdonságú rácsfoszlányokká, amelyekbol az üledékgyujtoben vagy a diagenezis során újból felépülnek a rendezett szerkezetu agyagásványok.

Restricted access

Our data verified the relationship between meteorological factors and the fluctuation of the groundwater level. The rate of evaporation dominantly affected the rise and depth of the groundwater level. It is characteristic for the study site that there is an inverse relationship between the elevation of the groundwater observation wells and the depth of groundwater, and the difference between the levels of groundwater in the separate wells reflected the differences in the elevation between the wells. Our observations refuted our previous assumptions, as in the wells not only the concentration of salts changed but also the chemical type of the water. This can be attributed with great probability to the lateral flow of the groundwater, which is caused by the vertical fluctuation, but can be caused by other geological factors as well. We reached the conclusion that the vertical and sometimes lateral movement of the groundwater affects the development of soils in a given area. It means that the reason behind the mosaic-like appearance of the soil cover of a given area can be searched in the local differences of the chemical composition of the groundwater, which is a major factor of the spatial variability of the salt accumulation of soils. The observations and analytical results point to that the soils of the study site have developed under the effect of fluctuating groundwater and the elevation is a dominant factor of the spatial variability of the soil salt accumulation. The level of groundwater, the flow of groundwater and its composition show relationship with the surface elevation, and their effect is modified by the geological stratification, which results in a variable appearance of soil salt accumulation and native vegetation.

Restricted access
Central European Geology
Authors: Éva Hartai, Tibor Sasvári, Anna Seres and László Kuti

Abstract

The Bodrogköz is predominantly a flat area surrounded by the rivers Tisza, Bodrog and Latorica. The Hungarian-Slovakian border cuts it into two parts; consequently, the geologic data in the two countries are different in terms of scale and in approach. The authors harmonized the different data on the two sides and created a unified geologic database for the entire area. The Bodrogköz is part of the depression at the northeastern part of the Great Hungarian Plain. It is covered mostly by Quaternary formations but in the Slovakian part there are smaller outcrops of Permian formations and Miocene volcanics.

Restricted access
Central European Geology
Authors: István Zsámbok, Anita Andó, László Kuti and András Sebők

The birth of urban geologic maps (which are considered environmental-geologic themed maps) and the progress in development of their content and design were driven by the growing importance of addressing environmental problems, and the increasing complex utilization of urban areas. Therefore, MÁFI and, since 2012, the MFGI Department of Environmental Geology, have prepared a series of maps for the local authorities of Budapest. These maps usually focus on the problems of urban planning from the viewpoint of geology, hydrogeology, and water chemistry, and as experience shows, they prove to be excellent tools in decision-making processes. This paper examines the chemical content of groundwater, which is one of the main indicators of the state of the environment. According to the everyday experience of the authors it is very useful to understand the state of both quality and quantity of subsurface and surface water. In a recent series of research work we measured the zinc, copper, boron and arsenic level of the groundwater in 10 districts of Budapest.

Restricted access