Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: László Lénárd x
Clear All Modify Search

Az alexitímia olyan személyiségjegy, amely magába foglalja az érzelmek azonosításának, az emocionális arousal és a testi érzetek megkülönböztetésének, valamint az érzelmek külvilág felétörténőkifejezésének zavarát. A 20 tételes Torontói Alexitímia Skála (TAS-20) három faktor –az érzelmek azonosításának nehézsége, az érzelmek kifejezésének nehézsége és a prag­matikus gondolkodás–mentén ragadja meg az alexitímia konstruktumát. A TAS-20 magyar nyelvűváltozatát 275 egyetemi hallgató(172 nőés 103 férfi) töltötte ki a Pécsi Tudományegyetemen. A más nyelvekre fordított változatokhoz hasonla

Restricted access
Authors: Kállai János, Rózsa Sándor, Hupuczi Ernő, Martin László, Vincze Gábor, Lénárd Katalin and Török Imre András

Elméleti háttér

A téri tájékozódással kapcsolatos korai vizsgálatok eredményei szerint a szabadban zajló játék során megszerzett képességek, gyermek és felnőtt korban egyaránt csökkentik az idegen helyekre vonatkozó félénkséget. A gyermekkori játéktevékenység és a felnőttkori félelmek összehasonlító vizsgálatát azonban nehezíti a játéktevékenység kulturális sokszínűsége és a hosszmetszeti vizsgálatok lebonyolításának nehézségei.

Módszer

A jelen vizsgálatban a gyermekkori játékhelyzetekre való visszaemlékezés alapján feltárt játéktípus és helyszínpreferencia adatokat a személyek felnőttkori félemeinek típusával és mértékével vetettük össze. A vizsgálatában 365 nő és férfi egyetemi hallgató vett részt. Egy korábbi hazai vizsgálat keretében azonosított, zárt helyen és szabadban zajló 21 játékaktivitás típus elemzése során statisztikai eszközökkel, a játék helyszíne alapján jól elkülöníthető csoportokat képeztünk.

Eredmények

Megállapítottuk, hogy a szabadban zajló játék, fizikai megmérettetést igénylő test-test elleni küzdelem és közösségteremtő játéktípusokra osztható. A zárt térben pedig a szerepjátékok, a szociális és kognitív konstrukciós típusú játékok a jellemzők. Fiúk a test-test elleni, a lányok a közösségépítő szabadban zajló játékokat kedvelik. A zárt térben folytatott játékok esetében fiúk a szerep, lányok inkább a konstrukciós típusú játékokat preferálják. Megállapítottuk, hogy nemtől függetlenül, a zárt helyen zajló szerepjáték preferenciák az állatokkal, szociális, és szexuális jelenetekkel kapcsolatos félelmek alacsony értékeivel mutatnak összefüggést. A szabadban zajló fizikai és társas kapcsolati kihívások preferenciája pedig alacsony agorafóbiás értékekkel jár együtt.

Következtetések

a gyermekkori játék színhelye és játéktípus preferencia mértéke, valamint a felnőttkori félelmeket kiváltó helyzetekre vonatkozó érzékenység összefügg egymással.

Restricted access
Authors: László Lénárd, Sándor Szabados, Jenő Imre, Örs Pintér, Attila Fazekas, Zoltán Tornai, Katalin Déczy, Edit Várady and Lajos Papp

A nem malignus eredetű vena cava superior szindróma egyik, viszonylag ritka kiváltó oka a vena cava superior trombózisa. Az egyre gyakrabban használt centrális vénás katéterek, pacemaker-elektródák alkalmazásának egyik szövődménye lehet a centrális vénák trombózis, hegesedés okozta beszűkülése, elzáródása. Egy fiatal, urémiás, 2000-ben Tesio-dializálókatéter-beültetésben részesült nőbeteg katéterdiszfunkcióhoz társuló vena cava superior trombózisáról, illetve annak extracorporalis keringésvédelemben történő sebészi megoldásáról számolunk be. Az eset kapcsán vázoljuk a vena cava superior szindróma malignus, nem malignus és iatrogén kiváltó okait, továbbá a gyógyszeres, sebészi, katéteres és egyéb terápiás lehetőségeket.

Restricted access
Authors: András Vereczkei, Csaba Szalay, Mihály Aradi, Attila Schwarcz, Gergely Orsi, Gábor Perlaki, Zoltán Karádi, Lívia Németh, Sophia Hanna, Gábor Takács, István Szabó, László Bajnok, Elemér Mohos, László Lénárd, Tamás Dóczi, József Janszky, Sámuel Komoly and Örs Péter Horváth

Absztrakt

Bevezetés: Az elhízásban számos tényező játszik szerepet, ezek között az agy megváltozott működésének is jelentőséget tulajdonítanak. A kutatások egyik fontos területe a táplálkozás és anyagcsere központi szabályozásának vizsgálata, mivel a kapcsolódó betegségek – elhízás, kóros soványság, diabetes mellitus, metabolikus szindróma – a modern társadalmak egészségügyi ellátására egyre növekvő terhet rónak. Az e megbetegedések hátterében álló patofiziológiai elváltozások, de ma még az egészséges szervezet centrális regulációs mechanizmusai sem ismertek kellő mértékben. E működések jobb megértését szolgálják a manapság egyre szélesebb körben alkalmazott funkcionális MR- (fMRI) vizsgálatok. Jelen kísérleteinkben kövér betegek és egészséges kontrollszemélyek ízingerlés kiváltotta agyi fMRI-aktivitásváltozásait tanulmányoztuk. Módszerek: A vizsgálatban 10 elhízott és 10 egészséges, hasonló kor- és nemi megoszlású önkéntes alany vett részt. Az ízingerek a következők voltak: 0,1 M nádcukor (kellemes), 0,5 mM koncentrációjú kinin-hidroklorid (kellemetlen) és vaníliaízesítésű folyékony tápszer (Nutridrink; magas kalóriatartalmú komplex íz). Az ízoldatokat PVC-csövön, 5–5 ml térfogatban juttattuk az alanyok szájüregébe. Öblítésként és semleges ingerként desztillált víz szolgált. A képalkotás során, 3T térerőn, standard Echo Planar Imaging (EPI) szekvenciát alkalmaztunk. Az adatok utófeldolgozása az FMRIB Software Library (FSL) programcsomaggal történt. Eredmények: Az ízingerlés kiváltotta agyi aktiváció jellemzően különbözött a két csoportban. A kövér betegek több kérgi és kéreg alatti struktúrában mutatkozó nagy jelintenzitásával összehasonlítva a kontrollokban kevesebb agyterület mérsékeltebb aktivációját tapasztaltuk. Következtetés: Jelen fMRI-vizsgálataink a kellemes és kellemetlen ízingerek hatására kövérek és egészségesek számos agyterületén létrejövő eltérő aktivációra világítottak rá. Eredményeink alapján a módszer segíthet az elhízás központi idegrendszeri tényezőinek pontosabb megismerésében, és hosszú távon hozzájárulhat hatékonyabb testsúlycsökkentő terápiák kifejlesztéséhez is.

Restricted access