Search Results

You are looking at 1 - 10 of 186 items for

  • Author or Editor: László Nagy x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Dike failures in the Carpathian Basin

Gátszakadások a Kárpát-medencében

Scientia et Securitas
Author:
László Nagy

Summary. The history of dike failures in the Carpathian Basin goes back some four and a half centuries. It can be used to monitor changes in water policy and the method of technical approach. The large number of dike failures provides an opportunity for statistical evaluation and offers input data for the application of a risk-based approach, as there are some technical-economic data that cannot be obtained either by modelling or by conceptualisation. Although not all data on all dike failures are available, data such as the distribution of dike failures per year, within a year, per river or per river valley, provide much scientific information. In this communication, only national and Carpathian Basin level data are presented, but the slicing can be continued for river valley data and individual rivers.

Összefoglalás. A Kárpát-medencei gátszakadások története mintegy négy és fél évszázadra nyúlik vissza. Az építőmérnöki gyakorlatban ritka lehetőség, hogy egy létesítményfajta tönkremenetelével kapcsolatban nagyszámú adat álljon rendelkezésre. A Kárpát-medence területére összegyűjtött csaknem háromezer gátszakadás lehetőséget nyújt nemcsak a gátszakadások különböző adatainak statisztikai értékelésére, de egyfajta tönkremeneteli valószínűség becslésére is. A történelmi adatok gyűjtése így hasznos többletinformációt nyújt a gátszakadások és következményeik feltárásához, akkor is, ha nem minden gátszakadáshoz áll rendelkezésre minden adat.

A gátszakadások nagy száma lehetőséget nyújt kockázatalapú megközelítés alkalmazásához, ugyanis vannak olyan műszaki-gazdasági adatok, melyekhez sem modellezéssel, sem gondolati úton nem lehet hozzájutni. Bár nem minden gátszakadás minden adata áll rendelkezésre, mégis olyan adatok, mint például a gátszakadás évenkénti megoszlása, éves megoszlása, napon belüli megoszlása sok tudományos eredményt szolgáltat és bemenő adatot nyújt a kockázatszámításhoz. Jelen közleményben csak országos és Kárpát-medence szintű adatok vannak feltüntetve, de a szeletelés tovább folytatható a folyóvölgyi adatokra és az egyes folyókra.

Magyarország legnagyobb természeti veszélyforrása az árvíz. A legfontosabb konklúziók, amelyek leszűrhetők a történelmi adatokból a következők:

  • Az év bármelyik részében kialakulhat olyan árvíz, amelyik gátszakadáshoz vezethet.

  • A gátszakadások számának csökkenése a XX. századra azt jelenti, hogy Magyarországon az árvízvédelem meglehetősen magas szintet ért el, bár a veszélyt még nem sikerült felszámolni.

  • Csökkenő tendenciát mutat a meghágás okozta gátszakadások aránya, és inkább a kis vízhozamú folyókra korlátozódik.

  • Az altalajhoz kapcsolódó meghibásodások (buzgárok és hidraulikus talajtörések) aránya a vízszintemelkedéssel, a gátakra ható terhelés növekedésével valószínűleg nőni fog a jövőben.

  • Viszonylag kevés információ áll rendelkezésre a Maros, a Dráva és a Száva árvizeiről, továbbá a jelenlegi határokon túli, 1921 utáni árvizekről. További együttműködésre, további információcserére van szükség a szomszédos országokkal.

  • Nem rendelkezünk olyan adatokkal a Kárpát-medencéről és a Duna felső szakaszáról, hogy az árvízgeneráló tényezők hogyan változtak, változnak meg a globális felmelegedés hatására. A történelmi adatok feldolgozásából azonban egyértelműen látszik, hogy:

  • A Tisza középső és alsó szakaszán csaknem másfél méterrel nőtt az ezredfordulón a legmagasabb árvíz szintje.

  • A kis folyókon, melyeknek betöltésezett alsó szakasza van, a vízjárás szélsőségesebb ingadozása mutatkozott.

Open access

Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy a kötődéselméletet a fejlődési pszichopatológia szemszögéből vizsgáljuk és mutassuk be. A téma rendkívül szerteágazó, ezért megpróbáltuk a kötődéselmélet és fejlődési pszichopatológia érintkezési pontjaira vonatkozó, általunk legfontosabbnak és legújszerűbbnek gondolt elméleti megfontolásokat bemutatni. Tanulmányunkat egy rövid történeti bevezetéssel kezdjük, majd a két terület – kötődéselmélet és fejlődési pszichopatológia – szemléleti illeszkedését mutatjuk be. Ezt olyan különböző elméleti modellek felsorolása követi, amelyekben a kötődési minőség lelki zavarokra gyakorolt hatásának lehetséges útvonalait kutatjuk. Ezután a kutatási eredmények tükrében a biztonságos és a dezorganizált kötődésnek a patológiás lelkiállapotok kialakulásában játszott szerepét mutatjuk be. Itt az összefüggések mellett a fejlődési pszichopatológia igényeinek eleget téve a lehetséges közvetítő változókat, közvetítő folyamatokat hangsúlyozzuk. Az összegzésben a kötődéselmélet gyakorlati, diagnosztikai és terápiás hasznosságát tárgyaljuk.

Restricted access

The study examines the most important tendencies of development of Polish fiction after 1989. While it had always been typical that particular periods of literature continuously changed according to current political tendencies, this one after 1989 was a dramatic change in paradigm never experienced before. With the exhaustion of the romantic paradigm, dominating Polish literature since the 19th century, the previous axiological model came to an end. The abolishment of censorship paradoxically led to a temporary “lack of subject matter”. There appeared a transitional period of crisis even in the most significant oeuvres. The confrontation of views has replaced the confrontation of official and non-official political values in literary works. Prior to the changes of 1989, the canon of political resistance had previously aimed at defeating a common enemy. With the realization of democracy, those earlier marching together took separate roads. Literature is trying to find out how Polish people are getting accustomed to the new social and economic conditions. The creation of new literature is associated with contemporary classics (Konwicki, Redliński), and also with younger Gretkowska, Huelle, Pilch, Stasiuk, Tokarczuk and Tryzna. Among the thematic trends, the dominance of the existentialist line is obvious, especially the renaissance of rustic themes, that is the great number and popularity linked to gender.

Restricted access

The paper claims that thematic approach has played an essential role in Polish literary criticism for the last fifty years. Although the typological criteria for thematic classification are usually disputed, literary works depicting the tragic experience of the Second World War do not lack the consensus of scholars in this respect. There has been intense debate over Jewish topics as literary controversy has been determined by external factors for the past half-century. Further complications may arise from the manifestation of demythologization and myth-creating tendencies in deheroizing and heroic forms in works on the Second World War. While these facts can be merely used as classifying factors in the case of existential-historical themes, the heroic and myth-creating approach indicates the posterity's negative aesthetic evaluation of works describing life in concentration camps.

Restricted access

Absztrakt:

A diuretikumok a vérnyomáscsökkentő kezelés alapvető gyógyszerei. Kedvezően csökkentik a vérnyomást és a cardiovascularis eseményeket. A tiazidok és tiazidanalógok dózisának növelése nem eredményez további erőteljes vérnyomáscsökkenést és cardiovascularis morbiditás- és mortalitáscsökkenést. A dózisnövelés azonban a mellékhatásokat egyértelműen megemeli. Emiatt a legkisebb hatékony dózis adását kell előtérbe helyezni, valamint a fix kombinációs kezelést. Hypertoniában alkalmazásuk különösen kedvező eredményhez vezet időskorban, izolált szisztolés hypertoniában, szívelégtelenségben, korábban elszenvedett szélütésben és fekete bőrű populációban. Kacsdiuretikumok adása vérnyomáscsökkentőként csak beszűkült vesefunkció esetén jöhet szóba. Az aldoszteronantagonisták adása pedig szívelégtelenségben és pitvarfibrilláció prevenciójára különösen előnyös lehet, valamint kombinációs kezelés során csökkentik a hypokalaemia veszélyét. A hypertoniában alkalmazott diuretikus, valamint thiaziaddal való kombinációs kezelés ezért manapság a reneszánszát éli. Orv. Hetil., 2017, 158(11), 403–408.

Open access

Absztrakt:

Egyre inkább felismerjük, hogy az asthma bronchiale heterogén entitás, amely különböző fenotípusokat ölel fel. A hatásosabb, személyre szabott terápia kulcsa a specifikus fenotípus azonosítása. Az asthma-fenotipizálás legkorábbi kísérleteként ajánlották extrinszik és intrinszik típusba sorolását. A klinikai asthmát elsődlegesen allergiás (atopiás) és nem allergiás (nem atopiás) asthmára oszthatjuk. Más fenotípusok a kiváltó tényezőkön alapulnak. Később a fenotipizálást a gyulladás domináló sejtes típusára alapozták. Ez lehet eosinophil vagy noneosinophil. A noneosinophil asthma lehet neutrophil, kevert vagy paucigranulocytás. Az IgE felfedezése nagy áttörést jelentett az asthmakutatásban. Az IgE egy immunglobulin, amelynek központi szerepe van a patomechanizmusban. Később újabb immunfenotípusokat azonosítottak: T helper-2 magas és T helper-2 alacsony altípus. A neutrophil asthma elsődlegesen T helper-17 indukálta mechanizmuson alapul. A fenotípusok azonosítására fokozódó mértékben alkalmazzák a klaszterelemzést. Az új adatok molekuláris utakat tártak fel. Azonban az asthma fenotipizálása komplex, mivel a különböző fenotípusok átfedik egymást. Ezért a kérdés további kutatásokat igényel. Biomarkerek, mint a vér és köpet eosinophilszintje, a kilégzett nitrogén-oxid-frakció, a szérum-immunglobulin-E, szérumperiostin azonosít különböző asthmafenotípusokat. Orv. Hetil., 2017, 158(13), 491–498.

Restricted access

Absztrakt:

Az elektronikus cigaretta világszerte egyre népszerűbb a dohányosok között. Ez új népegészségügyi dilemmát eredményezett. A vita központi témája az e-cigaretta okozta megbetegedési rizikó. Az általános vélekedés szerint az e-cigaretta nem valószínű, hogy olyan ártalmas, mint a hagyományos, de a relatív ártalom számszerűségéről kevés az adat. Sejtkultúrákban és állatokon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az e-cigarettának is van többszörös negatív hatása. Humán akut egészségi hatásait illetően kevés a tudományos evidencia. Humán tartós hatásai ismeretlenek, és nincs arra vonatkozó evidencia, hogy hosszabb távon biztonságosabb, mint a dohányzás. A jelen összefoglaló megvilágítja az e-cigarettának a tüdőre és a cardiovascularis rendszerre gyakorolt toxikus hatásairól nyert friss adatokat. Orv hetil. 2019; 160(45): 1767–1773.

Restricted access

Absztrakt

Az összefoglaló célja az inhalációs antikolinerg szerek cardiovascularis veszélyének tárgyalása krónikus obstruktív tüdőbetegségben. A tiotropium-használat adatainak néhány metaanalízise felvetette ilyen mellékhatások (arrhythmia, angina, szívinfarktus stb.) fokozott lehetőségét. Az összefoglaló áttekinti a retrospektív adatbázis-feldolgozásokat, a randomizált kontrollcsoportos vizsgálatokat és a klinikai vizsgálatok metaanalíziseit. Az adatbázis-vizsgálatok eredményei inkonzisztensek. A legtöbb klinikai vizsgálatban a cardiovascularis mellékhatások incidenciája azonos volt az aktív kezelésű és a placebocsoportban, jellemzően azoknál a betegeknél is, akik előzőleg cardiovascularis betegségben szenvedtek. A metaanalízisekben kevés a bizonyíték vagy egyáltalán nincs arra nézve, hogy összefüggés van az antikolinergek és a cardiovascularis tünetek között. A szerző áttekinti a humán szív kolinergreceptor-altípusait és funkcióját, a szívműködés ezen receptorok útján történő autonóm szabályozását, ezek lehetséges szerepét és az inhalált antikolinerg szerek farmakokinetikai tulajdonságait. Megállapítja, hogy nincs bizonyíték az inhalációs antikolinerg szerek fokozott cardiovascularis ártalmára. Orv. Hetil., 2015, 156(31), 1246–1252.

Restricted access
Restricted access

Összefoglalás

A növények szeléntartalmát leginkább a talaj felvehető szeléntartalma befolyásolja. Számos európai országban, így Magyarországon is, a talajok szelénben meglehetősen szegények. Kísérleteinkben, talajon (rizoboxos kísérlet) és tápoldaton, kontrollált körülmények között végzett szelénellátás hatását vizsgáltuk, egy egyszikű (kukorica), illetve egy kétszikű (napraforgó) növénynél. A rizoboxos és a tápoldatos kísérleteinkben a szelént szelenit (1, 10, 100 mg/kg), illetve szelenát (0,1, 1, 10 mg/kg) formában adagoltuk, a kontroll (0) növények nem kaptak szelén kezelést. A Se-kezelések hatására a növények Se-tartalma jelentősen megemelkedett. Ez a növekedés a szelenát kezelés hatására intenzívebb volt, mint a szelenit kezelésnél, ugyanakkora koncentrációjú kezelések esetében. A kísérleti növények hajtásának és gyökerének külön történő vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a kukoricánál, és a napraforgónál a Se-koncentrációk nagyobbak voltak a gyökérben, mint a hajtásban. Ez arra utal, hogy a szelén akkumulációja intenzívebb volt a gyökerekben, miközben a hajtásba történő transzlokációja akadályázott. A tápoldatban és rizoboxban (talajban), a szelenit és szelenát kezelés hatására a hajtásban a következő szeléntartalom növekedéseket tapasztaltunk: 1. Tápoldatban: egyszikű (kukorica) szelenit kezelés hatására: 1176 × (0,461 és 542 mg/kg Se); egyszikű (kukorica) szelenát kezelés hatására: 736 × (0,654 és 482 mg/kg Se); kétszikű (napraforgó) szelenit kezelés hatására: 104 × (1,38 és 143 mg/kg Se); kétszikű (napraforgó) szelenát kezelés hatására: 221 × (2,97 és 656 mg/kg Se). A zárójelben a legkisebb, azaz kontroll (0) és a legnagyobb, azaz szelenit esetén 100 mg/kg, míg szelenát esetén 10 mg/kg kezelést kapott növények hajtásának szelén tartalma található. 2. Rizoboxban: egyszikű (kukorica) szelenit kezelés hatására: 45 × (0,736 és 32,8 mg/kg Se); egyszikű (kukorica) szelenát kezelés hatására: 775 × (0,736 és 570 mg/kg Se); kétszikű (napraforgó) szelenit kezelés hatására: 41 × (0,249 és 10,3 mg/kg Se); kétszikű (napraforgó) szelenát kezelés hatására: 859 × (0,249 és 214 mg/kg Se). A zárójelben a legkisebb, azaz kontroll (0) és a legnagyobb, azaz szelenit esetén 100 mg/kg, míg szelenát esetén 10 mg/kg kezelést kapott növények hajtásának szelén tartalma található.

Restricted access