Search Results

You are looking at 1 - 10 of 152 items for

  • Author or Editor: László Nagy x
Clear All Modify Search

The study examines the most important tendencies of development of Polish fiction after 1989. While it had always been typical that particular periods of literature continuously changed according to current political tendencies, this one after 1989 was a dramatic change in paradigm never experienced before. With the exhaustion of the romantic paradigm, dominating Polish literature since the 19th century, the previous axiological model came to an end. The abolishment of censorship paradoxically led to a temporary “lack of subject matter”. There appeared a transitional period of crisis even in the most significant oeuvres. The confrontation of views has replaced the confrontation of official and non-official political values in literary works. Prior to the changes of 1989, the canon of political resistance had previously aimed at defeating a common enemy. With the realization of democracy, those earlier marching together took separate roads. Literature is trying to find out how Polish people are getting accustomed to the new social and economic conditions. The creation of new literature is associated with contemporary classics (Konwicki, Redliński), and also with younger Gretkowska, Huelle, Pilch, Stasiuk, Tokarczuk and Tryzna. Among the thematic trends, the dominance of the existentialist line is obvious, especially the renaissance of rustic themes, that is the great number and popularity linked to gender.

Restricted access

The paper claims that thematic approach has played an essential role in Polish literary criticism for the last fifty years. Although the typological criteria for thematic classification are usually disputed, literary works depicting the tragic experience of the Second World War do not lack the consensus of scholars in this respect. There has been intense debate over Jewish topics as literary controversy has been determined by external factors for the past half-century. Further complications may arise from the manifestation of demythologization and myth-creating tendencies in deheroizing and heroic forms in works on the Second World War. While these facts can be merely used as classifying factors in the case of existential-historical themes, the heroic and myth-creating approach indicates the posterity's negative aesthetic evaluation of works describing life in concentration camps.

Restricted access

Absztrakt:

Az elektronikus cigaretta világszerte egyre népszerűbb a dohányosok között. Ez új népegészségügyi dilemmát eredményezett. A vita központi témája az e-cigaretta okozta megbetegedési rizikó. Az általános vélekedés szerint az e-cigaretta nem valószínű, hogy olyan ártalmas, mint a hagyományos, de a relatív ártalom számszerűségéről kevés az adat. Sejtkultúrákban és állatokon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az e-cigarettának is van többszörös negatív hatása. Humán akut egészségi hatásait illetően kevés a tudományos evidencia. Humán tartós hatásai ismeretlenek, és nincs arra vonatkozó evidencia, hogy hosszabb távon biztonságosabb, mint a dohányzás. A jelen összefoglaló megvilágítja az e-cigarettának a tüdőre és a cardiovascularis rendszerre gyakorolt toxikus hatásairól nyert friss adatokat. Orv hetil. 2019; 160(45): 1767–1773.

Restricted access

Absztrakt:

A diuretikumok a vérnyomáscsökkentő kezelés alapvető gyógyszerei. Kedvezően csökkentik a vérnyomást és a cardiovascularis eseményeket. A tiazidok és tiazidanalógok dózisának növelése nem eredményez további erőteljes vérnyomáscsökkenést és cardiovascularis morbiditás- és mortalitáscsökkenést. A dózisnövelés azonban a mellékhatásokat egyértelműen megemeli. Emiatt a legkisebb hatékony dózis adását kell előtérbe helyezni, valamint a fix kombinációs kezelést. Hypertoniában alkalmazásuk különösen kedvező eredményhez vezet időskorban, izolált szisztolés hypertoniában, szívelégtelenségben, korábban elszenvedett szélütésben és fekete bőrű populációban. Kacsdiuretikumok adása vérnyomáscsökkentőként csak beszűkült vesefunkció esetén jöhet szóba. Az aldoszteronantagonisták adása pedig szívelégtelenségben és pitvarfibrilláció prevenciójára különösen előnyös lehet, valamint kombinációs kezelés során csökkentik a hypokalaemia veszélyét. A hypertoniában alkalmazott diuretikus, valamint thiaziaddal való kombinációs kezelés ezért manapság a reneszánszát éli. Orv. Hetil., 2017, 158(11), 403–408.

Open access

Absztrakt:

Egyre inkább felismerjük, hogy az asthma bronchiale heterogén entitás, amely különböző fenotípusokat ölel fel. A hatásosabb, személyre szabott terápia kulcsa a specifikus fenotípus azonosítása. Az asthma-fenotipizálás legkorábbi kísérleteként ajánlották extrinszik és intrinszik típusba sorolását. A klinikai asthmát elsődlegesen allergiás (atopiás) és nem allergiás (nem atopiás) asthmára oszthatjuk. Más fenotípusok a kiváltó tényezőkön alapulnak. Később a fenotipizálást a gyulladás domináló sejtes típusára alapozták. Ez lehet eosinophil vagy noneosinophil. A noneosinophil asthma lehet neutrophil, kevert vagy paucigranulocytás. Az IgE felfedezése nagy áttörést jelentett az asthmakutatásban. Az IgE egy immunglobulin, amelynek központi szerepe van a patomechanizmusban. Később újabb immunfenotípusokat azonosítottak: T helper-2 magas és T helper-2 alacsony altípus. A neutrophil asthma elsődlegesen T helper-17 indukálta mechanizmuson alapul. A fenotípusok azonosítására fokozódó mértékben alkalmazzák a klaszterelemzést. Az új adatok molekuláris utakat tártak fel. Azonban az asthma fenotipizálása komplex, mivel a különböző fenotípusok átfedik egymást. Ezért a kérdés további kutatásokat igényel. Biomarkerek, mint a vér és köpet eosinophilszintje, a kilégzett nitrogén-oxid-frakció, a szérum-immunglobulin-E, szérumperiostin azonosít különböző asthmafenotípusokat. Orv. Hetil., 2017, 158(13), 491–498.

Restricted access

Absztrakt

Az összefoglaló célja az inhalációs antikolinerg szerek cardiovascularis veszélyének tárgyalása krónikus obstruktív tüdőbetegségben. A tiotropium-használat adatainak néhány metaanalízise felvetette ilyen mellékhatások (arrhythmia, angina, szívinfarktus stb.) fokozott lehetőségét. Az összefoglaló áttekinti a retrospektív adatbázis-feldolgozásokat, a randomizált kontrollcsoportos vizsgálatokat és a klinikai vizsgálatok metaanalíziseit. Az adatbázis-vizsgálatok eredményei inkonzisztensek. A legtöbb klinikai vizsgálatban a cardiovascularis mellékhatások incidenciája azonos volt az aktív kezelésű és a placebocsoportban, jellemzően azoknál a betegeknél is, akik előzőleg cardiovascularis betegségben szenvedtek. A metaanalízisekben kevés a bizonyíték vagy egyáltalán nincs arra nézve, hogy összefüggés van az antikolinergek és a cardiovascularis tünetek között. A szerző áttekinti a humán szív kolinergreceptor-altípusait és funkcióját, a szívműködés ezen receptorok útján történő autonóm szabályozását, ezek lehetséges szerepét és az inhalált antikolinerg szerek farmakokinetikai tulajdonságait. Megállapítja, hogy nincs bizonyíték az inhalációs antikolinerg szerek fokozott cardiovascularis ártalmára. Orv. Hetil., 2015, 156(31), 1246–1252.

Restricted access

Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy a kötődéselméletet a fejlődési pszichopatológia szemszögéből vizsgáljuk és mutassuk be. A téma rendkívül szerteágazó, ezért megpróbáltuk a kötődéselmélet és fejlődési pszichopatológia érintkezési pontjaira vonatkozó, általunk legfontosabbnak és legújszerűbbnek gondolt elméleti megfontolásokat bemutatni. Tanulmányunkat egy rövid történeti bevezetéssel kezdjük, majd a két terület – kötődéselmélet és fejlődési pszichopatológia – szemléleti illeszkedését mutatjuk be. Ezt olyan különböző elméleti modellek felsorolása követi, amelyekben a kötődési minőség lelki zavarokra gyakorolt hatásának lehetséges útvonalait kutatjuk. Ezután a kutatási eredmények tükrében a biztonságos és a dezorganizált kötődésnek a patológiás lelkiállapotok kialakulásában játszott szerepét mutatjuk be. Itt az összefüggések mellett a fejlődési pszichopatológia igényeinek eleget téve a lehetséges közvetítő változókat, közvetítő folyamatokat hangsúlyozzuk. Az összegzésben a kötődéselmélet gyakorlati, diagnosztikai és terápiás hasznosságát tárgyaljuk.

Restricted access
Restricted access

Absztrakt

Vizsgálatunk célja emlő- és/vagy nőgyógyászati tumorral kezelt nők táplálkozási szokásaiban bekövetkező változások vizsgálata volt, összefüggésben néhány demográfiai tényezővel, a daganat típusával és az egészségügyi személyzet diagnózist követő életmód-tanácsadó tevékenységével. Az önkitöltős, kérdőíves felmérésben 155 véletlenszerűen kiválasztott, emlő-, illetve nőgyógyászati tumorral kezelt nő vett részt. A kérdőív a megkérdezettek szocio-demográfiai jellemzőit, az orvoshoz fordulás körülményeit, a daganat terápiájának módját, a jelenlegi egészségi állapotot, valamint a daganat diagnózisa előtti és utáni életmódot vizsgálta. A megkérdezett nők 78,7%-a változtatott a táplálkozási szokásain a daganat diagnózisát követően. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás emelkedett a legnagyobb arányban (70,3%). A magasabb végzettségű nők nagyobb arányban reformálták meg táplálkozásukat, mint az alacsonyabb végzettségűek (p=0,031). Azok, akiknek orvosuk javasolta az életmód-változtatást, közel négyszer nagyobb eséllyel (OR: 3,87; CI: 1,40–10,69) módosítottak táplálkozási szokásaikon, szemben azokkal, akik nem kaptak ilyen tanácsot. Az emlőtumoros betegek háromszor nagyobb eséllyel (OR: 3,21; CI: 1,05–9,84) alakítottak étrendjükön, mint a nőgyógyászati daganattal kezelt páciensek. A daganatos betegek étrendjének változtatását leginkább befolyásoló tényező az orvosi személyzet tanácsadó tevékenysége volt. Az eredmények alapján az orvosok kiemelkedő szereppel bírnak a daganatos páciensek táplálkozásának megváltoztatásában.

Restricted access