Search Results
You are looking at 1 - 10 of 25 items for
- Author or Editor: László Pásztor x
- Refine by Access: All Content x
Az 1980-as évek elejétől kezdődően a geostatisztikai módszerek és a regio-nalizált változók elmélete egyre szélesebb körben került felhasználásra a talajtérké-pezésben, illetve a tágabb értelemben vett talajtani kutatásokban. Ez annak tulajdo-nítható, hogy a talaj ideális médium a geostatisztika megközelítéseire, mely a talaj-tanos szakemberek részéről számos elméleti, illetve gyakorlati fejlesztést eredmé-nyezett, mint például a nem normál eloszlások kezelhetősége, a nem stacionárius valószínűségi függvények, illetve a lokális és térbeli bizonytalanság értékelése. A talajtérképezés szemlélete és gyakorlata drasztikusan megváltozott a geostatisz-tikának köszönhetően, hisz számos talajtulajdonság térbeli változékonysága mutat folytonosságot a térben (és időben egyaránt), mely a geostatisztika megközelítései-vel sikeresen modellezhető. Napjaink digitális talajtérképezése nagymértékben támaszkodik a geostatisztika nyújtotta lehetőségekre, melyre számos hazai és nem-zetközi példát találunk.
Dolgozatunk legfőbb célja az volt, hogy bemutassuk, miként is változott a talaj-térképezés szemlélete és gyakorlata az 1980-as évektől egészen napjainkig illetve, hogy miként is adaptálták a geostatisztikai megfontolásokat és a regionalizált válto-zók elméletét a talajtérképezésben, illetve a tágabb értelemben vett talajtani kutatá-sokban. Emellett bemutattuk a térinformatikai szoftverek potenciálját a geosta-tisztikai elemzésekben és a talajtulajdonságok digitális térképezésében. Ugyanakkor rámutattunk arra is, hogy a térinformatikai eszköztárak nem megfelelő használata téves eredményre és következtetésre vezethet, melynek oka lehet a mögöttes kon-cepciók ismeretének a hiánya, illetve bizonyos félreértelmezések. Ezért munkánk-ban bemutattunk néhány fontosabb fogalmat (például: a stacionaritást), mely elen-gedhetetlen kelléke a geostatisztikai modellalkotásnak, ugyanakkor számos félreér-telmezés okozója is. Továbbá rávilágítottunk a feltáró variográfia szerepére, illetve az azt kiegészítő szakmai ismeretek fontosságára, melyek segítségével a geostatisztika hasznos eszköze lesz a talajban lejátszódó jelenségek térbeli modelle-zésének és megértésének.
Munkánkat a K105167 OTKA pályázat támogatta.
A távérzékeléses eljárásokkal gyűjtött információk számos módon hasznosultak, hasznosulnak a talajtérképezésben. A légi fotók és műholdképek megfelelő alaptérképet és térbeli keretet nyújtanak a talajtérképezéshez. A távérzékelt adatok közvetlen, illetve közvetett információt szolgáltatnak az egyes talajtulajdonságokról. Ezáltal mindkét módon támogatni tudják a talajok térbeli változékonyságát leíró két alapvető koncepciót: az objektum alapút, illetve a talajtulajdonságok folytonos térbeli változását hangsúlyozót. Cikkünkben ezen kategorizálás mentén, többé-kevésbé időrendi sorrendet is megtartva, tekintettük át röviden és példákkal illusztrálva, hogy konkrétan milyen formában képes a távérzékelés segítséget nyújtani a talajtérképezés kérdéseinek megoldásában, illetve kivitelezésének gyakorlatában. A távérzékelés által szolgáltatott térben folytonos és kvantitatív adatok megfelelő támogatást nyújtanak a pontszerűnek tekinthető talajtani mérések térbeli kiterjesztéséhez. A távérzékelés sokrétű lehetőséget biztosít a talaj-táj kapcsolatának modellezésére, illetve az ezen alapuló térképezési koncepció számára. A távérzékelésből származó több időpontú spektrális, illetve egyes speciális kiértékelések során előállított felszínborítási, földhasználati térképek, valamint domborzati modellek a digitális talajtérképezés számára a legalapvetőbb környezeti segédváltozókat szolgáltatják. Mindezeken túl a távérzékelt képek hatékonyan támogatják a térképezéseket megelőző mintavétel tervezést és megújították a digitális formában publikált térképek alaptérképi környezetét is. A távérzékelés a közeljövőben is dinamikusan növekvő mennyiségű adatot fog szolgáltatni a földfelszínről. Az ebben rejlő lehetőséget semmiképpen sem szabad elszalasztani a talajtérképezésben érdekelteknek, főképpen a távérzékeléssel nyert adatmennyiséggel összehasonlítva igen csak szűkösen keletkező és elérhető talajtani információ tükrében. A támogatás tehát adott, annak kihasználása azonban már rajtunk múlik.
GIS adaptation and digital reambulation of large-scale soil information originating from various agrogeological surveys has become a key issue in Hungary due the recent challenges. The national programme initiated by L. Kreybig for the systematic, 1:25,000 scale practical soil mapping of Hungary was carried out between 1935 and 1951, and provided detailed soil information (1:25,000 scale maps and complementary database in the form of explanatory booklets) for the whole country. Later farm level (1:10,000 scale) soil surveys fulfilled the practical requirements of Hungarian agriculture, producing a huge quantity of map based, soil related data. These archives still represent a valuable treasure of soil information at present. Their digital reambulation and GIS adaptation is a challenging task, which was initiated by RISSAC GIS Lab in co-operation with various institutions. The aim of these activities is the development of large-scale soil modules of a Hungarian production database for the determination of the optimal functions of agriculture in a given region, together with the harmonization of agricultural production and the protection of land and environment.
A talajokra vonatkozó információigény az utóbbi évtizedekben erőteljesen megnövekedett, nem csak az agrárium részéről. Az információkkal szembeni aktuális elvárás, hogy azok digitálisan és minél szélesebb körben legyenek hozzáférhetők, ezért a legfőbb talajtani információhordozó szerepét a (térbeli) talajinformációs rendszerek vették át. A hagyományos talajfelvételezés és -térképezés idő- és költségigényes. Újabb országos, térképezési munkák nem várhatók, emiatt egyre nagyobb szerepet kap a talajokról rendelkezésre álló információk mind alaposabb kiaknázása. A hazai digitális talajtani információk között kitüntetett szerepe van a Kreybig-térképezés feldolgozása alapján kiépülő, országos, átnézetes léptékű Kreybig Digitális Talajinformációs Rendszernek (KDTIR). Az alapját adó felvételezés, a rendelkezésre álló térképek és magyarázó füzetek sokkal több információt tartalmaznak, mint amit hagyományos módszerekkel fel lehetett dolgozni belőlük, és ami az archívum nyers digitális feldolgozása eredményeként előáll. A kialakított térbeli talajinformációs rendszer térbeli és tematikus pontosítására, finomítására, aktualizálására, illetve megbízhatóságának becslésére lehetőség van az eredeti térképi alapú talajtani információk mind alaposabb kiaknázása, megfelelő térbeli adatinfrastruktúrába illesztése és jól irányzott mintavételezéseken alapuló, újrafelvételezett adatok integrálása révén.
A Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer alkalmazása térségi szintű földhasználati kérdések megoldásában
Application of the Kreybig Digital Soil Information System to solve land use problems at regional level
Országos léptékű, térképi alapú információk felhasználásával ökotípusos földhasználati lehatárolásra alkalmazható módszertanfejlesztés történt az Országos Területrendezési Terv számára. A részletesebb szintű rendezési tervek kidolgozásához egyrészt az országossal konzisztens módszertan alkalmazására, másrészt adekvát térbeli felbontású adatokra van szükség. Munkánkban Magyarország ökotípusos földhasználati vizsgálatának megyei szinten történő talajtani adatigényének kielégítésére vállalkoztunk.
A térbeli felbontás megkívánta részletességű térbeli talajtani információkat a Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer szolgáltatta. Az országos szinten elvégzett vizsgálatok fonalát követve, elvégeztük Pest megye talajainak (i) agráralkalmassági elemzését, (ii) az erdészeti alkalmasságra vonatkozó résztényezők interpretációját, illetve (iii) a talaj környezeti érzékenységének országos szinten alkalmazott értelmezésének kibővítésével a fizikai és a kémiai degradáció szempontjából érzékeny, sérülékeny területek lehatárolását.
Using map-based information on a national scale, a methodology was elaborated for the deliniation of land use categories based on ecotypes for use in the National Regional Development Plan. The elaboration of more detailed plans requires the application of methodologies consistent with the national scale and the use of data with suitable spatial resolution. The present work was aimed at satisfying the soil data requirements at county level for application in the national land use study.
The desired spatial resolution of soil information was achieved using the Kreybig Digital Soil Information System (KDSIS = DKTIR). Following the pattern of the nationwide analysis, an analysis was made of the suitability of soils in Pest County for use in agriculture, an interpretation was given of factors determining the suitability of land for forestry, and the approach used at the national level was extended to provide a deliniation of vulnerable zones with soils sensitive to physical and chemical degradation.
A key issue of the applicability of both traditional soil maps and soil information systems (SSISs) is their accuracy. Essentially, the main practical aim of soil surveys/mapping and spatial soil information is prediction. A traditional tool of this information extension is the classical (crisp) soil map (using soil mapping units), which generally constitute the geometric basis of SSISs, too. Numerous novel methods have been developed for producing more accurate soil maps, however traditional crisp soil maps are still extensively applied, as they offer the most easily interpretable results for the majority of users. On the other hand, accuracy of this kind of soil maps can be increased in several ways: with the refinement of soil contours; with the subdivision of mapping units taking into consideration smaller, within patch inhomogeneities; and with the refinement of attribute information (more recent data, more precise measurement, up-to-date methodology, more appropriate classification etc.). The GIS adaptation of soil information originating from the 1:25,000 scale practical soil mapping of Hungary is under construction. Compilation of the Kreybig Digital Soil Information System (KDSIS) involves both its integration within appropriate spatial data infrastructure and updating with efficient field correlation, which make an inherent refinement and upgrading of the system possible. The first attempts for the field-based updating of KDSIS have been done, using field GIS technology. Processes of desktop and field reambulation of the detailed, complex, national spatial soil information system are presented in this paper.
