Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: László Rudas x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A kórházon kívüli hirtelen szívhalál a világ fejlett országaiban jelenleg is nagy kihívást jelent. Erőfeszítéseink elsősorban az ellátás prehospitális szakaszára irányulnak, hiszen az itt nyújtott segítség előnyeit utóbb már semmi sem pótolhatja. Igyekszünk felvilágosító munkával növelni a laikus újraélesztés arányát, növelni a közterületi automata defibrillátorok számát, megkönnyíteni azok elérhetőségét. Az utóbbi időben a kórházi fázisban történő ellátás jelentőségét is egyre inkább felismerjük. A postresuscitatiós ellátásban a hőmérsékletkontroll mellett az egyik legfontosabb kulcspont a korai koronarográfia, illetve szükség esetén a katéteres intervenció. A primer koronarográfia és intervenció indikációja egyértelmű azon betegeknél, akiknek az újraélesztés után készült EKG-felvételén ST-eleváció látható. Számukra közvetlen utat kell biztosítani a katéteres laboratóriumok felé. A nem ST-elevációs alcsoport optimális ellátása még tisztázásra vár. Tény, hogy közülük is minden harmadiknál, negyediknél számíthatunk okkluzív epicardialis koszorúér-betegségre, ennél az alcsoportnál azonban még nem bizonyított, hogy a közvetlen út a katéteres laboratóriumba milyen módon befolyásolja a későbbi kilátásokat. Jelenleg számos tanulmány folyik a témában, összefoglalónkban ezeket a forrongó kérdéseket mutatjuk be. Orv Hetil. 2019; 160(46): 1826–1831.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Zöllei and László Rudas

Absztrakt:

A perifériás pulzus tapintása évezredeken keresztül az orvosok egyetlen eszköze volt a keringés megítélésére. A pulzus frekvenciájának, amplitúdójának és mintázatának vizsgálata olyan megfigyeléseket tett lehetővé, melyeket a modern orvostudomány gyakran megerősít, és igyekszünk a kórfolyamatokat pontosan feltárni. A klasszikus megfigyelések egyike a paradox pulzus (PP), mely eltérő kórállapotokban potenciálisan életveszélyes állapotokra, asztmás rohamra, pericardialis tamponádra vagy súlyos hypovolaemiára hívhatja fel a figyelmet. Összefoglalónkban bemutatjuk a PP magyarázatát, és szemléltetjük azt is, hogy miként értelmezhető a jelenség a modern orvosi eszközök világában. Orv Hetil. 2020; 161(38): 1629–1635.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Anita Korsós, László Rudas and Éva Zöllei

A krónikus orthostasisintolerancia, a posturalis tachycardia szindróma (POTS) az autonóm neuropathiákkal rokon kórkép. A felegyenesedett testhelyzetet kísérő állandó panaszok a páciensek életminőségét jelentősen rontják. Egy jellegzetes eset bemutatásával azt demonstráljuk, hogy 500 ml csapvíz megitatásával a felegyenesedésre adott keringési válasz stabilizálható. Az egyszerű terápiás eszközzel tartós panaszmentesség érhető el. Orv. Hetil., 2010, 46, 1904–1907.

Restricted access

Abstract

Common faint and the so-called situational syncope are usually listed together in the category of “neurally mediated syncope”. Although vasovagal syncope has been subject of extensive research in the past years, its mechanism is not fully understood. Much less information is available about situational syncope. Numerous entities in this heterogeneous group are related to excessive straining (e.g. weight lifter's or trumpet player's syncope). Cough syncope is also associated with tremendous intrathoracic, intravascular, and even intracranial pressure fluctuations. Although reflex responses are certainly triggered during cough, their relative role, and their analogy with the classical vasovagal reaction are not clear. We report a case of vasovagal syncope and cough reaction occurring in the same subject during laboratory testing.

Restricted access

A Valsalva- és Müller-manőverek az idő próbáját kiállva, ma is gyakran alkalmazott, egyszerű és népszerű vizsgálóeszközök az orvosi gyakorlatban. A manőverek közönséges élethelyzetek és egyes kórállapotok modellezésére egyaránt alkalmasak. A Valsalva-manővert leginkább neuropathiás betegek autonóm reflex tesztjeként használjuk. Folyamatos noninvazív vérnyomásméréssel kiegészítve, a manőver a hagyományos kardiális, vagális paraméterek mérése mellett a vazomotorválaszok értékelését is lehetővé teszi. A Müller- manővert többnyire obstruktív alvási apnoés (OSA) epizódok szimulálására végeztetjük. A manőver kiegészítése folyamatos vérnyomás-monitorozással és a szimpatikus izom idegaktivitásának (MSNA) mérésével az alvási apnoe szindróma és az ahhoz társuló cardiovascularis betegségek kapcsolatára derít fényt.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Halmai, Róbert Sepp, Attila Thury, Henriette Gavallér, Imre Ungi and László Rudas

A spontán coronaria dissectio ritka kórállapot, amely főleg nőkben, gyakran a peripartum időszakában fordul elő. Specifikus kóroki tényező egyértelműen nem azonosítható e nemritkán fatális kimenetelű betegség hátterében. Bemutatjuk egy fiatal, egy hete szült nőbetegünk esetét, aki mellkasi fájdalom miatt került kórházba, és akut ST-elevációs szívinfarktus EKG-jeleit észlelték rajta. A sürgősségi koronarográfia elzáródás nélküli nem szignifikáns szűkületeket észlelt, emiatt intervenció nem történt. Cardiogen sokk alakult ki, amely mechanikus keringéstámogatás segítségével rendeződött, a beteg állapota stabilizálódott, majd ismételt ischaemiás tünetei jelentkeztek, az újabb angiográfia már egyértelmű coronaria dissectio jelenlétét mutatta a bal közös törzs distalis részén, amely már a ramus circumflexus áramlást is limitálta, emiatt urgens coronaria bypass műtét történt jó eredménnyel. A spontán coronaria dissectióra gondolnunk kell a peripartum időszakában kialakult akut coronariaszindrómák esetén, melyek halálozása magas, kezelésében speciális szempontokat kell figyelembe vennünk.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Makai, Andrea Csillik, Zoltán Csanádi, László Sághy, Tamás Forster and László Rudas

Bevezetés: Az orthostasis intolerancia, az orthostaticus tachycardia gyakran jelez hypovolemiát, gyógyszermellékhatást vagy autonóm elégtelenséget. Az orthostasisszal provokálható tachyarrhythmia ritka jelenség, emelt fejvégű billenőasztal vizsgálatsorozatokban csak elvétve fordul elő. Célkitűzés: A szerzők egy olyan beteget mutatnak be, akinek AV-csomó reentry tachycardiás paroxysmusait függőleges testhelyzet provokálta. Módszer: Vagusmanőverekkel az anterográd lassú pálya vezetésének blokkolása révén sikeresen szüntették a tachycardiát. Eredmények: Figyelemre méltó, hogy a vagusmanőverek csak vízszintes testhelyzetben bizonyultak hatásosnak. Következtetés: Ez a megfigyelés felhívja a figyelmet a manőverek pontos kivitelezésének fontosságára.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztina Benedek, Attila Pálinkás, György Ábrahám, Sándor Beniczky, László Vécsei and László Rudas

A syncope gyakori kórkép, mely jelentős terheket ró az egészségügyre. Bár diagnosztikus eszközeink fejlődnek, az esetek egy kis hányadában az eszméletvesztés pontos oka az alapos kivizsgálás ellenére is rejtve marad. Az ismeretlen eredetű syncopék csoportjába tartozik a pszichogén álsyncope, mely – szemben a valódi syncopéval – nem jár az agyi keringés átmeneti zavarával. Az álsyncope valójában a konverziós betegség egyik megnyilvánulása, és mint ilyen, számos jellegzetességében osztozik az álgörcsrohammal. Az utóbbira ugyancsak jellemző, hogy a rohamok alatt hiányoznak a görcstevékenység jellegzetes neurológiai és EEG-manifesztációi. A két megjelenési forma esetenként ugyanazon betegben váltakozva léphet fel. Közleményünkben egy álsyncopékat és álgörcsrohamokat egyaránt produkáló beteg történetét mutatjuk be. Az eset kapcsán áttekintjük az álsyncope irodalmát, és felhívjuk a figyelmet az interdiszciplináris diagnosztikus megközelítés szerepére.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Szili-Török, Csaba Földesi, Berthold Stegeman, Zsolt Török, Éva Sitkei, Tamás Farkas and László Rudas

A szimpatikus aktivitás kamrai ritmuszavarokat serkentő hatása jól ismert. Kevésbé tudott, hogy hemodinamikailag destabilizáló kamrai ritmuszavarok idején a szimpatikus aktivitásfokozódás vérnyomás-stabilizáló (protektív) szerepet játszik. Súlyos balkamra-elégtelenségben szenvedő 62 esztendős betegünk szív-elektrofiziológiai vizsgálata során a szimpatikus izom idegaktivitásának direkt mérésével demonstráltuk az arrhythmiára adott szimpatikus választ. Az eset bemutatásával a ritmuszavarok és az autonóm idegrendszer komplex kapcsolatára hívjuk fel a figyelmet.

Restricted access