Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for

  • Author or Editor: László Seres x
Clear All Modify Search

A number of human diseases and pathological conditions were found to be associated with increased oxidative stress. In the literature several techniques are available for the assessment of oxidative stress, but most of them are not applicable for a routine medical laboratory due to the complex methodology and/or financial reasons. We report here on a simple, inexpensive, kinetic assay for the determination of the oxidative stress biomarker, advanced oxidation protein products (AOPP) in the human blood plasma. Methods: This study involved 70 patients (47M/23F; mean age: 64.6 y; range: 16–85) admitted to our Department with a wide range of cardiovascular and peripheral vascular diseases. Three critically ill patients were assigned for monitoring purposes. Plasma AOPP were simultaneously determined using an end-point assay as reference method and by a kinetic method developed in our laboratory. Plasma fibrinogen concentration was measured according to the Clauss method. Results: There was a highly significant correlation (r 2 =0.588; p <0.0001) between AOPP concentration (reference method) and AOPP reactivity (kinetic method). Both AOPP concentration and AOPP reactivity also significantly correlated with plasma fibrinogen concentration (r 2 =0.780; p <0.0001; r 2 =0.564; p <0.0001). The three representative cases presented appear to support the relevance of our novel method in the monitoring of critically ill patients. Conclusions: This simple and inexpensive kinetic assay can be widely used in any routine laboratory interested in oxidative stress research. It is especially recommended for monitoring critically ill or other patients.

Restricted access
Authors: Tamás Vereb, Lilla Éva Augusztin, László Seres and József Piffkó

Absztrakt:

Bevezetés: Napjainkban egyre növekszik a sikeres szervátültetésen átesett páciensek száma. A transzplantációt követően alkalmazott immunszuppresszív terápiának, a korszerű peri- és posztoperatív ellátásnak köszönhetően a páciensek várható élettartama is jelentősen kitolódott. Ennek következtében a fogorvosi-szájsebészeti ellátás során gyakrabban találkozhatunk ilyen betegekkel, jelen ismereteink szerint azonban jelenleg nem áll rendelkezésre széles körben elterjedt, magyar nyelvű kezelési irányelv. Célkitűzés: A 10 000. magyar szervtranszplantáció apropóján munkacsoportunk célul tűzte ki, hogy az egyre növekvő számú beteget érintő, a fogorvosi-szájsebészeti ellátás során sokszor kihívást jelentő témakörben, a nemzetközi szakirodalmat áttekintve, jó gyakorlatokon és evidenciaalapú ellátási protokollokon nyugvó ajánlást ismertessünk a transzplantált betegek perioperatív fogorvosi-szájsebészeti ellátásáról. Anyag és módszer: A 2010. és 2019. év közötti, angol és magyar nyelvű szakirodalom áttekintését és összehasonlító elemzését végeztük el az említett témakörben. Eredmények: A nemzetközi irodalomban kevés és alacsony evidenciájú vizsgálat áll rendelkezésre. Ezeket áttekintve részletesen bemutatjuk a transzplantációt szükségessé tevő kórképek vonatkozó rizikófaktorait, a transzplantált betegek perioperatív, korai, illetve késői posztoperatív fogorvosi-szájsebészeti teendőit, és kitérünk a szervspecifikus megfontolásokra, valamint az alkalmazott gyógyszeres kezelés lehetséges szájüregi manifesztációira. Következtetés: Az élethosszig alkalmazott gyógyszeres kezelés, a mesterségesen gyengített immunológiai status fokozott figyelmet igényel az egészségügyi személyzettől a betegellátás során. A kezelőorvos és a fogorvos együttműködése nélkülözhetetlen a betegbiztonság fenntartása érdekében. A gyulladásos kórképek fokozott veszélyt jelenthetnek a páciensre, ezért a jó szájhigiéné fenntartása nélkülözhetetlen. A rendszeres fogorvosi kontroll, a korai felismerés és az adekvát terápia elengedhetetlen feltételei a hosszú távú szövődménymentes túlélésnek. Orv Heti. 2020; 161(36): 1506–1513.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A multifaktoriális, nem teljesen tisztázott patomechanizmusú, gyógyszer okozta állcsontelhalás kezelése napjainkban is nagy kihívást jelent a maxillofacialis sebészek és fogorvosok, valamint az onkológiai és oszteológiai gyógyszert felíró kezelőorvosok számára. Célkitűzés: Közleményünkben célul tűztük ki, hogy az aktuális szakirodalom áttekintését követően bemutassuk a változásokat a gyógyszer okozta állcsontelhalások patogenezisének, rizikótényezőinek, klinikai megjelenési formáinak, illetve a megelőzési és az új terápiás lehetőségeknek a tekintetében. Az elérhető nemzetközi ajánlások összehasonlításán, a nem sebészi és a sebészi, valamint a stádiumspecifikus kezelési módok evidenciaalapú bemutatásán túl a különböző orvosi-fogorvosi diszciplinákat érintő specifikumok bemutatására is törekszünk. Módszer: Az elmúlt 5 évben – az egyre növekvő számú betegségorientált adatbázisnak köszönhetően – a szakirodalomban megnőtt a szisztematikus szakirodalmi áttekintések (systematic reviews), ajánlások és metaanalízisek száma; ezek áttekintését és összehasonlító elemzését végeztük el a kitűzött célok vonatkozásában. Eredmények: Az American Association of Oral and Maxillofacial Surgeons munkacsoportjának legutóbbi ajánlása óta eltelt 4 évben is számos új gyógyszerhatástani csoport került a klinikusok látókörébe mint osteonecrosist indukáló potenciális ágens, így a betegség nómenklatúrája tovább cizellálódott, a betegcsoportok tovább specifikálódtak. A rizikóbetegek köre kiszélesedett, új betegpopulációknak (reumatológiai-oszteológiai betegek, immunszupprimáltak, transzplantáltak, új onkológiai ’target’ [célzott] terápiában részesülők) kell a súlyos mellékhatás kialakulásával számolniuk. Következtetés: Noha a betegcsoport kezelésében számos kérdés továbbra is nyitva áll, a korábbi empirikus kezelési formák helyett egyre erősebb evidenciákon alapuló, egyénspecifikus, stádiumadaptált terápiás megoldások körvonalazódnak. Orv Hetil. 2020; 161(6): 214–223.

Open access

Absztrakt:

A fogászati érzéstelenítés az egyik leggyakrabban végzett orvosi beavatkozás. Szemészeti szövődmények ugyan ritkán fordulnak elő, ezek azonban ijesztőek lehetnek, és orvosi-jogi kérdéseket is felvethetnek. A fogorvosoknak és szájsebészeknek tisztában kell lenniük ezekkel a mellékhatásokkal, a kezelésben a szem- és sürgősségi orvosoknak komoly szerepük lehet. A mellékhatások szerencsére általában átmenetiek. Differenciáldiagnózis szempontjából a legfontosabb a vérzéses vagy ischaemiás stroke, ezért lényeges ezek kizárása, a vitális paraméterek megfigyelése. A megfelelő pszichológiai vezetés létfontosságú. A tervezett fogorvosi-szájsebészeti beavatkozás általában elvégezhető, de csak akkor, ha a páciens ehhez hozzájárul. Közleményünkben egy intraoralis érzéstelenítés következtében kialakult átmeneti kettős látás és szemizombénulás esetét ismertetjük, valamint áttekintjük az ezzel kapcsolatos nemzetközi szakirodalmat. Orv Hetil. 2018; 159(52): 2212–2216.

Restricted access
Authors: Éva Hartai, Tibor Sasvári, Anna Seres and László Kuti

Abstract

The Bodrogköz is predominantly a flat area surrounded by the rivers Tisza, Bodrog and Latorica. The Hungarian-Slovakian border cuts it into two parts; consequently, the geologic data in the two countries are different in terms of scale and in approach. The authors harmonized the different data on the two sides and created a unified geologic database for the entire area. The Bodrogköz is part of the depression at the northeastern part of the Great Hungarian Plain. It is covered mostly by Quaternary formations but in the Slovakian part there are smaller outcrops of Permian formations and Miocene volcanics.

Restricted access
Authors: Balázs Erdélyi, Antal Szabó, László Birincsik, Gábor Seres, János Salát, József Ivanics and Attila Kónya

TLC methods have been developed for monitoring microbial enantioselective reduction and regioselective oxidation. The work discussed in this paper focused on preparation of aromatic chiral alcohols by bioreduction of their respective acetone derivatives by biocatalysis using yeast strains in medium containing added resin. A simple method and suitable device were developed for sampling from such heterogeneous fermentation media. Methods and chromatograms are presented for quantitation by TLC and for enantiomer ratio determination by HPLC. With regard to oxidation procedures, a TLC method was established for monitoring compactin hydroxylation during fermentation processes — as a representative example. Improvement of the method and use of HPTLC plates resulted in high resolution and separation capacity equal to that of the HPLC method. By means of the method by-products usually formed as minor components in the biotransformation could also be detected. Repeated clogging of the HPLC column as a result of impurities usually present in considerable amounts in fermentation samples is another reason for using TLC for analysis of microbial media.

Restricted access
Authors: Péter Bor, József Csanádi, Gábor Veréb, Sándor Beszédes, Zita Šereš, Zsuzsanna László, Cecilia Hodúr and Szabolcs Kertész

To meet the requirements defined by environmental protection regulations effective wastewater treatment is required to process effluents before discharging them into sewers or living waters. While membrane separation offers a quite advantageous method to reduce the organic load of wastewaters, membrane fouling is still limiting its application in wastewater treatment.

In this study, the possibility of membrane fouling reduction by increased shear rates on the surface of the membrane was investigated. 7 and 10 kDa MWCO ultrafiltration and 240 Da nanofiltration membranes were studied, with the use of a laboratory mode Vibratory Shear Enhanced Processing. This work mostly focused on studying the effects of module vibration and recirculation feed flow rate on permeate flux, specific energy demand and membrane rejections. Using the same operation parameters, vibration and non-vibration mode experiments were carried out with high and low recirculation flow rate to have a deeper understanding of the shear rate effects. It can be concluded that higher shear rate had a positive effect on the process: increased shear rate resulted in higher flux, higher overall rejection values, as well as a significantly decreased specific energy demand. By calculating and comparing the shear rates in experiments with different operating parameters, both vibration and nonvibration mode, both low and high recirculation flow rate, we have reached the conclusion that vibration causes a significantly higher shear rate increase than setting the recirculation flow rate high.

Restricted access
Authors: J.T. Padra, I. Seres, A. Oláh, F. Fenyvesi, G. Paragh, G. Paragh, László Csernoch, G. Fóris and P. Kertai

In our experiments we compared the serum lipoprotein lipid composition of Fischer 344 (F344) and Long-Evans (LE) inbred rats as well as of their hybrid FLF1 from both sexes after feeding them for 2, 4 and 8 weeks with different diets. The following diets were used: 1) standard diet marked as CRLT/N; 2) diet reach in butter marked as BR; 3) diet containing cholesterol, sodium cholate and methylthiouracil marked as CR; 4) diet marked as BRC, which is the Hartroft-Sós diet modified by our research group consisting of the diets BR and CR. The latter diet was the most effective, because within two weeks the level of serum total cholesterol, LDL-cholesterol, HDL-cholesterol and triglyceride in the F344 female rats increased 8, 30, 4 and 8 times, respectively. The male rats of the Long-Evans strain showed moderately increased values while the FLF1 female hybrids derived from the hybridization of LE males and F344 females had values closer to those of the mother strain. Despite the fact that during this time the LDL/HDL ratio increased from 0.06 to 2.97 and the PON-1 activity decreased to one-third, a significant lipid deposition could not be shown in the wall of the abdominal aorta even two months later. Our experimental model is suitable for the chemoprevention of dyslipidaemia or rapid testing of molecules chosen for its treatment.

Restricted access
Authors: Viktória Evelin Varga, Mónika Katkó, János Harangi, István Balogh, István Kapás, László Madar, Ildikó Seres, Mária Judit Molnár, György Paragh, G. Gábor Kovács and Mariann Harangi

A cerebrotendinosus xanthomatosis egy ritka, ataxiával, spasticitassal, korai mentális hanyatlással és pszichiátriai tünetekkel járó neurodegeneratív betegség, amelyet a koleszterin és a kolesztanol agyban és az inakban történő felszaporodása jellemez az epesavszintézisben részt vevő szterol-27-hidroxiláz (CYP27A1) génjének mutációja miatt. A diagnózis gyakran hibás vagy megkésett a változatos klinikai megjelenés miatt. A laboratóriumi diagnosztika rutinszerűen az emelkedett kolesztanolszint kimutatását végzi gázkromatográf-tömegspektrométer alkalmazásával, majd a diagnózist a molekuláris genetikai vizsgálat igazolja. A korai felismerés és a kenodezoxikólsav-, valamint a hidroximetil-glutaril-koenzim-A-reduktáz-gátló kezelés megkezdése alapvető jelentőségű az irreverzíbilis neurológiai károsodások és a tartós munkaképtelenség kialakulásának megelőzésében. A szerzők összefoglalják a cerebrotendinosus xanthomatosis patomechanizmusával, laboratóriumi diagnosztikájával és kezelési lehetőségeivel kapcsolatos tudnivalókat. Orv. Hetil., 2014, 155(21), 811–816.

Open access
Authors: Lóránt Gönczi, Zsuzsanna Kürti, Petra Golovics, Zsuzsanna Végh, Barbara Lovász, Andrea Dorkó, Anna Seres, Liza Sümegi, Orsolya Menyhárt, Lajos Kiss, János Papp, Krisztina Gecse and Péter László Lakatos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A Semmelweis Egyetem I. Belgyógyászati Klinikájának endoszkópos laboratóriumában vizsgálták a felső és alsó endoszkópiák indikációit, a diagnózisok megoszlását indikációk szerint, valamint a kolonoszkópiák minőségi mutatóit. Módszer: 2010. január 1. és 2011. december 31. között 2987 beteg felső és alsó endoszkópos vizsgálatának adatait elemezték (férfi/nő: 1361/1626, átlagéletkor: 60,7 év, SD: 16,7 év) a fekvő- és járóbeteg-megjelenések riportjaiból. Eredmények: A felső endoszkópiák során a jóindulatú fekélybetegség, nyelőcső-varicositas, gyomorpolip és gyomorrák előfordulási gyakorisága 10,8%, 4,5%, 6,1% és 2,9% volt. Az alsó endoszkópos vizsgálatok vastagbélpolipot, diverticulosist, daganatot és gyulladásos bélbetegséget 29,9%, 22,4%, 6,9% és 9,7%-ban írtak le. A betegek 26,3%-át vizsgálták okkult/manifeszt GI-vérzés indikációjával. A vérzés indikációjával vizsgált betegek idősebbek voltak (p<0,01), több volt a férfi (p<0,001, OR: 1,64), gyakrabban szedtek acenocoumarol- vagy heparinkészítményeket (p<0,001), gyakoribb volt a jóindulatú fekélybetegség (p<0,001, OR: 2,83) és nyelőcső-varicositas (p<0,001, OR: 2,79), a gasztroszkópiák, valamint a kolonoszkópiák során a colorectalis daganat (p<0,001, OR: 3,27). A kolonoszkópiák 81%-a volt komplett. Az inkomplett vizsgálat hátterében elégtelen előkészítés (38,2%), technikai nehézség (25,1%) és daganat miatti szűkület (20,5%) állt. Következtetés: A diagnózisok megoszlása és a minőségi mutatók (adenomatalálat, komplettálási arány) megfeleltek az adott populációban várhatónak. Orv. Hetil., 2016, 157(52), 2074–2081.

Open access