Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: László Szentpétery x
Clear All Modify Search
Authors: Zoltán Bényi, György Nagy, Gábor Nyirati, László Szentpétery and Gábor Vallus

A szerzők 73 éves, diabeteses nőbeteg alsó végtagi érszűkület gyanúja miatti kivizsgálása során subclavio-axillaris elzáródás jeleit észlelték. Az anamnézis felvételénél a diabetesen kívül több kockázati faktort tártak fel. Az arteria subclavia elzáródását angiográfia során stentek beültetésével rendezték, de az angiográfia az arteria renalisok területén is eltéréseket mutatott. Az eset felhívja a figyelmet az idős diabeteses betegek érszűrésének és a kockázati tényezők feltárásának szükségességére. Orv. Hetil., 2012, 153, 1475–1479.

Restricted access
Authors: Csaba Dzsinich, Gábor Darabos, László Székely, László Barta, Gábor Vallus, Tamás Tóth and László Szentpétery

Absztrakt:

Az aortaív fejlődési rendellenességei az újszülöttek 1-2%-ában fordulnak elő. E betegcsoportban a bal oldali aortaívből eredő jobb arteria subclavia incidenciája 0,7–2%, míg a jobb oldali aortaívből eredő bal arteria subclavia 0,4%-ra tehető. A rendellenes eredésű arteria subclavia – arteria lusoria – okozta panaszok vagy az oesophagus, vagy a trachea compressiójából, vagy azok kombinációjából származnak. Ritka szövődményként a Kommerell diverticulum B típusú aortadissectióval vagy törmelékes bennékének elsodródásával felső végtagi embolisatiót okozhat. Dolgozatunkban 5 eset ismertetését adjuk közre. Egy beteg felső végtagi embolisatióval, 2 beteg akut B típusú aortadissectióval került észlelésre. Egy beteget krónikus I. típusú thoracoabdominalis aneurysma miatt operáltunk, akinél B típusú aortadissectio állumenének thrombotizált aneurysmáját találtuk, ami Kommerell diverticulum thrombosissal társult. Egy betegünkben jobb oldali aortaívből eredő bal arteria lusoriát transponáltunk a carotis communisba. Évekkel később a centralis csonk növekedő aneurysmája miatt kellett beavatkoznunk. Sternotomiából végzett debranching után thoracalis stentgraft-implantatiót végeztünk.

Restricted access
Authors: István Marsi, Ildikó Selmeczi, László Koloszár, József Vatai, Ildikó Szentpétery, Árpád Magyari and László Róth

Abstract

The authors carried out geologic investigations in the Kolontár area in connection with the red mud catastrophe of 4 October 2010, and have acquired more detailed knowledge using geologic mapping methods. This study is an evaluation on the basis of the immediate analyses that were made after the accident and are published in this paper.

Based on their research results the authors find that the alluvial deposits of the Torna Brook are highly inhomogeneous, which is manifested in the variability of stability and bearing capacity. Based on the morphology in the area of Kolontár a small, rhombus-shaped pull-apart basin can be outlined, which can be interpreted as a neotectonic event characterized by a right-lateral fault. However, further detailed research is needed in order to understand what kind of role the geologic environment played in the development of the situation that led to the dam failure.

Restricted access
Authors: Ubul Fügedi, László Kuti, Daniella Tolmács, Ildikó Szentpétery, Barbara Kerék, Tímea Dobos, András Sebők and Rita Szeiler

South of the Sudetes and Tatra Mountains young sediments contain more of almost all micro- and mesoelements than those to the north of the Carpathian Mountains, which were covered by ice during the Late Pleistocene. As detailed investigations show this larger unit is a collection of many individual geochemical regions, among which there are four on the area of Hungary: the region of soil calcification in the central part of Hungary, the slope debris of the foothills of the Eastern Alps, the floodplains of the rivers of Eastern Hungary that are contaminated with the waste material of heavy industry, and the rest of the country. No general geochemical background can be given to the whole; the background value intervals for each element shall be given for each geochemical region separately. In Eastern Hungary, where those rivers flow that originate from the heavy industrial centers of Transylvania and Slovakia, the toxic elements can locally exceed the limit value. In the central part of the country, however, the micro-elements are frequently found below the minimum concentration required, since a carbonate accumulation zone develops above the groundwater level and the carbonate minerals contain low amounts of nutrient elements.

Restricted access
Authors: Csaba Halmy, Ferenc Oberna, Pál Pesthy, Csilla Suri, Gábor Csáki and László Szentpétery

A szerzők lövési sérülés miatt bal arcfélen keletkezett kiterjedt bőr- és mandibulahiány pótlását végezték. A jobb oldalon hiányzó, bal oldalon hiányos arteria carotis externa ágrendszer, valamint a megfelelő minőségű lokális lebenypótlás lehetőségének hiánya miatt a csont- és bőrhiányt egy szabad lebennyel, a bal lábszárról vett szabad osteocutan fibulalebennyel végezték. A mandibula pótlására 7 cm hosszúságú fibulalebenyt ültettek be, a befogadó artéria az arteria occipitalis, a befogadó véna a vena jugularis interna volt. A fibulaszegmens beépült, a szabad lebeny 95%-ban per primam gyógyult. Orv. Hetil., 2011, 152, 642–645.

Restricted access
Authors: Csaba Dzsinich, Lajos Zsíros, Gábor Vallus, Péter Berek, Gabriella Nyiri, Sándor Pellek, János Görög, László Szentpétery and Tibor Pataki

Absztrakt

A mellkasi aorta sérülése a traumatológia egyik legsúlyosabb fejezetét alkotja. A nyílt és transmuralis aortasérülés helyszíni halált okoz, a mellkasi aorta tompa sérülése azonban gyors szállítással, diagnosztikával és megfelelő kezelési taktikával az esetek egy részében eredményesen kezelhető. Az aorta tompa sérülése politrauma része, a beteg sorsát az aorta sérülésének súlyossága a társsérülésekkel együtt jelentősen befolyásolja. A prioritások meghatározása alapján dönthetünk a kezelés mikéntjéről és ütemezéséről. Az azonnali, a szubakut és a konzervatív kezelés lehetőségei változatosak, alkalmazásuk kiválasztása nagy tapasztalatot és megfelelő, egyénre szabott terápiás terv követését teszi szükségessé. A kórkép változatossága egységes vezérfonal kialakítását nehezíti, ezért fontosnak tartjuk saját tapasztalataink összefoglalását és a vonatkozó irodalom áttekintését.

Restricted access
Authors: Csaba Dzsinich, Miklós Vaszily, Gábor Vallus, Péter Berek, László Barta, Máté Dzsinich, Gábor Darabos, Gabriella Nyiri, László Szentpétery, Tibor Pataki and Gabriella Nagy

Bevezetés: Az arteriosclerosis generalizált érbetegség, de egyes verőérszakaszokon eltérő súlyossággal jelentkezhet. Speciális ritka megjelenési formája az aorta atheromás fekélyképződése, ami hajlamosít subintimalis bevérzésre, dissectióra, álaneurysma-képződésre és rupturára (akut aortaszindróma). Célkitűzés: A szerzők célja a kórkép kezelésével szerzett tapasztalatok ismertetése. Módszer: A szerzők osztályán 10 212, szív-ér rendszeri betegség miatt operált beteg közül 18 esetben találtak penetráló ulcust a thoracalis aorta különböző szakaszain. Az aorta ascendensen, az aortaíven, az aorta descendensen és thoracoabdominalis aortán kialakult elváltozásokat több esetben számos társbetegség súlyosbította. Nyolc beteg tünetekkel, 10 tünetmentes állapotban került felfedezésre. Eredmények: A lokalizációtól függően megválasztott nyitott (n = 4), hibrid (n = 7) és endovascularis (n = 7) beavatkozásokat végeztek. A korai posztoperatív szakban egy beteget veszítettek el. Két betegnél az aneurysmazsák endograft körüli telődése miatt nyitott műtét vált szükségessé, amely után a betegek zavartalanul gyógyultak. Következtetések: A szerzők tapasztalata szerint e veszélyes kórkép időben felfedezve a rendelkezésre álló technikai lehetőségek révén jó eredménnyel kezelhető. Orv. Hetil., 2014, 155(12), 461–468.

Restricted access
Authors: Csaba Dzsinich, Miklós Vaszily, Gábor Vallus, Máté Dzsinich, Péter Berek, László Barta, Gábor Darabos, Gabriella Nyiri, Gabriella Nagy, Tibor Pataki and László Szentpétery

Bevezetés: Az aortacoarctatio előfordulása 10 000 élve született gyermek közül 4 esetben várható. Isthmicus és atípusos, az aorta bármely szakaszán kialakuló változatait ismerjük. Számos sebészi és endovascularis megoldás ismert. Mindkét megoldás után késői szövődmények jelentkezhetnek, mint recoarctatio vagy aneurysmaképződés. Célkitűzés: A szerzők az aortacoarctatio késői szövődményeivel és azok megoldási lehetőségeivel kapcsolatos saját tapasztalatok elemzését tűzték ki célul. Módszer: 32 beteg kórtörténetének retrospektív elemzését végezték, akiknél 1990–2014 között gyermekkorban végzett coarctatioműtét szövődményének ellátására került sor 8–42 évvel a műtét után. Eredmények: 28 esetben a foltplasztika leszakadása okozott álaneurysmát, 2 esetben aortobronchialis fistulát, 2 betegnél anastomosisdisruptiót, 2 esetben graftstenosist. A distalis aortaív hibrid műtétét végezték 23 esetben, aortoaorticus isthmicus graft interpositiót 5 esetben, új aortoaorticus bypasst 2 esetben, új subclavioaorticus bypasst, graftfoltplasztikát és iliorenalis bypasst 1-1 esetben. Egy esetben hárítottak el intraoperatív vérzést és egy betegnél emphysemás bullaruptura miatt kétszer kényszerültek thoracotomiára. Következtetések: A szerzők rendkívül fontosnak tartják a betegek évenkénti ellenőrzését. A késői elváltozások kezelésében egyre inkább a hibrid műtétek kerültek előtérbe, de egyes súlyos esetekben továbbra is nyitott műtét jelentette a megfelelő megoldást. Orv. Hetil., 2014, 155(30), 1189–1195.

Restricted access