Search Results

You are looking at 1 - 10 of 170 items for

  • Author or Editor: László Tóth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Az érzelmek – mikro- és makroszintű – gazdasági folyamatokra gyakorolt hatásai a pszichológusok és a közgazdászok közös érdeklődésére tarthatnak számot. Az egyik ilyen érzelem, amely komoly befolyással lehet az emberi motivációra és ezáltal a gazdasági viselkedésre, az irigység. Ez az érzelem magyarázatot adhat olyan makroökonómiai változásokra is, mint a fejlődés (illetve annak elmaradása), illetőleg az egyéni, vállalati és nemzetgazdasági hatékonyság csökkenése. Atanulmány a jelenlegi magyar gazdasági és üzleti szereplők empirikus vizsgálatával kiegészítve rávilágít az irigység lehetséges mikro- és makrogazdasági hatásaira.

Restricted access

A polycystás ovarium szindróma a leggyakoribb heterogén endokrin rendellenesség reproduktív korú nőkben. A szindróma továbbra is rejtélyes rendellenesség, amelynek etiológiája még nem tisztázott. Családi előfordulása viszonylag gyakori polycystás ovarium szindrómában szenvedő betegek körében, ami jelentős genetikai komponensre utal, jóllehet, az öröklődés módja nem tisztázott. A szerzők orvosi irodalmi adatok alapján áttekintették a genetikai és környezeti tényezők szerepét a polycystás ovarium szindróma kialakulásában. A mai napig még nem azonosítottak olyan gént, ami okozza vagy jelentős mértékben hozzájárul a kórkép fenotípusának kialakításához. A polycystás ovarium szindrómát olyan genetikai rendellenességnek kell tekinteni, amelyben számos genetikai és környezeti tényező kölcsönhatása határozza meg a heterogén klinikai és biokémiai fenotípust. Összefoglalva a jelenlegi bizonyítékokat, a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a környezeti tényezők azonosítása és módosítása lehetségessé teszi azon személyek egészségének hatékonyabb védelmét, akiknél a genotípus vagy korábbi környezeti hatások hajlamosítanak a betegség kifejlődésére. Orv. Hetil., 2013, 154, 650–657.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Módis, Enikő Tóth, and András Berta

A szemfelszíni betegségeket előidéző kórfolyamatokat befolyásolni gyakran nehéz és kilátástalan, nemritkán minden konzervatív kezelési kísérlet eredménytelen. A mikrosebészeti technikák fejlődése, a molekuláris biológiai módszerek klinikai alkalmazása és a limbális őssejtek lokalizációjának és funkciójának megismerése által ma már az életminőség és a látás javulása is sokszor elérhető ezekben az esetekben. Az irodalmi összefoglaló közlemény áttekinti a szemfelszíni megbetegedések kezeléséhez szükséges szöveti mintavétel, szövettenyésztés és a transzplantációk módszertanát, metodikáját, indikációit. Részletesen ismerteti a napjainkban leginkább ajánlott modern műtéti technikákat, különös tekintettel az amnionmembrán- és az őssejt-transzplantációra.

Restricted access

Abstract  

The effect of the ionic environment on the adsorption of phenol from aqueous solutions was investigated in a microporous carbon and in an oxidized carbon. It was found that not only the pH of the solution but also the method of its setting affects the adsorption capacity. Thermal desorption of phenol exhibits an even stronger dependence on the method of pH setting than adsorption. The TG response, the position and the corresponding TG steps are also influenced by the surface chemistry. Thermogravimetry is found to be outstandingly useful and informative technique for the studying sorption interactions.

Restricted access
Archaeologiai Értesítő
Authors: Endre Tóth, László Borhy, and Géza Dávid
Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Emese Mezősi, László Bajnok, and Kálmán Tóth

A szív hormontermelő funkciójának felfedezése gyökeresen megváltoztatta a szív szerepének megítélését, amely mechanikus pumpa helyett a szervezet folyadék-elektrolit és hemodinamikai homeosztázisát meghatározó, más szervrendszerekkel együttműködő tényezővé vált. A szív által termelt legfontosabb hormonok a natriureticus peptidek, amelyek elsődleges feladata a volumenterhelés kivédése; ezt szolgálja a natriureticus, diuretikus, vasodilatator és antiproliferatív hatás. Úgy is tekintik őket, mint a cardialis, vascularis és renalis hatások integratív markereit, azaz a cardiorenalis distressz jelzőit. Szerepük ma már messze túlterjed a patofiziológiai jelentőségen, a brain natriureticus peptid és prohormonjának N-terminális része a szívelégtelenség elfogadott plazmamarkerévé vált, amelyek a diagnózis, a prognózis megítélése és a terápia vezetése szempontjából egyaránt hasznosak, s terápiás alkalmazásukra is lehetőség nyílt. Az extraadrenalis aldoszterontermelés kimutatása az elmúlt évek izgalmas felfedezése, de az intracardialis aldoszterontermelés emberben nem tekinthető jelentősnek. Az intracardialis pajzsmirigyhormon-termelést a dejodinázok aktivitásváltozása szabályozza. Az emelkedett trijód-tironin-szint szerepe felmerült a szívizom-hypertrophia kialakulásában, a csökkent trijód-tironin-termelésnek pedig valószínűleg az oxigénhiányhoz való alkalmazkodásban van jelentősége. Az epicardialis zsírszövet és a coronariasclerosis között korábban nem sejtett, sokoldalú kapcsolat mutatható ki, a zsírsejtek citokin- és adipokintermelése része lehet az atherosclerosis önerősítő folyamatának. Orv. Hetil., 2012, 153, 2041–2047.

Restricted access