Search Results

You are looking at 1 - 10 of 21 items for

  • Author or Editor: László Vincze x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A történelmi regények a szocializáció egy sajátos területét reprezentálják (Burke, 1945; Bettelheim, 1975). A legtöbb történelmi regény nemcsak esztétikai élvezetet nyújt, hanem a történelem, a kollektív emlékezet játéktere is egyben. Ezek a regények azon felül, hogy bevezetik a befogadót az olvasás muvészetébe, a nemzeti identitás kulturális mintáit is közvetítik. Kutatócsoportunkkal arra vállalkoztunk, hogy megvizsgáljuk a legnépszerubb magyar történelmi regények azonosulásra csábító mintázatait, amelyek - feltételezésünk szerint - sikerességük kulcsai is egyben. A sorban szereplo harmadik legnépszerubb regény Jókai Mór Erdély aranykora címu regénye. A vizsgálat célja a regényben felmerülo politikai (és magánéleti) problémákkal szemben alkalmazott megküzdési stratégiák rendszerének feltérképezése és elemzése volt. Azonosítottuk a leggyakrabban eloforduló szereploket ért fenyegetéseket, valamint a fenyegetésekkel szemben alkalmazott megküzdési módokat. Ezenfelül minden egyes megküzdési mód kimenetelét, hatékonyságát is értékeltük. Így az interperszonális és csoportszintu kapcsolatok konfliktusmátrixa, valamint a szereplok copingmátrixa alapján a regényben egy jól kirajzolódó megküzdési modellt kaptunk. Számos megküzdési mód jelenik meg a regényben. Figyelemreméltó, hogy ellentétben a „heroikus történelmi” elbeszélésekkel, a regény sem a konfrontációt, sem az instrumentalizációt nem ábrázolja hatékony megküzdési stratégiának. A pragmatista csoport számára egzisztenciális szempontból az elfogadás, valamint az ellenállást követo elfogadás bizonyul a leghatékonyabb megküzdési módnak, noha ez számos esetben az identitás gyengítésével jár.

Restricted access

A csoporttörténetek a csoportidentitás hordozói és közvetítői egyszerre. Ezek az elbeszélések, a történések tényszerű leírásán túlmenően, az eseményeket sajátos narratív perspektívában ábrázolják. Az elbeszélésben megjelenő szereplők tudattartalmainak megjelenítése a csoportidentitás közvetítésének finom narratív eszközei. Kutatásunkban a narratív perspektíva identitáskonstrukciós és identitásközvetítő szerepét vizsgáltuk középiskolai történelemtankönyvekben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a belső perspektíva nyelvi markerei (kognitív és érzelmi igék) milyen arányú eloszlást mutatnak az egyes nemzeti csoportok és alcsoportok között – különböző történelmi események esetében. Két történelmi esemény (Önkényuralom és kiegyezés, Trianon) elemzését végeztük el 1900 és 2006 között publikált középiskolai történelemkönyvek idevonatkozó részein. A belső perspektíva ábrázolását az Önkényuralom és kiegyezés tekintetében a történelemtudományban ismert történeti kánonok, Trianon esetében az eseményről keringő mítoszok szempontjából is megvizsgáltuk.

Restricted access

Egy ülésben végzett kétoldali VATS-sympathectomia súlyos fokú hyperhidrosis kezelésére

One-stage bilateral vats-sympathectomy for the treatment of severe upper body hyperhidrosis

Magyar Sebészet
Authors: László Herke, Károly Vincze, and Ida Matkó

Absztrakt

A szerzők fiatal nőbeteg műtéti megoldását ismertetik, akinél súlyos fokú palmaris hyperhidrosis miatt végeztek szimultán bilateralis mellkasi sympathectomiát VATS-módszerrel. Bemutatják az alkalmazott anaesthesiologiai és műtéttechnikai lépéseket. Az 55 perces műtét során végzett Th2-Th3-as ganglionectomia, illetve az érintett sympathicus köteg eltávolítását követően betegük zavartalan kórlefolyás után panaszmentessé vált, hyperhidrosisa megszűnt. Az endoscopos (VATS) thoracalis sympathectomia rutin eljárás súlyos fokú felső testféli (palmaris, axillaris, facialis) hyperhidrosis kezelésére. Kétoldali érintettség esetén racionális elképzelés az egyidejű bilateralis megoldás, melyet a szerzők az alkalmazott VATS-technikával eredményesen végeztek. Röviden vázolják a hyperhidrosis sebészi kezelésének előzményeit. Véleményük szerint a bilateralis megjelenésű kóros izzadékonyság műtéteit, a nemzetközi szakirodalom adataival egybevágóan, célszerűnek látják egy ülésben mindkét oldalon elvégezni. A módszer biztonságos, kellő hatással bír, emellett rövidebb kórházi tartózkodást igénylő eljárás.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: György Czira, László Simon, György Vincze, József Koncz, and Gyula Lakatos

Magyarországon a robbanóanyaggal és lőszerszármazékokkal szennyezett területek kármentesítése környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdek. Egy hazai lőtérről, illetve lőszer-megsemmisítő telepről vett talajban 900 mg·kg−1 ólom- és 133 mg·kg−1 rézszennyeződést mértünk. A fitoextrakció célja, hogy a növényi szervekbe helyezzük át a nehézfémeket, lecsökkentve ezzel a mobilis, toxikus elemkészletet a szennyezett talajokban. Megvizsgáltuk, hogy egy lőszerszármazékokkal szennyezett talajba, illetve ólommal mesterségesen elszennyezett talajba kijuttatott kelátképzőszerekkel (EDTA, EGTA, citromsav) indukálható-e, megnövelhető-e a növényi szervek Pb- és Cu-akkumulációja?Tenyészedény-kísérletünkben kukoricát neveltünk a fenti ólommal és rézzel elszennyezett lőtéri talajon, illetve a közelben gyűjtött szennyezetlen talajt mesterségesen szennyeztük el 100 mg·kg-1 ólommal. Míg a kontroll (kelátképzővel nem kezelt) szennyezett talajon fejlődő kukorica gyökerében 554 μg·g−1 ólom volt mérhető, addig az EDTA hatására a gyökerekben 4611 μg·g−1-ra (több mint nyolcszorosára), a hajtásokban pedig 158-ról 302 μg·g−1-ra (91%-kal) nőtt az ólomkoncentráció. Mindkét változás statisztikailag szignifikánsnak bizonyult. Az EGTA a Cufelvételt serkentette; a kontrollkultúrák gyökerében 516 μg·g−1, a kezelt kultúrákban viszont 1063 μg·g−1 értéket mértünk (ez kétszeres szignifikáns növekmény). A hajtásokban 69%-kal, 29,9-ról 50,7 μg·g−1-ra emelkedett a réztartalom, ez azonban nem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. A citromsav az ólom hajtásokba történő áthelyeződését nem indukálta, rézfelvétel-serkentő hatása csak a gyökerekben volt szignifikáns.Tenyészedény-kísérleteink alapján kijelenthető, hogy elsősorban az EDTA, illetve részben az EGTA a talajba kijuttatva mobilisabbá, könnyebben felvehetővé teszi az ólmot és a rezet, elősegítve ezzel e két toxikus elem növényekben történő akkumulációját. Szabadföldi körülmények között is feltételezhető, hogy a növények betakarításával a toxikus elemek egy része eltávolítható a szennyezett talajból.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Károly Vincze, László Herke, József Ferenczy, István Seffer, and Zsuzsanna Lelovics

A szerzők felső testféli (axillaris és palmaris) hyperhidrosis kezelésével kapcsolatos gyakorlatukat foglalják össze. Ismertetik a kóros izzadékonyság klinikai jellemzőit, előfordulási gyakoriságát és patoanatómiai sajátosságait. Bemutatják közel 40 éves gyakorlatukban alkalmazott kezelési módszereiket, azok változását a technikai fejlődés és az újabb ismeretek tükrében. Az első időszakban a nyílt (axillaris) thoracotomiában végzett mellűri deszimpatizációs módszerüket a későbbiekben minimalizált feltárásból (minithoracotomia) történő sympathectomia váltotta fel, amelyet a sympathectomia végzésére osztályukon több mint egy évtizede alkalmazott VATS-módszer követett. A sympathectomiás gyakorlatban kezdettől a Smithwick-féle (T 2 –T 3 ganglionokat és a köteget eltávolító) megoldást alkalmazták. Ismertetik a konzervatív kezelési próbálkozásokat, a lokális excisiós megoldások kritikáját, valamint a plasztikai sebészeti gyakorlatban alkalmazott Clostridium botulinum által termelt Botulinum toxin- (Botox-) kezeléseket, azok technikai kivitelezését és eredményességét. Az irodalomban olvasható előfordulási gyakoriság (0,1–1,0%) nagyszámú megoldatlan hyperhidrosis-esetre utal, amely hatékonyabb kivizsgálási és betegirányítási feladatokat igényelne. Tapasztalataik alapján a legeredményesebb módszernek a felső testféli hyperhidrosis kezelésében a T 2 –T 3 ganglionokat és az érintett szimpatikus köteget magában foglaló reszekció tartható. Kétoldali érintettség esetén az egy ülésben végzendő bilateralis VATS-műtét ajánlott. A konzervatív lehetőségek közt – egyedi mérlegelés alapján, döntően axillaris érintettség esetén – a Botox-kezelés lehet hatásos. Jelentősebb, az eredményességet befolyásoló szövődményt vagy kompenzatorikus hyperhidrosist nem észleltek.

Restricted access

Willow was cultivated as an energy crop in a field experiment. The brown forest soil was treated with an inorganic fertilizer (ammonium nitrate−AN: 100 kg ha -1) or with various organic or mineral soil amendments (municipal biocompost–MBC: 20 t ha −1; municipal sewage sludge compost–MSSC: 15 t ha −1; rhyolite tuff–RT: 30 t ha −1; willow ash−WA: 600 kg ha −1), or their combinations (AN+MBC; AN+RT; AN+WA, MSSC+WA) in four replications. Nineteen months after the soil treatments the macroelement-rich amendments (MBC, MSSC) enhanced the harvested fresh shoot yield most significantly (up to 41% as compared to the untreated control), and also the shoot diameter and shoot height of the willow plants. Most of the treatments enhanced the uptake of N (9.8-23.5%) and K in willow leaves, but the concentrations of P, Mg, Ca, Fe and Zn in the leaves were reduced. The toxic element (As, Cd, Pb) accumulation of willow shoots was negligible.

In a 4-year field experiment the effects of the mineral fertilizers AN and AN+calcium-magnesium carbonate (CMC) were studied on the mineral nutrition of the leaves and wood yield of black locust trees cultivated as an energy crop. The brown forest soil was treated with 300 kg ha −1 annual doses of these fertilizers as top-dressing in June 2009, May 2010 and May 2011. Both fertilizers caused a three to four times increase in the nitrate content of the upper soil soon after their application in June. By the end of the vegetation period (in December) the nitrate concentration in the soil was similar to that in the control plots. The nitrogen content of the leaf stalks (petioles) and leaves, however, was only slightly higher in the treated plots. As a trend, fertilization increased the phosphorus and reduced the calcium uptake in the leaf stalks and leaves, while the magnesium content was not influenced. In March 2012, when the whole trees were harvested, 22% or 28% higher aboveground fresh shoot weight was detected in the AN or AN+CMC treatments than in the control.

Restricted access

Abstract

The authors summarize their therapeutic methods of palmary and axillary hyperhydrosis (HH). They discuss the characteristics, frequency of upper limb and patho-anatomical features of chronic sweating. Therapeutic measures, treatment methods, technological improvements, recent knowledge and relevant literature are used to summarize an almost 40 years’ experience. Open thoracotomic desympathisation applied at the beginning was gradually replaced by a minimally invasive VATS-sympathectomy (video-assisted thoracoscopic surgery). The possibilities of conservative treatment and local excision methods will also be discussed, as well as the application and efficiency of Botox®-treatments used in plastic surgery. The mean frequency of 0.1–1.0% described in the literature is indicative of a significant number of unresolved cases, which thus requires more efficient diagnostic measures and patient orientation practices. The authors’ past experiences suggest that the most efficient treatment of upper limb HH is thoracic sympathectomy (ramicotomy and the relevant T2-T3 or T4 ganglia) according to the Smithwick procedure and it has been modified by others. If necessary, one-stage bilateral VATS-surgery may be applied. Another effective conservative treatment regimen is the Botox® therapy, which was applied individually at the Department of Plastic Surgery. No significant complications or compensatory HH could be observed.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Károly Vincze, Khaled Almuhtadi, Kornél Kelemen, Gyula Horváth, and László Tóth

A szerzők krónikus obstruktív szindrómás, COPD-s betegük spontán mellkasfali sérvét ismertetik. Bemutatják a ritka kórkép osztályozását, klinikai vonatkozásait, a patoanatómiai jellemzőket, valamint az alkalmazott képalkotó diagnosztika értékét. A mellkasi CT-vizsgálat kapcsán használt speciális szoftver segítségével létrehozott 3D-rekonstrukciós képek egyértelmű diagnózist biztosítottak. A kórkép rendkívüli ritkasága ellenére a COPD rohamos elterjedtsége miatt számítani lehet hasonló eset vagy esetek előfordulására.

Restricted access

Elméleti háttér

A téri tájékozódással kapcsolatos korai vizsgálatok eredményei szerint a szabadban zajló játék során megszerzett képességek, gyermek és felnőtt korban egyaránt csökkentik az idegen helyekre vonatkozó félénkséget. A gyermekkori játéktevékenység és a felnőttkori félelmek összehasonlító vizsgálatát azonban nehezíti a játéktevékenység kulturális sokszínűsége és a hosszmetszeti vizsgálatok lebonyolításának nehézségei.

Módszer

A jelen vizsgálatban a gyermekkori játékhelyzetekre való visszaemlékezés alapján feltárt játéktípus és helyszínpreferencia adatokat a személyek felnőttkori félemeinek típusával és mértékével vetettük össze. A vizsgálatában 365 nő és férfi egyetemi hallgató vett részt. Egy korábbi hazai vizsgálat keretében azonosított, zárt helyen és szabadban zajló 21 játékaktivitás típus elemzése során statisztikai eszközökkel, a játék helyszíne alapján jól elkülöníthető csoportokat képeztünk.

Eredmények

Megállapítottuk, hogy a szabadban zajló játék, fizikai megmérettetést igénylő test-test elleni küzdelem és közösségteremtő játéktípusokra osztható. A zárt térben pedig a szerepjátékok, a szociális és kognitív konstrukciós típusú játékok a jellemzők. Fiúk a test-test elleni, a lányok a közösségépítő szabadban zajló játékokat kedvelik. A zárt térben folytatott játékok esetében fiúk a szerep, lányok inkább a konstrukciós típusú játékokat preferálják. Megállapítottuk, hogy nemtől függetlenül, a zárt helyen zajló szerepjáték preferenciák az állatokkal, szociális, és szexuális jelenetekkel kapcsolatos félelmek alacsony értékeivel mutatnak összefüggést. A szabadban zajló fizikai és társas kapcsolati kihívások preferenciája pedig alacsony agorafóbiás értékekkel jár együtt.

Következtetések

a gyermekkori játék színhelye és játéktípus preferencia mértéke, valamint a felnőttkori félelmeket kiváltó helyzetekre vonatkozó érzékenység összefügg egymással.

Restricted access

Bal főhörgő-bifurcatio resectiója és anatómiai segmentectomia kettős granularis sejtes daganat miatt

Bifurcation resection of the left mainstem bronchus and segmentectomy for double granular cell tumors

Magyar Sebészet
Authors: Tibor Géczi, József Furák, Zsuzsanna Sztancsik, Árpád Vincze, László Tiszlavicz, and György Lázár

Absztrakt

Esetismertetés: A szerzők egy 57 éves beteg esetét ismertetik, akinél panaszmentes állapotban, ernyőfényszűrésen derült fény bal oldali tüdőtumorára. Az elvégzett bronchoscopia, mellkas-CT és PET-CT a bal főhörgőben és a 6-os szegmentumhörgőben igazolt kettős, polypoid, granularis sejtes tumort a röntgen által jelzett 2-es szegmentumban elhelyezkedő, malignitasra gyanús terime mellett. Megbeszélés: A műtét során a 2-es szegmentumban lévő, az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat alapján tuberculosisnak igazolódott elváltozást atípusos gépi ékresectióval, a granularis sejtes tumorokat 6-os segmentectomiával és a bal főhörgő bifurcatiójának resectiójával távolították el. Véleményük szerint a főhörgő-resectiós műtétek biztonsággal és jó eredménnyel végezhetők granularis sejtes tumorok esetén is, a sebészeti beavatkozás feltétlenül indokolt panaszokat okozó esetekben, illetve ha a nemritkán társuló kísérő elváltozás esetén malignitas gyanúja merül fel.

Restricted access