Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: Lóderer Zoltán x
Clear All Modify Search
Authors: Tímea Hevér, Zoltán Fórizs and Zoltán Lóderer

Absztrakt:

Bevezetés: Az akut mesenterialis ischaemia előfordulása a populáció öregedésével és a társbetegségek növekvő előfordulásával együtt emelkedik. A diagnosztika széles körű elérhetősége ellenére az időben történő felismerés és a megfelelő kezelés nem biztosított. Ennek okai a nem azonnal végzett obligát CT-angiographia és a belek rövid ischaemiás toleranciája miatt 4–6 órás időablakon belül elvégezhető érsebészeti beavatkozás elmaradása. Célkitűzés: Beteganyagunk retrospektív áttekintése során a műtétre kerülés idejét, az elzáródások típusait, a végezhető műtéti megoldásokat és a kórlefolyást elemeztük négy, általunk reprezentatívnak és említésre méltónak tartott eseten keresztül. Eredmények: 1. eset: Arteria mesenterica superior embólia bélelhalás nélkül, embolectomiát végeztünk. 2. eset: Arteria mesenterica superior thrombosis okozta főtörzsi elzáródásnál elkésett arteriás rekonstrukció után sem állt helyre a bél keringése. 3. eset: Szignifikáns főtörzsi szűkület esetében a néhány naposan felállított diagnosis és akut has esetében nem alakult ki kiterjedt bélelhalás. Thrombendarterectomiát végeztünk. 4. eset: Akut elzáródás krónikus mesenterialis ischaemia talaján korábbi AMS stentimplatáció után. Műtétnél talált életképes belek, bypass műtétet végeztünk. Következtetések: Az akut mesenterialis ischaemia ritka betegség, sokszor későn kerül felismerésre és ellátásra. A betegek egy része megmenthető, ha az érrekonstrukció és bélresectio egy ülésben az első ellátási helyen rövid időn belül megtörténik.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A fej-nyak régióban felmerülő feladatok megoldása gyakran társszakmák szoros együttműködését igényli, ahogy az általunk bemutatott kihívást jelentő esetekben is. Betegek és módszer: Az első betegnél bal arcfélen recidíváló basocellularis carcinoma miatt radikális műtét, majd chimera I. típusú anterolateralis thigh (ALT) lebennyel rekonstrukció történt. A második beteg esetében jobb arcfelet érintő laphámcarcinoma miatt végeztünk radikális műtétet és chimera I. típusú thoracodorsalis lebennyel rekonstrukciót. Harmadik betegünknél veleszületett bal oldali hemifacialis microsomia miatt profunda arteria perforator (PAP) lebennyel történt helyreállító műtét. A negyedik betegnél sérülésből fakadó jobb oldali hemimandibula-hiány miatt computer-aided design and computer-aided manufacturing (CAD-CAM) technikával megtervezett rekonstrukciót végeztünk szabadfibula-átültetéssel. Eredmények: Valamennyi választott rekonstrukciós megoldás a problémák kezelésében hatékony és biztonságos lehetőségnek bizonyult. Következtetés: A bemutatott példákon keresztül a maxillofacialis és plasztikai sebészet közötti együttműködés fontosságára, a felhasznált lebenyekkel pedig a rekonstrukciós lehetőségek eszköztárának folyamatos bővülésére szeretnénk felhívni a figyelmet.

Restricted access

Absztrakt

Az emlőrákos esetek 5–20%-át teszik ki a centrálisan elhelyezkedő emlőmalignomák, melyek kezelésében hosszú időn át nem volt elfogadott az emlőmegtartó műtét. E daganatoknál a hagyományos sebészi megoldás a mastectomia volt. A centrális emlődaganatoknál gyakori az emlőbimbó és bimbóudvar együttesének érintettsége, melynek sebészi kezelése szükségessé teszi annak teljes eltávolítását a tumor körüli megfelelő nagyságú biztonsági zónával, ami sok esetben megfelelő rekonstrukció nélkül kifogásolható kozmetikai eredményhez vezet. Az onkoplasztikai sebésztechnikák alkalmazásával ezekben az esetekben az onkológiai biztonság mellett jó kozmetikai eredménnyel végezhető el az emlőmegtartó műtét. Közleményünkben a centrális quadrantectomiát és az ezt követő inferior dermoglandularis Grisotti-lebennyel való emlőrekonstrukciót értékeljük.

Restricted access
Authors: Lóderer Zoltán, Kovács István, Kurán Gyula, Kovács Tamás and Nagy Attila

Absztrakt

Középkorú nőbeteget operáltunk osztályunkon lokálisan kiterjedt rectosigmoidealis tumor (GII,T4Nx) miatt. Rectosigmoidealis resectiót és a tumor hasfali propagációja következtében a hasfal partialis exstirpációját végeztük. Műtéti radikalitás: R0. A hasfalat 3 db egymással, a maradék hasfallal és distalisan a symphysisszel összevarrt Gore Mycromesh Plus hálóval, majd kétoldali m.rectus femoris musculocutan neurovascularis lebennyel rekonstruáltuk. Féléves kontroll során recidívát nem észleltünk, passage rendezett, betegünk jó általános állapotban van, hasfala jól tart, mindennapi feladatait képes jól ellátni.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A krónikus hidradenitis suppurativa (HS) egyetlen definitív, relapsusokat kiküszöbölő gyógymódja az érintett mirigyállomány teljes eltávolítása. Az így keletkezett hiányt pótolni kell. A rekonstrukciót leggyakrabban részvastag bőrrel (SSG) végzik, azonban az arteria thoracodorsalis perforátor (TDAP) fasciocutan lebeny alkalmazásával kedvezőbb funkcionális és esztétikai eredmény érhető el. Módszer: 2014. május és 2016. július között 14 betegnél történt HS miatti excisio utáni helyreállítás, két páciens esetében kétoldali. A rekonstrukció 15 alkalommal TDAP és egy esetben arteria thoracodorsalis kapilláris perforátor (TAPcp) lebennyel történt. Eredmények: A 16 lebeny közül kettő kivételével mindet egy domináns perforátor látta el. Egy esetben két domináns perforátor, egy további esetben kapilláris perforánsok látták el a lebenyt. A lebenyek mérete 6 × 8 és 10 × 15 cm között volt. 15 helyreállítás volt sikeres. Egy lebeny nekrotizált, valószínűleg a beteg együttműködésének hiánya miatt. Összefoglalás: Krónikus HS miatt végzett mirigyállomány-excisiót követően hiány keletkezik. Ennek rekonstrukciójában a TDAP-lebeny kiváló alternatívája az SSG által végzett helyreállításnak.

Restricted access
Authors: István Kovács, Zoltán Lóderer, Gábor Bognár, Zoltán Jánó, Róbert Németh, Gábor Bognár and Attila Nagy

Absztrakt

A talpi lágyrész-hiány gyakran komoly kihívást jelentő probléma. Bemutatott esetünk kapcsán a helyreállítás gyakoribb lehetőségeit tekintjük át, és egy jól alkalmazható, megbízható lehetőségre szeretnénk felhívni a figyelmet. ALT (antero-lateral thigh) lebenynek a talpra történő szabad átültetésével a mechanikai igénybevételt jól tűrő pótlásra nyílik lehetőség.

Restricted access
Authors: Gábor Bognár, Lóránd Barabás, Róbert Tamás, Zoltán Lóderer, István Kovács and Pál Ondrejka

Absztrakt

A recurráló subareolaris abscessus ritka benignus betegség, melynek hátterében gyakran eltérő etiológiájú periductalis mastitis áll. A kórkép kezelésében fontos az adekvát sebészi ellátás a gyakran alkalmazott többszöri antibiotikus és felszínes feltárások helyett. Helyes diagnózis mellett a radikális ductectomia vezet a gyógyuláshoz. Azon esetekben, ahol ez is kevésnek bizonyul, a pectoralis izomból képzett lebeny nyújthat megoldást. Egy 34 éves nőbeteg esetét ismertetjük, akinél a többszöri radikális kimetszések és ductectomiák ellenére is recurrált a betegség. Végül az izomlebennyel végzett műtéti megoldás hozta meg a gyógyulást.

Restricted access

Absztrakt

Célkitűzés: A sacralis dermoid cysta (SDC) kezelése sebészi kihívás. Etiológiája és megfelelő műtéttechnikai megoldása a mai napig vitatott. Többféle műtéti megoldás mellett is magas a recidívaarány. A már többször sikertelenül operált, sokadjára is kiújuló SDC definitív ellátására biztos megoldás az arteria glutealis inferior (AGI) első perforátorerére nyelezett transzpozíciós lebeny alkalmazása. Anyag és módszer: Cadaverek AGI ágrendszerének preparálása után többszörösen recidivált sacralis dermoid műtéti ellátását végeztük. Eredmény: Az AGI első superficialis ágára nyelezett, annak perforátorát/perforátorait felhasználó transzpozíciós lebeny biztos megoldást kínál a többszörösen recidiváló SDC definitív ellátására.

Restricted access

Abstract

A szájfenéki tumorok radikális műtéti megoldása után visszamaradó defektusok egyik jól ismert rekonstrukciós alternatívája a fibula osteocutan lebenyének szabad átültetése mikrosebészeti technikával. E lebeny ellátó erének anatómiája jól ismert, azonban igen ritkán ugyan, de előfordulhat nem várt variáció is. Esetünkben egy T4 stádiumú gingivatumor miatt végzett centrolateralis mandibularesectio utáni rekonstrukcióról számolunk be. Az eset érdekessége, hogy a felhasznált fibula és a hozzá tartozó bőrsziget külön érnyélről kapta vérellátását az arteria tibialis posteriorból. Kettős szabadlebeny-átültetés történt a szabad fibula esetében autológ peronealis arteria és vena graft pótlással. Az esetet irodalmi raritása és a műtéttechnikai megoldás miatt tartjuk közlésre érdemesnek.

Restricted access
Authors: Zoltán Lóderer, Gábor Bognár, Csaba Berki, Gábor Bognár, András Novák and Pál Ondrejka

Absztrakt

A saját szövettel végzett emlő-helyreállítás kiváló lehetősége a DIEP (deep inferior epigastric perforator) lebennyel végzett rekonstrukció. Az alsó median laparotomia műtéti hege kihívást jelent, ha az ellenoldali emlő mérete a teljes hasfali lebeny felhasználását indokolja a megfelelő volumen elérése végett. Három ilyen esetben kettős DIEP lebenyekkel végeztünk rekonstrukciót, mikrosebészeti módszerrel. A betegek szövődmény nélkül gyógyultak, jó esztétikai eredmény mellett. A módszer biztonságos lehetőséget kínál, és bővíti az emlő-helyreállítás spektrumát.

Restricted access