Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Lőrinczy Gábor x
Clear All Modify Search

The study discusses and presents the archaeological phenomena of burial practices observed in the graves of the Early Avar Age cemetery of Szegvár-Oromdűlő. Besides orientation, these are the three types of differently formed graves, the stumped variant of fractional animal burials, the spatial separation of the deceased and the accompanying animal remains, and the custom of interring pottery and bone-in meat (lamb rump bone) into graves. It analyses these important but so far not thoroughly exploited groups of sources in regard of the 6th–7th century burials of a larger geographical unit, the Trans-Tisa (Tiszántúl) region, since the population of this region can be better characterized by their funerary practices than their tangible cultural heritage. In addition, it refers to the presence or absence of these characteristics in the burials of a smaller area within the investigated region — the territory bordered by the Körös, Tisza and Maros Rivers — dating to the second half of the Avar Age, and through this, to their continuity.

It delineates the grave goods of female and male burials which represent the inheritance of the first generation among the graves of the Trans-Tisa region. Their common feature is their different provenance. Thus there are grave goods with Eastern European, steppe connections, grave goods of Byzantine taste or origin, as well as grave goods of local, Gepidic provenance among them.

Communities of the Trans-Tisa region in the 6th–7th century Carpathian Basin are characterized by a chain of significant archaeological phenomena of burial customs exclusively attributed to them, which were commonly spread within a certain area and continuously practiced for generations. Based on these features, the population that settled here can be well outlined in respect of origin, traditions and cultural affiliation.

In the author’s opinion it can be presumed by the sparse reports of Byzantine sources that this region was occupied and inhabited by a population referred to as Kutrigurs by contemporary sources and steppe people led by them.

Restricted access

A tanulmány a szegvár-sápoldali kora avar kori lovas sír új szempontú értelmezését, a sír körül feltárt újabb kilenc, kirabolt temetkezés ismertetését és a sírkert közös értékelését tartalmazza. Részletesen tárgyalja a temetkezési szokásokat (pl. fülkesír, részleges állattemetkezés, obulusadás stb.). A temetkezési szokások alapján a sápoldali közösség a kelet-európai sztyeppéről 568-at követően a Tiszántúlt megszálló népesség utóda lehetett. A sírkertet a 650 utáni évtizedben alakíthatták ki, és igen rövid ideig, egy-másfél évtizedig használhatták.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Pál Miheller, Ferenc Nagy, Károly Palatka, István Altorjay, Gábor Horváth, Katalin Lőrinczy, László Újszászy, Zsolt Virányi, Attila Szepes, Tamás Molnár, Klaudia Farkas, Zoltán Szepes, Tibor Nyári, Tibor Wittmann and Zsolt Tulassay

A gyulladásos bélbetegségben érintett betegek növekvő száma és az új terápiás lehetőségek miatt jelentősen megnőtt az igény a standardizált adatok vizsgálatára. Magyarországon évek óta működik olyan betegregiszter, amelyben lehetőség van a gyulladásos bélbetegek adatainak prospektív gyűjtésére. Cél: Jelen dolgozatban a szerzők colitis ulcerosában szenvedő betegek jellemző adatait ismertetik. Módszerek: A regiszter a Microsoft Access adatbázis-kezelő programján működik. Az adatokat központi szerveren tárolják. Eredmények: Hazánkban is nő a gyulladásos bélbetegség gyakorisága – egyelőre az alacsony előfordulási gyakoriságú országok közé tartozunk. Míg az immunszupprimáló kezelésben nem részesülő betegek aktivitásának megbecslésében szerepe lehet a laboratóriumi paramétereknek és a C-reaktív fehérjének, addig az immunszupprimáló kezelés az aktivitás becslését rontja. Következtetések: 1. Hasznos lenne, ha az ország összes jelentős, gyulladásos bélbeteget gondozó munkahelye csatlakozna az adatközösséghez, és a folyamatos regisztrálással országos képet kaphatnánk. 2. A laboratóriumi paraméterek értékelésekor figyelembe kell venni a beteg aktuális kezelését. Orv. Hetil., 2012, 153, 702–712.

Open access