Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: L. Veress x
Clear All Modify Search
Authors: Teréz Márián, L. Balkay, I. Fekete, Zs. Lengyel and G. Veress

The effect of plasma glucose concentration on the cerebral uptake of [18 F]-fluorodeoxy-D-glucose (FDG) was studied in a broad concentration range in a rabbit brain model using dynamic FDG PET measure- ments. Hypoglycemic and hyperglycemic conditions were maintained by manipulating plasma glucose applying i.v. glucose or insulin load. FDG utilization (K) and cerebral glucose metabolic rate (CGMR) were evaluated in a plasma glucose concentration range between 0.5 mM and 26 mM from the kinetic constant k1, k2, k3 obtained by the Sokoloff model of FDG accumulation. A decreasing set of standard FDG uptake values found with increasing blood glucose concentration was explained by competition between the plasma glucose and the radiopharmacon FDG. A similar trend was observed for the forward kinetic constants k1, and k3 in the entire concentration range studied. The same decreasing tendency of k2 was of a smaller magnitude and was reverted at the lowest glucose concentrations where a pronounced decrease of this backward transport rate constant was detected. Our kinetic data indicate a modulation of the kinetics of carbohydrate metabolism by the blood glucose concentration and report on a special mechanism compensating for the low glucose supply under conditions of extremely low blood glucose level.

Restricted access
Authors: L. Veress, Zs. Tasi, T. Pécsi, S. Babik, Irén Horváth and K. Magyar

In a Prolific Merino nucleus herd of 200 ewes the ovulation rate (OR) test results obtained in 169 animals between 1988 and 1993 were compared with those of 113 ewes from the same herd in 1996. Whereas earlier the ratio of individuals showing an OR ≥ 4 was only 32%, that of the group checked in 1996 was 59%. This increase could be attributed to 40 ewes, both of whose parents had proven to be homozygous carriers of the prolific gene. To develop the Prolific Merino breed, 21 Booroola Merino rams were imported from New Zealand, and mostly their frozen semen was used. Of these rams, one was not a prolific gene carrier, 8 were homozygous carriers, 10 were heterozygous carriers and two had not been identified yet. Of the 36 home-bred rams, 9 proved to be homozygous by parents, 11 heterozygous, 8 homozygous, one proved to be a non-carrier, and 7 rams and their frozen semen were to be progeny tested. Six thousand doses of frozen semen from a total of 33 animals (16 imported rams and their 17 home-bred offspring) are stored in plastic straws. Sixty-three % of this is semen reserve from rams of the FecBFecBgenotype, belonging to 10 ram lines. The remaining 37% is gene reserve intended for creating homozygous ram lines. Only one ram (no. 3244) was bought for the nucleus herd, the other ram lines were introduced into the herd by assortative mating, using intrauterine insemination. The average conception rate found after 472 intrauterine inseminations was 53% with large (occasionally 10-100%) individual ram differences.

Restricted access
Authors: Béla Mezey, Lajos Kullmann, †L. Kent Smith, Sarolta Borbás, Klára Sándori, Éva Belicza, Gábor Veress and István Czuriga

A szerzők a hazai kardiológiai járóbeteg-rehabilitáció első kontrollált, multicentrikus vizsgálatának főbb adatairól számolnak be. A program magyar szakemberek és a United States Department of Health and Human Services támogató közreműködésének köszönhető. Célkitűzés: Annak bizonyítása, hogy az akut kardiológiai eseményeket követően az állapot további javítása érdekében a rehabilitáció elkerülhetetlenül fontos. Bizonyítani kívánták, hogy ez a tevékenység egyformán hasznosan végezhető fekvőbetegosztályon és járóbetegformában. Módszerek: 3 szívsebészettel és kardiológiai rehabilitációs osztállyal rendelkező centrumból 531 beteget gyűjtöttek össze, 167 tartozott a járóbeteg-rehabilitációs csoporthoz („A”), 311 a szanatóriumi rehabilitáltakhoz („B”), és 53 beteg képezte a kontrollcsoportot („C”). Kardiológiai állapotfelmérés (fizikális vizsgálat, laboratórium, ergometria, echokardiográfia, pszichometria) történt induláskor, 3 és 12 hónap múlva. Az „A” és a „B” csoport 3 hónapos fizikai tréningprogramban vett részt. Eredmények: A fizikai teljesítőképesség jelentős javulása következett be a 3 hónapos rendszeres tréning után, ami a 12. havi ellenőrzéskor már nem volt kimutatható. Jelentősen csökkent az anginás epizódok száma és a kardiális okú kórházi igénybevétel. Szövődmény nem alakult ki. Következtetések: Akut koronáriaeseményeket követően a kardiális rehabilitáció a gyógyítási folyamat kötelező folytatása. Bizonyították, hogy a kardiológiai rehabilitáció mindkét formában biztonságos és hatékony. Az eredmények javítása a betegoktatás és a compliance egyéb aspektusainak intenzívebb igénybevételével valósulhat meg. Az eredmények tartóssá tétele megkívánja, hogy a 3 hónapos intenzív vezetett tréninget további folyamatos felügyelet és az állapot karbantartása kövesse.

Restricted access