Search Results
You are looking at 1 - 8 of 8 items for
- Author or Editor: Labadi Beatrix x
- Refine by Access: All Content x
A közös figyelem kialakulása jelentős mérföldkő a csecsemő társas kapcsolatainak világában. Az utóbbi évtized intenzív kutatása feltárta a közös figyelem csecsemő- és kisgyermekkori fejlődési szakaszait és szerepét a később kibontakozó társas kompetencia területén. Jelen tanulmánynak kettős célja van; egyrészt összefoglalást kíván adni a közös figyelmi képesség fejlődéséről és szerepéről a társas képességek kialakulásában, másrészt áttekintjük a közös figyelem tipikustól eltérő fejlődésmenetét. A kora gyermekkorban megmutatkozó közös figyelemi zavar több, később manifesztálódó pszichopatológiai állapot előzményének tekinthető. Legpregnánsabban az autizmusspektrum-zavarban jelentkezik, de más szociális kommunikációs zavarnál és kapcsolati problémáknál is megfigyelhető az elvárttól eltérő megjelenési forma.
Absztrakt
Az amputációt követő rehabilitáció hatékonysága, a protézis beválása jelentős mértékben függ az egyén pszichológiai alkalmazkodásától. A végtag amputációja komoly veszteségélmény, amely számos pszichés problémát hívhat elő. Gyakoriak a depresszív és a szorongásos tünetek, nehézségek a szociális helyzetekben (függőség másoktól, diszkomfortérzés, elszigetelődés, stigmatizáció), a testkép, énkép, identitás negatív irányú változása, valamint alacsonyabb színvonalú jóllét és életminőség a korábbi életvitelhez viszonyítva. Az alkalmazkodás folyamata során a betegeknek meg kell küzdenie a felmerülő testi és lelki problémákkal, újratanulni mindennapi aktivitásaik kivitelezését, elfogadni a testképükben bekövetkezett alterációkat és mindezt beépíteni egy merőben új szelfkoncepcióba. Az összefoglaló tanulmány végtagamputált egyének rehabilitációja során fellépő pszichológiai tényezők számbavétele mellett javaslatot kínál a sikeres integratív szemléletű rehabilitációhoz. Orv. Hetil., 2015, 156(39), 1563–1568.
Korábbi tanulmányok bizonyították, hogy a gyermekek dezorientációt követően képesek használni a szoba alakját (geometriai tulajdonságait), hogy megtaláljanak térben elrejtett tárgyakat, miközben más vizuális információk (például falak színe) nem segítik a tájékozódást. Ezért azt feltételezték, hogy a téri reorientációt a geometriai modul biztosítja, ami a nem-geometriai információkra nézve „enkapszulált”. Vizsgálatunk célja, hogy megfigyeljük, hogyan integrálódnak a geometriai és nem-geometriai információk a tájékozódás során, olyan esetben, amikor nincs szükség a jobb/bal irányok megkülönböztetésére, illetve kizárólag a szoba falának színe és a metrikus információk szolgálnak jelzőingerként az elrejtett tárgyak megtalálásához. Vizsgálatunk eredménye szerint 4–6 éves gyermekek kisméretű zárt térben képesek együtt kezelni a tér geometriai alakját és a szín információt a téri tájékozódáshoz olyan esetben, amikor a feladat megoldásához nincs szükség a jobb/bal irányok megkülönbözetésére. Továbbá kimutatható a téri nyelv és a tájékozódás közötti pozitív kapcsolat, viszont kizárólag a megkülönböztető vizuális információval ellátott feltételekben.
The mental rotation is a classical paradigm in cognitive psychology. Recent tests demonstrate that the linearity coefficient (r2) is an appropriate variable to show the cognitive appearance (cognitive strategy) of mental rotation. It is well documented that males perform better than females on object mental rotation. The present work is the first demonstration of a sex difference of cognitive strategy used during mental rotation. A linearity coefficient of females was higher than the coefficient of males. This result implies that females use a more active and powerful mental rotation strategy. This is very important from the viewpoint of some methodology. In the cognitive neuroscience there are various fMRI and MEG works which measure brain activity during mental rotation. However, beside the demonstration of mental rotation paradigm, it may be very important provide that subjects at whom occur actually the mental rotation during brain scanning.
A Gyermek Önszabályozás és Viselkedés Kérdőív (CSBQ) hazai változatának kialakítása
Development of the Hungarian version of the Child Self-Regulation and Behaviour Questionnaire
Background: The ability to self-regulate develops dynamically during the first five years and plays a crucial role in many areas of life. Emotional and behavioral self-regulation is a fundamental part of one’s social-emotional development, school readiness, successful school integration and the development of learning skills. The results from the impact evaluation of intervention programs support the case for early-childhood development and the point that developmental disadvantages can be compensated. All of these justify the need to adapt children’s self-regulation questionnaire as an instrument for Hungarian usage with sufficient reliability and validity. The screening of self-regulation difficulties in preschool and during the transition period between kindergarten and elementary school is of particular importance for the design of appropriate intervention programs and for the prevention of school disadvantages. Aim: The main aim of the study was to develop a Hungarian adaptation of the Child Self-Regulation and Behavior Questionnaire (CSBQ) and to test its validity through factor analyses on a sample of 3–6-year-old children with neurotypical development (n = 724). Methods: Following the standard steps of translation, the factor structure of the questionnaire was assessed using exploratory and hierarchical factor analyses. Our analyses resulted in a 19-item questionnaire, the criterion validity of which was tested using the Strengths and Difficulties Questionnaire (SDQ). Results: Based on the analyses of the Hungarian sample, a 19-item, bifactorial, three-dimensional Hungarian version of the Child Self-Regulation and Behavior Questionnaire was developed, which has good psychometric properties (fit indicators:. χ 2(133) = 398.71, p < 0.001, CFI = 0.948, TLI = 0.933, RMSEA = 0.074, RMSEA CI90 = 0.065–0.082), Conclusions: The Hungarian version of the Child Self-regulation and Behavior Questionnaire is a valid measurement tool and can be used with good internal reliability to study the development of self-regulation, to screen for self-regulation difficulties in preschool and during the transition period from kindergarten to elementary school, as well as aid in the field of school readiness.
A Bizonytalanságintolerancia Skála rövidített változatának magyar nyelvű adaptációja
Hungarian Adaptation of the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale
Bevezetés: A bizonytalanságintolerancia egy egyén alapvető képtelenségét jelenti a negatív események előfordulásának, valamint az ilyen események be nem jósolhatóságának elvi selésére. Az ebből fakadó állandósult stressz és túlzott aggodalom súlyos fizikai és men tális problémákhoz vezethet. Korábbi tanulmányok eredményei szerint a jelenség a szo rongásos és a depresszív pszichiátriai zavarok alapja lehet. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja a Bizonytalanságintolerancia Skála rövidített változatának pszichometriai elemzése egy megfelelően nagy és az életkor szempontjából diverz magyar anyanyelvű mintán. Módszer: A keresztmetszeti kutatás keretében összesen 1297 fő (300 férfi és 993 nő, 4 fő nem válaszolt) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A résztvevők átlagéletkora 44,6 év (SD = 22,44 év; terjedelem: 18–83 év). A rövidített Bizonytalanságintolerancia Skála mellett a résztve vők kitöltötték a World Health Organization Jól-lét Indexet, valamint a Beck Depresszió Leltár és a Spielberger-féle Vonásszorongás Skála rövidített változatát. A Bizonytalanság intolerancia Skála pszichometriai mutatóit klasszikus és modern tesztelméleti mód szerekkel is ellenőriztük. Eredmények: A Bizonytalanságintolerancia Skála megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik a vizsgált magyar mintán (McDonaldω = 0,82 és 0,84). A kérdőív tételei jól diszkriminálnak a látens változó különböző szintjeivel rendel kező kitöltők között, és a kérdőív összességében megbízhatóan mér meglehetősen nagy szórástartományban (±2 szórás); tehát a bizonytalanságtűrés képességéről a populáció hozzávetőlegesen 95%-án képes információt szolgáltatni. A kérdőív skálái és összpontszáma az elvártak szerint összefüggést mutatnak rokon konstruktumokkal, mint pl. szorongás (r = 0,22–0,36; p < 0,001) és depresszió (r = 0,26–0,40; p < 0,001). Következtetések: Összességében a Bizonytalanságintolerancia Skála rövid változata magyar mintán is megbízható és érvényes kérdőív. Alkalmazható lehet a mentális egészség fejlesztése, a szorongás és a depresszió prevenciójára, valamint terápiás hatékonyságvizsgálat so rán is.
Introduction: Intolerance of uncertainty refers to an individual’s fundamental inability to tolerate the occurrence of negative events as well as the unpredictability of such events. The resulting constant stress and excessive worry can lead to severe physical and mental problems. Previous studies suggest that it can serve as the root of anxiety and depression related psychiatric disorders. Aim: The aim of the present study was to present the psychometric properties of the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale in a sufficiently large and agediverse Hungarian sample. Method: A total of 1297 respondents (300 men and 993 women, 4 chose not to answer) completed the survey. The mean age of the participants was 44.63 years (SD = 22.44 years; range = 18–83 years). In addition to the Intolerance of Uncertainty Scale, participants completed the World Health Organization Well-Being Index, and the short versions of the Beck Depression Inventory, and the Spielberger Trait Anxiety Scale. The psychometric properties of the shortened Intolerance of Uncertainty Scale were tested using classical and modern test theory methods. Results: The shortened Intolerance of Uncertainty Scale has appropriate psychometric indicators on a Hungarian sample (McDonald’s ω = 0.82 and 0.84). The items of the questionnaire discriminated well between respondents with different levels of the latent variable, and the questionnaire measured well over a large deviation of scores (±2 SD); thus, it is able to provide information on the ability to tolerate uncertainty in approximately 95% of the population. The subscales and total score of the questionnaire correlated with related constructs as we previously expected, for instance anxiety (r = 0.22–0.36, p < 0.001) and depression (r = 0.26–0.40, p < 0.001). Conclusions: Overall, the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale is also a reliable and valid questionnaire for the Hungarian sample. It can be used for efficacy testing of mental health promotion, anxiety and depression prevention, or therapeutic intervention.
Background and aims
Structural differences in higher-order brain areas are common features of behavioral addictions, including Internet addiction (IA) as well. Taking into consideration the limited number of studies and methods used in previous studies on IA, our aim was to investigate the correlates of IA and the morphometry of the frontal lobes.
Methods
To observe these relationships, the high-resolution T1-weighted MR images of 144 healthy, Caucasian, university students were analyzed with volumetry and voxel-based morphometry. The Problematic Internet Use Questionnaire (PIUQ) was used to assess IA.
Results
We found significant correlations between PIUQ subscales and the volume of the right pars opercularis volume and gray matter mass in women.
Discussion and conclusion
The increased gray matter measures of this structure might be explained with the extended effort to control for the impulsive behavior in addiction, and with the increased number of social interactions via the Internet.
Background and aims
Internet addiction is a non-substance-related addiction disorder with progressively growing prevalence. Internet addiction, like substance-related addictions, has been linked with high impulsivity, low inhibitory control, and poor decision-making abilities. Cortical thickness measurements and trait impulsivity have been shown to have a distinct relationship in addicts compared to healthy controls. Thus, we test whether the cortical correlates of trait impulsivity are different in Internet addicts and healthy controls, using an impulsive control group (smokers).
Methods
Thirty Internet addicts (15 females) and 60 age- and gender-matched controls (30 smokers, all young adults aged 19–28 years) were scanned using a 3T MRI scanner and completed the Barratt Impulsiveness Scale.
Results
Internet addicts had a thinner left superior temporal cortex than controls. Impulsivity had a significant main effect on the left pars orbitalis and bilateral insula, regardless of group membership. We identified divergent relationships between trait impulsivity and thicknesses of the bilateral middle temporal, right superior temporal, left inferior temporal, and left transverse temporal cortices between Internet addicts and healthy controls. Further analysis with smokers revealed that the left middle temporal and left transverse temporal cortical thickness change might be exclusive to Internet addiction.
Discussion
The effects of impulsivity, combined with a long-term exposure to some specific substance or stimuli, might result in different natures of relationships between impulsivity and brain structure when compared to healthy controls.
Conclusion
These results may indicate that Internet addiction is similar to substance-related addictions, such that inefficient self-control could result in maladaptive behavior and inability to resist Internet use.
