Search Results

You are looking at 1 - 10 of 37 items for

  • Author or Editor: Lajos Kovács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Mamma carcinoma solitaer nyelőcső-metastasisa 17 éves remissio után

Solitary oesophageal metastasis of breast cancer after 17 years latency

Magyar Sebészet
Authors: Ottó Kovács, Lajos Kotsis, and Géza Krasznai

Absztrakt

A szerzők egy olyan 63 éves nő esetét ismertetik, akinél mamma carcinoma miatt végzett radikális mastectomia után 17 évvel dysphagia lépett fel. A CT-felvételeken juxtaoesophagealis mediastinalis tumor ábrázolódott. A jobb oldali thoracotomiából elvégzett exploráció és a biopszia a primer mamma carcinoma metastaticus adenocarcinomáját derítette ki a nyelőcső falában. Palliatív, minimálisan invazív nyelőcső-intubatiót alkalmaztak. Az immun-hisztokémiai vizsgálat alapján műtét utáni hormon-, majd irradiatiós kezelést vezettek be. 8 hónappal a terápia után a beteg jó általános állapotban volt. Ezen rendkívül ritka nyelőcső-elváltozás diagnózisa a gyanú által diktált EUS-en és mély nyelőcső-biopszián nyugszik. A mamma carcinoma biológiája alapján célszerű ezekben az esetekben radiokemo- vagy hormonkezeléssel kiegészített palliatív nyelőcső-intubatiót vagy stentelést végezni.

Restricted access

Absztrakt:

A szerzők egy ritka antitestpozitivitással járó VIII.-faktor-hiányos beteg esetét ismertetik, akinél fájdalmas mozgáskorlátozottságot okozó bokaízületi bevérzések jelentkeztek 2–3 hetes gyakorisággal. A beteg MR-felvételei alapján diagnosztizálták, hogy a bal tibia distalis végét és a belbokát is beszűrő cysta a tibiotalaris ízfelszínt erodálva kis nyíláson át kommunikál a felső ugróízülettel. A cysta mérete, lokalizációja miatt fennállt egy ízületi felszínt is érintő patológiás törés veszélye. A beteg kezelését a hiányzó véralvadási faktor ellen a szervezetében magas koncentrációban képződő autoantitestek nehezítették. A törésveszély és a recidív bevérzések megszüntetése érdekében a cysta feltárása, falának kikaparása és az üreg csontallografttal történő kitöltése mellett döntöttek. A műtét alatt és a posztoperatív szakban a beteg rekombináns faktorkészítményt kapott, a szokásos thromboprophylaxis mellett. A vérzéses komplikáció jelentős kockázata ellenére a betegnek sem vérzéses, sem thromboemboliás szövődménye nem volt, műtéte óta felső ugróízületi haemarthrosisa sem ismétlődött. A szerzők az eset ismertetésével felhívják a figyelmet erre az életminőséget megnehezítő ritka betegségre, az ellátásához szükséges komprehenzív haemophiliaközpontokra és az összehangolt multidiszciplináris kezelés fontosságára. Orv Hetil. 2019; 160(17): 679–682.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Lajos Döbrőssy, Attila Kovács, and András Budai

Absztrakt

A citológiai vizsgálatra alapozott méhnyakszűrés – elméletileg – alkalmas korán felismerni és kezelésre juttatni a méhnyak rákmegelőző állapotait és rákját, ezáltal javítani az életminőséget és mérsékelni a célbetegségből eredő halálozást. Ez a lehetőség gyakran kihasználatlan marad, mert egyenlőtlenségek mutatkoznak mind a szűrés „kínálati”, mind a „keresleti” oldalán. Az egyenlőtlenségek – az ország geopolitikai helyzetén túlmenően – adódhatnak az egészségügyi ellátórendszer különbözőségeiből, a szűrés mint szolgáltatás elérhetőségéből. Másfelől, a felkínált szűrés elfogadására befolyással van a célnépesség társadalmi-gazdasági helyzete, egészségtudatossága és tájékozottsága a szűrővizsgálat mibenlétéről, hasznáról és a lehetséges károkozásról. A szolgáltatóknak szorgalmazni kell a felajánlott szűrővizsgálat mind teljesebb elfogadását. Orv. Hetil., 2015, 156(24), 955–963.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Lajos Döbrőssy, Attila Kovács, András Budai, and Ágnes Cornides

A prosztatarák Magyarországon is jelentős népegészségügyi probléma, ezért a halálozás mérséklése céljából szűrővizsgálata indokolt lenne. Szűrővizsgálati módszerek, úgymint a prosztataspecifikus antigén (PSA) kimutatása és a rectalis digitális vizsgálat rendelkezésre állnak, ám érzékenységük, fajlagosságuk, pozitív jósló értékük kívánnivalókat hagy maguk után. Nem randomizált vizsgálatokból származó bizonyítékok a szűrés lehetséges haszna mellett szólnak, azonban randomizált, ellenőrzött vizsgálatok még nem szolgáltattak meggyőző bizonyítékot. A szűrővizsgálat – a fajlagosság korlátozott volta miatt – túldiagnosztizálás és túlkezelés révén jelentős kárt is okozhat. A szerzők népegészségügyi szempontból megalapozott álláspontja szerint a szűrővizsgálati módszerek alkalomszerű felhasználása a szakorvosi diagnosztika keretében nem ütközik akadályba, azonban népegészségügyi lakosságszűrés nem kezdhető el mindaddig, amíg a folyamatban lévő randomizált, ellenőrzött vizsgálatok meg nem hozzák a várt bizonyítékokat.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Kovács, Lajos Döbrőssy, András Budai, Ágnes Cornides, and Imre Boncz

A rosszindulatú daganatos megbetegedések súlyos népegészségügyi problémát jelentenek Magyarországon. A daganatos halálozás mérséklésére a tünet- és panaszmentes személyek szervezett szűrővizsgálata a legígéretesebb stratégia. A szakterület mai állása szerint a népegészségügyi szűrővizsgálat kritériumait a mammográfiás emlőszűrés, a citológiai vizsgálatot alkalmazó méhnyakszűrés és a székletbeli rejtett vér immunkémiai kimutatásán alapuló vastagbélszűrés elégíti ki. A szájüregi daganatok és a prosztatarák korai felismerésére szolgáló epidemiológiai módszerek hatásossága máig nem bizonyított, ezért csak az orvosi gyakorlat részeként, alkalomszerűen alkalmazhatók. A korai tüdőrák felismerésére még nem rendelkezünk hatásos módszerrel, ezért nem szerepel a népegészségügy napirendjén. – A szervezett, azaz személyes meghívást, visszahívást és követést alkalmazó szűrővizsgálatok helyt kaptak a Nemzeti Népegészségügyi Programban. A népegészségügyi szűrés koncepciója összhangban van az Európai Unió irányelveivel. A szűrővizsgálati programok megszervezése, koordinálása és értékelése az Országos Tisztifőorvosi Hivatal feladata. Az elmúlt években kiépült a feladat ellátására alkalmas adminisztratív és információs rendszer, beleértve az országos szűrési nyilvántartást, az ÁNTSZ intézeteire alapozott szűrési koordinációs rendszer, valamint az országos igényeket kielégíteni képes mammográfiás és citológiai hálózat. A vastagbélszűrés feltételeinek megteremtése folyamatban van. A közlemény összefoglalja a megoldásra váró feladatokat és a szervezett szűrés várható eredményeit.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Kovács, Lajos Döbrőssy, András Budai, Imre Boncz, and Ágnes Cornides

Magyarországon az emlőrák jelentős népegészségügyi probléma. A halálozás mérséklésére a tünetmentes asszonyok szervezett, azaz személyes behíváson, visszahíváson és utánkövetésen alapuló szűrővizsgálata a legígéretesebb módszer. A tapintásos emlővizsgálattal kiegészített mammográfiás szűrés az 50–65 éves korcsoportban bizonyítottan hatásos; praemenopausalis asszonyok esetében a hatásosság még nem bizonyított, ennek ellenére a közvélemény és a szakmai döntéshozókra nehezedő nyomás miatt a perimenopausalis korban levő (45 év feletti) asszonyokat nem rekesztik ki a szűrőprogramból. Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Program megteremtette a szervezett emlőszűrés szervezeti, adminisztratív, jogszabályi és pénzügyi feltételeit, így a szűrőprogram 2002 óta működik. A két szűrési ciklus adatai szerint a szervezett szűrésen a meghívottak mintegy 40%-a vesz részt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár észrevételei szerint a meghívásos szűrés hatására jelentősen megemelkedett a diagnosztikus mammográfiás vizsgálatok száma; ez arra utal, hogy számosan a szervezett szűrés keretein kívül keresik a szűrés lehetőségét. A szűrővizsgálattal felfedezett emlőrákok száma, ezen belül a kis rákok aránya a nemzetközi standard értékeknek megfelelő. Az ún. intervallumrákok gyakoriságának megállapítására a szűrési nyilvántartással együttműködő patológiai adatbank létesítése folyamatban van. A szervezett emlőszűrés egészség-gazdaságtani elemzés szerint elfogadható a finanszírozó számára.

Restricted access

One option for adaptation to climate change is to grow a wider variety of plant species. Sorghum (Sorghum bicolor (L.) Moench) is known to tolerate unfavourable environmental conditions, so it may be feasible to grow it on areas with extreme conditions to replace other species such as maize. Nowadays, spatial decision supporting systems primarily support the crop production process rather than crop structure adjustment. In this study, potential sorghum production sites in the Great Hungarian Plain were selected based on soil characteristics including genetic soil type, parent material, physical soil type, clay composition, water management, pH, organic matter content, topsoil thickness and fertility, as well as climatic data, particularly precipitation. For all the parameters the aim was to find the extreme values at which sorghum, which is less sensitive than maize, may still give an acceptable yield. By combining map layers of soil characteristics, it could be concluded that although the soil is suitable for sorghum on 40.46% of the Great Hungarian Plain, maize is generally a better choice economically. On the other hand, the soil conditions on 0.65% of the land are still suitable for sorghum but unfavourable for maize. As regards the precipitation demand of sorghum, May is the critical period; on 698,968 ha the precipitation required for germination was only recorded once in the period 1991-2010, so these areas cannot be considererd for sorghum. As a consequence, in an alternative crop rotation system sorghum could be competitive with maize, but both the soil and climate conditions and the demands of the crop need to be assessed. The lack of precipitation in critical phenophases significantly decreases the area where maize can survive. Sorghum, however, may produce an acceptable yield, as it is a drought-resistant species.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Kovács, Lajos Döbrőssy, András Budai, Imre Boncz, and Ágnes Cornides

A citológiai vizsgálatra alapozott szűrővizsgálat – elméletileg – a méhnyak rák teljes eradikációját ígéri: számos országban jelentősen csökkent a méhnyakrák miatti betegségteher. Magyarországon a komplex nőgyógyászati vizsgálatot és kolposzkópiát alkalmazó szűrővizsgálatnak vannak nagy hagyományai, a több évtizedes erőfeszítések azonban nem tükröződnek a halálozásai mutatókban: évente mintegy 500 asszony hal meg méhnyakrák következtében. A magyarországi protokoll a hagyományos „nőgyógyászati szűrés” és a korszerű szervezett szűrővizsgálat közötti kompromisszum: a nőgyógyászati vizsgálat elengedhetetlen eleme a citológiai vizsgálat. A Nemzeti Népegészségügyi Program megteremtette a szervezett szűrés szakmai és szervezeti feltételeit. A 2003 végén megindult személyes meghíváson alapuló szűrőprogram kezdeti tapasztalatai kedvezőtlenek, mert a lakossági részvétel alacsony. Az asszonyok többsége a hagyományos módon, a szervezett szűrőprogramon kívül él a szűréssel, más része pedig figyelmen kívül hagyja a meghívást, és nem fogadja el a felkínált szűrővizsgálatot. A helyzet javítására – a nemzetközi ajánlások figyelembevételével – kísérletek folynak az alapellátás szerepének növelésére. Szükség van a jelenlegi finanszírozási szerződések felülvizsgálatát elősegítő egészségpolitikai döntésekre. Javítani kell a szűrővizsgálatok elérhetőségét és hozzáférhetőségét. Szükség van szakmai szemléletváltásra és hathatósabb lakossági kommunikációra is.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Lajos Döbrőssy, Ágnes Cornides, Attila Kovács, and András Budai

Az Európai Unió Tanácsának ajánlása nyomán csaknem minden országban született kormányzati szándéknyilatkozat a citológiai vizsgálatot alkalmazó méhnyakszűrés bevezetéséről, a végrehajtásban azonban jelentős különbségek vannak. A fejlett országok többsége a nemzetközi szakmai szervezetek által ajánlott szervezett szűrési modellt országosan alkalmazza. Némely országban az alkalomszerű szűrést végzik. A szűrési stratégia (életkor, szűrések közötti intervallum), valamint a céllakosság lefedettsége és a részvétel mutatói országonként változóak. Számos kesvésbé fejlett kelet-közép- és dél-európai osrszágban a szűrőtevékenység a tervezés szakaszában van. Magyarországon az átmenet a hagyományos „nőgyógyászati rákszűrésből” az ajánlott szervezett méhnyakszűrésbe folyamatos. A védőnők bevonásától további javulás várható. Orv. Hetil., 2014, 155(50), 1975–1988.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Lajos Döbrőssy, Jolán Bánóczy, Attila Kovács, András Budai, and Ágnes Cornides

Magyarországon a szájüreg rosszindulatú daganatai súlyos népegészségügyi problémát jelentenek. Jóllehet korai felismerésükre irányuló szervezett szűrővizsgálatok hatásosságára epidemiológiai bizonyítékkal nem rendelkezünk, tekintettel e betegség népegészségügyi súlyára, a Nemzeti Népegészségügyi Program lakosságszűrési komponense keretében folytatni kell a szájüregi rák előtti állapotok és korai daganatok felismerésére tett erőfeszítéseket. Az egészségügyi kormányzat döntését követően az érintett szakmák képviselőiből munkacsoport jött létre, amely javaslatokat dolgozott ki egy, az országot lefedő, a veszélyeztetett személyeket rendszeresen vizsgáló alkalomszerű szűrővizsgálati rendszer létrehozására. A fogorvosok mellett a háziorvosi és foglalkozás-egészségügyi szolgálat jelentősen hozzájárulhat a szájüregi rák okozta halálozás kívánt mérsékléséhez.

Restricted access